Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása - áll az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentés csütörtökön Brüsszelben bemutatott tervezetében. Szijjártó Péter a dokumentumot "minősített hazugságok gyűjteményének" nevezte.
A heves indulatoktól sem mentes ülésen számos képviselő élesen bírálta a magyarországi helyzetet.
Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő közölte, nem csak az uniós jogszabályok végrehajtását vizsgálják, hanem elsősorban azt, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és ezt látva az EU-nak cselekednie kell. Elmondta, munkája során megpróbált széles körben tájékozódni a helyzetről, a pártpolitikát háttérbe szorítva, s többek között az Európa Tanács, az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) véleményére, illetve nemzetközi bíróságok ítéleteire támaszkodott.
Roberta Metsola néppárti "árnyékelőadó" először a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabályról beszélt, amely a véleménye szerint aránytalanul súlyosan érinti az NGO-k működését és ellentétes az unió értékeivel, majd érintette a felsőoktatási törvényt, mondván, az veszélyezteti a tudományos élet szabadságát.
Josef Weidenholzer szociáldemokrata "árnyékelőadó" aláhúzta, hogy a magyar jogállamisági helyzet nagyon régóta napirenden van, márpedig ezen problémákat nem lehet tovább halogatni, ugyanis nem fognak megoldódni maguktól. Leszögezte, hogy Magyarországon a liberális demokráciamodell súlyos veszélynek van kitéve, a liberális elvek nélkül azonban "kiürül, tartalom nélkülivé válik" a demokrácia.
