Orbán Viktor miniszterelnök munkareggelin egyeztetett Ronald Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus elnökével New Yorkban.
A tanácskozáson Orbán azt is mondta Ronald S. Laudernek: számít arra, hogy a magyarországi zsidó közösség is támogatja azt a magyar gazdaság- és külpolitikát, amit a kormány Magyarország fejlődése érdekében folytat.
Miközben a külföldi sajtó Budapest fasizálódásáról cikkez, a kormány kiszorította a városból az újfasiszta szervezeteket. A magyarországi neonáciveszély valós mértékéről kérdeztük Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbiját.
- Ön után szólnak az utcán, hogy „büdös zsidó"?
- Előfordul. 2006 és 2009 között volt a legsúlyosabb a helyzet. De válasszuk külön az utca atrocitásait a közbeszéd színvonaltalanságától. Sajnálom, hogy a gazdasági válságot a „Wall Street-i zsidók" nyakába varró Bayer Zsolttal kapcsolatban nem működik a Fideszben automatikus mechanizmus, hogy legalább azt mondanák: semmilyen intézményes kapcsolatunk nincs vele. Az is irritáló, hogy a Parlamentben maskarás exhibicionisták antiszemita szövegeket skandálnak, és nem küldik ki őket arcot mosni...
Önök abban érdekeltek, hogy ne a Mazsihisz legyen az állam által egyedül támogatott zsidó szervezet. Nem árt jóban lenni a kormánnyal, s megvédeni az antiszemitavád ellen...
The following opinion article by World Jewish Congress President Ronald S. Lauder was published by Germany's leading newspaper 'SüddeutscheZeitung' on 4 April 2013.
Over the course of my life I have met with many heads of state and government, from all political tendencies and in all parts of the world. In my experience, many of them started out as ideologues but became quite pragmatic once they took up government office. However, sometimes the opposite is true. One unfortunate example of that is Viktor Orbán.
Az egyezmény, részben a már említett EU-Izraeli akcióterv alapján került megfogalmazásra, és 2004. május 1-én lépett életbe. A magyar felek, ezzel az aláírással tulajdonképpen ratifikálták az EU-s országokban nem szellőztetett kerettervet. Korunk jellemzője az a kényszer, amibe Izrael és a baloldali pártok belevitték az ellenzéki pártokat. Nem az én feladatom megítélni persze, hogy mennyire érezték ezt politikai kényszernek a jelen lévők.
A dokumentum aláírásán részt vettek:
Mose Kacav, Izrael államfője, Mádl Ferenc, Magyarország Köztársasági Elnöke, Medgyessy Péter, akkori miniszterelnök, Kovács László, az MSZP részéről, Hiller István, az MSZP részéről, Dávid Ibolya, az MDF részéről, Herényi Károly, az MDF részéről, Orbán Viktor, a Fidesz MPP részéről, Áder János, a Fidesz MPP részéről, Pokorni Zoltán, a Fidesz MPP részéről, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközség vezetői.
A dokumentum 8 pontból állt, melyek a következők voltak:
1. Magyarország befogadó célország.
Abban az esetben, ha Izraelt külső agresszió érné, mely veszélyezteti az ott élő zsidók életét, Magyarország 500.000 zsidó befogadását vállalja, állampolgári jogokat adva a befogadottaknak. Hasonló megállapodások értelmében Németország további félmillió, Lengyelország pedig 100.000 izraeli állampolgár befogadására tett ígéretet, az ott elhangzottak szerint.
2. Izraeli áruk európai terjesztése. 3. Izraeli vállalkozások állami pénzen való támogatása. 4. A zsidó kultúra hangsúlyos megjelenítése, és propagálása a médián keresztül. 5. A gyűlölettörvény minden áron való elfogadtatása az országgyűlésben, és annak szigorú alkalmazása. 6. A nemzeti irányultságú kisebb pártok, valamint civil szervezetek működésének ellenőrzése, korlátozása, és megszüntetése.
A fenti megállapodást a Magyar Atlanti Tanács nevű, homályos rendeltetésű szervezet hozta össze, melynek tagsága hogy is mondjam, igencsak "színes", és mely szervezet, nem megerősített források szerint évente 4 milliárd forinttal részesül a magyar adófizetők pénzéből."
