"Mondjuk a szenet mégsem kéne kilőni a maihoz képest."
A mi államunk nem is adja fel, mert Kínának tavaly írtak alá egy $600 milliárdos szénszerződést, és a "fejlett" nyugat hisztizett, hogy elősegítjük a globális melegedést! :-D
Ha az USA tudna eladni, akkor ez sem lenne gond! :-D
Szerintem, nincs semmi emberi oka a melegedésnek, ez egy természetes folyamat, mert minden jégkorszakot - már akkor is létezett ez a mai szóval, globális melegedés, amikor még a fákon mászkáltak az őseink - megelőzött az olvadás! :-D
Arra voltam kiváncsi, hogy változott-e valami az akkor és most között. Úgy értem relatív életszínvonal. Ok műszaki, technikai haladás az van. De amúgy? Hol tartunk most és milyen volt akkor?
Aszongya hogy a melós átlagkereset per hó volt 250 korona (a te heti adatodból).
Ez azt jelenti, hogy az olcsóbb belépővel havonta 250 előadást nézhetett volna meg ha bírja?????
Most mennyi egy előadás az olcsóbb jegy? 3000 forint? Az 750 000 forintos fizetéssel lenne egyenértékű. Ez EUR-ba átszámolva: 2500 EUR.
Ez a 2500 EUR egy normál német átlagbérnek felel és felelt meg. Ez rendben is van.
Nem túl könnyű a kérdésed Hungarosiculo, de azért valahogy megválaszolható. Bogarásztam egy kicsit, és azt kell mondani, hogy ezek a jegyárak nem voltak gigantikusan drágák valójában, akkori szemmel sem - már ha volt valakinek jövedelme.
Az 1916-os év már szar évnek számított, addigra kiderült, hogy a háborúba beleragadt Magyarország, nagyon keményen belekövesedett a szarba. Galícia földjén nem tudtál 10-et úgy lépni, hogy ne magyar katona sírjára lépjél. Idehaza azért beindult a háborús konjuktura, nagy hadimegrendelések ideje volt. A Szakszervezetek által megőrzött adatok szerint:
"Az ÁFOSZ vásárcsarnoki adatai szerint egy munkáscsalád heti élelmiszerköltsége 1914 közepén 20 korona (100%), 1916 közepén 65 korona (326%). A gyári munkásság életszínvonala különösen az 1915-ös évben romlott, néhány ágazatban az 1914-es színvonal felére zuhant. A heti átlagkereset 1914-ben 32 korona, 1916 végén 62,30. A heti reálbér 1916 végén az 1914-es évek 53–57 százaléka volt."
Ha az 1916-os évet veszed, a fogyasztási cikkek ára kilogrammonként: liszt 1 korona, kenyér 0,5 korona, marhahús 11 korona, füstölt szalonna 9 korona, bab 0,8 korona, káposzta 0,6 korona, szén mázsája 8,58 korona.
Tehát a legdrágább jegy 1 mázsa szén, vagy 1 kg. füstölt szalonna ára volt. A legolcsóbb jegy kb. 1 kg. liszt ára volt. Ma egy mázsa szén a jó minőségű 8000 Ft, a közepes 6000 Ft, a füstölt szalonna az olcsó 2000 Ft/kg a drágább 4500 Ft/kg. egy kiló liszt ára 150-200 Ft. (Csak csendben jegyzem meg, hogy iszonyatosan drága volt a kenyér, és a liszt, vagy nagyon olcsó a szén. Nézőpont kérdése).
Ma egy színházjegy ára - jó előadásra jó helyre - 5000-7000 ft. Ez iszonyúan szór, mert előfordul 2000 ft-os jegy is, jó előadásra, jó helyen, de 18000 Ft-os is, attól függően, hogy az előadás mennyi állami támogatást kap. De az 5000-7000 reális. A lisztet lőjük ki, a szenet is, nem reális, és maradjunk a szalonnánál. Szóval akkor 1 kg szalonnáért lehetett megvenni a legdrágább jegyet, ma kb. 3 kg szalonnáért kapod meg az átlagosan jó helyre az átlagosan jó jegyet. De azért az 1 koronás jegy még a szegényebb, de jövedelemmel rendelkező réteg számára is elérhető volt.
Kösznönöm a kérdésed, és a fás kép a melbournei utamon készült, a bányás meg amikor perthbe autóztam el - imádok vezetni, és 1969-től van jogsim, de önhibás balesetem nem volt! -, és útközben volt ez a bánya!
"Ez a gum tree valami köze van a kaucsukfához?"
Nincs semmi köze, mert a gum tree keményfa! Az ausztrálok nagyon büszkék az eukaliptiusz fáikra! :-D
Akkor egy mási kép, mert nem csak vízpart van ezen a szigeten! :-D
Az ausztrál fa - gum tree -, és ebből van a legtöbb! Olyan, semilyen formájú, és sokszor lázadtam ellenük, mert nem a óvodás rajzokra hasonlítanak! :-D
Sok a külszíni bánya, és ez is egy ilyen! Most nagyon jól fizet a bánya, és sokan dolgoznak ott! :-D
Ezt köszönöm Spoli és egy kicsit utána is olvastam.
1903. november 6-án kezdte meg működését Budapest hetedik színháza, a Király Színház. A Király utca 71. szám alatt álló épületben korábban több zenés szórakozóhely is működött: előbb az Éden Színház, majd a Rémi Mulató, végül pedig a Somossy Orfeum. Az átalakítás terveit Márkus Géza építész készítette, aki új, két szfinksszel díszített homlokzatot, tágas, üvegtetejű előcsarnokot, 140 négyzetméter alapterületű színpadot és 1251 főnyi közönség befogadására alkalmas nézőteret alakított ki.
Az átépítési munkálatok közben Beöthy László megszervezte társulatát, amely főként tehetséges, fiatal – jelentős arányban vidéki – színészekből állott. Az elsők között szerződtette a Bob herceg sztárját, Rákosi Szidi színiiskolájának egykori növendékét, Fedák Sárit. Fedák az egyik első modern értelemben vett sztárja a századforduló színházi életének.
A tagok között prózai és zenés szerepekre alkalmas színészek egyaránt voltak. Az együtteshez negyvenhat tagú kórus, tizenkét tagú balettkar és harminckét főből álló zenekar tartozott még. A színház titkára – Beöthy jobbkeze – Lázár Ödön volt. Az első évben Molnár Ferencet is alkalmazták mint irodalmi tanácsadót.
A közönség mérsékelt érdeklődése, a súlyosbodó anyagi nehézségek – a színház egyre nehezebben tudta eltartani magát – kényszerítették rá arra Beöthyt, hogy egy addig teljesen ismeretlen szerző, Kacsoh Pongrác zenés darabjának bemutatására vállalkozzon. Kacsoht Bakonyi Károly, a Bob herceg librettójának szerzője kérte fel, hogy zenésítse meg Petőfi ismert, a középiskola alsóbb osztályaiban kötelező olvasmányként tanított elbeszélő költeményét, a János vitézt. Beöthy feltűnő szereposztásban vitte színre a darabot. A főszerepet, Kukorica Jancsit Fedák Sári kapta, amelyet most nem egyszerűen nadrágban – mint már oly sokszor –, hanem gatyában, szűrben, árvalányhajas kalapban játszott. Iluska alakítója Beöthy egyik új felfedezettje, Medgyaszay Vilma, a mostoháé pedig egy másik {611.}rendkívül fiatal színésznő, Csatai Janka lett.
A háborús évek legnagyobb sikere kétségtelenül A csárdáskirályné volt. A darab példa nélküli anyagi hasznot hozott a színháznak és a szerzőknek egyaránt. A bevételekből tíz százalék illette a szerzőket – öt százalék Kálmánt, öt százalék a szövegírókat –, egy százalékot kapott Gábor Andor, a fordító. A Király Színház egy-egy táblás házának jövedelme 6300 korona körül volt (1916-ban a legdrágább jegy ára kilenc, a legolcsóbbé egy korona volt),
A "Zsigán" valamikor HÉV fordult meg, és ment ki Budafokra, és Nagytéténybe. Az a HÉV eredetileg a Gellért Szállóig járt, aztán aúgy valamikor 1942-ben elkészült a Körtér, és a HÉV végállomása oda került. A 60-as évek végéig indult onnan a HÉV a Fehérvári úton kifele a városból!
Nem, Hungarosiculo, az Erkel színház alapvetően komolyzenei színház. Ez a Király Színház inkább a Fővárosi Operett Színház profilját viselte, a korabeli művekkel, nyilvánvalóan. Musical szerűség akkor nem volt, a klasszikus nagyoperettek voltak, Huszka, Lehár, Kálmán Imre..és a többi kitűnő szerző. Az a műfaj még ma is él, megvan a közönsége, bár az kétségtelen, hogy abban a stílusban új művek nem készülnek.
Te is? Tanácstalanságom fokozódott. Nem olvasok más topikot, moderátori közleményeket sem. Nincs dolgom velük, de ezt nem értem. Mindegy, nem az első a fórumozás során, valszeg nem is az utolsó. Nem oknyomozok, meg nem is kérdezek, nincs miért. A lényeg, hogy megvagytok, oszt kóc. Hozok is egy képet örömömben 1934-ből az Üllői út és a Szentkirályi utca sarkáról! Találtam a Régi Budapestieknél.
