Abból is látszik, hogy mennyire gyengül az Orbán-rendszer, hogy most már egy nap sem kell ahhoz, hogy legbukjanak a hazugságaikkal. Csepreghy Nándor államtitkárra bízta Orbán Viktor és Lázár János a lehetetlen küldetést: azt kellett bizonygatnia, hogy azért veszíthet el az[...] Bővebben!Tovább »
Brüsszelből leállították egy csomó magyarországi EU-s beruházás finanszírozását. Nagyjából 700 milliárd forint elköltése után kell majd büntetést fizetni, várakozások szerint mintegy 10 százalékot, a gazdasági operatív program 3 alfejezete után
A miniszterelnök azon siránkozott a tapolcai vereség után, hogy most kifelé pattant a kapufáról a labda, de azt, ami hónapok óta történik a kormányával, már nem magyarázhatja meg egy ilyen rutinszerű sporthasonlattal. Eddig legalább azzal villoghatott a kormány, hogy javult a[...] Bővebben!Tovább »
A nemetek abbol gazdagodtak meg, hogy vedtek a hiazai ipart (!); gyengen tartottak a markat ( 80-as evekig); netto megtakaritok voltak (70-es evekig). No ezert megy jol a nemeteknek. Es ezt nem akarja engedni az eu magyarorszagnak.
"Korrigált a TÁRKI: mégsem utáljuk annyira az EU-t 2013. szeptember 2. 12:41 Korrigálta a TÁRKI az Európai Unió megítéléséről szóló kutatásának eredményével kapcsolatos pénteki sajtóközleményét. Alapvető adatok cserélődtek ugyanis fel benne: az EU-s tagságot rossz dolognak tartók aránya valójában 22%, nem pedig 39% (ahogyan azt a múlt heti tájékoztatás jelezte). Ez a szám ugyanis azokra vonatkozik, akiknek nincs határozott véleményük az ország uniós tagságáról.
Alapjaiban írta át saját közleményét a TÁRKI, miután az EU-tagság megítéléséről szóló kutatás eredményeinek múlt pénteki feltüntetésébe hiba csúszott.
Ezek szerint valójában semmilyen változás nem történt az elmúlt években az uniós tagság megítélésében. 2011-hez hasonlóan idén nyáron is a magyarok harmada (32%) tartja jó dolognak azt, hogy az ország az EU tagja, míg 22%-nyian ennek ellenkezőjét gondolják. Tízből négy magyar (39%) nem köteleződik el egyik vélemény mellett sem, szerintük ugyanis se nem jó, se nem rossz az országnak az uniós tagság. A múlt heti közleményben fordítva jelezte a TÁRKI az adatokat (39% volt az elutasítók aránya).
És akkor a teljesen új közlemény:
Változatlanul a magyarok közel harmada, 32%-a véli úgy 2013-ban, hogy az EU-tagság jó dolog Magyarország számára, míg bő ötödük, 22%-uk ítéli azt rossznak. A válaszadók legnagyobb csoportja, 39%-a szerint az EU-tagság se nem jó, se nem rossz az ország számára. Mindez nagyon hasonló a 2011-es, azaz a legutóbbi adatfelvétel eredményeihez.
Széntszándékkal sem lehetettvolna jobban beégetni az euszkeptikusainkat, mint így ahogy ők maguk tették, egy hibás hír hallatán előmászva hallelujázva....
Ha nem, hát nem! Kérem szépen, ha még mindig úgy gondoljátok a Vezírrel egyetemben, ahogy itt írjátok, akkor nosza, gyűljenek azok az aláírások és legyen népszavazás EU tagságról!
Vagy nem akarjátok a végeredményt? Bukta az is, ha az ország mégis másképp gondolja mint a Veír, az meg tragédia, ha aztán mégis ki kellene lépni, népakaratilag. Mert Orbán Vezír a nép Vezíre, szent kötelessége végrehajtani a népe akaratát.
Most akkor hogy is van ez a nem gyarmat? Hozzatok már össze megint egy békagyaloglást, a két idióta vezetésével, hadd lássuk, hány tiszta fajú árja magyar is vesz ott transzparenst a kezébe!
Azért a "nem engedték ki az országból a "magyar" hatóságok" (állításod) és a nem lehetett könnyen az utazáshoz elegendő/szükséges valutát beszerezni (tény) között érezhető némi ellentmondás, nem gondolod?
További „jó hír”, hogy Lázár János újabb átszervezéseket is bejelentett. Azt csak halkan idézzük fel, hogy a legutóbbi ilyen átszervezéskor, 2010-ben röpke másfél évre bénultak meg a kifizetések. A fondorlatos “brüsszeli érdekek” és uniós támadás helyett talán mégiscsak közelebb kellene keresni a problémák forrását.
Persze a kormányzatot nem szokták zavarni a nyilvánvaló tények. Az elmúlt napokban azonban újabb hajmeresztő állítások hangzottak el: egyenesen Lázár Jánostól, aki újabban az EU-s pénzek elosztását irányító hivatalt, az NFÜ-t is vezeti. Gyakorlatilag azt közölte, hogy az NFÜ munkatársai eddig Brüsszel érdekeit képviselték, s arra kérte őket, hogy a „jövőben ne Brüsszel érdekeit képviseljék, hanem az országét”.
Természetesen a tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy a pénzt a fejlődésüket előmozdító projektekre költik el. De vajon melyik – egyébként a tagállamok által közösen elfogadott – uniós törekvés szúrhatja a kormány szemét? A kutatás-fejlesztési kiadások növelése? A foglalkoztatottság emelése? A felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányának növelése? Vagy esetleg a szegénységben élők számának visszaszorítása? A károsanyag-kibocsátás csökkentése?
