Adok egy állítást. Meg kell fejteni, hogy igaz vagy hamis. A helyes megfejtő ad újat. Meg kell várni a helyeslést.
Washington DC Washington államban van
hamis
Ugyanis Molnár Ferenc ekkor még a Lónyay utcai Református Gimnázium tanulója volt, így a kulcsbedobásra – ha megesett egyáltalán -, talán inkább az 1927-es újranyitáskor kerülhetett sor.
1878-ban a legelegánsabb pesti irodalmi kávéház, a New York megnyitása napján a tulajdonosok és a vendégek elmentek a Duna-partra, ahol Molnár Ferenc író saját kezűleg dobta a folyóba a kávéház kulcsát, hogy „soha ne zárjon be”.
1936-ban a texasi George Hant találta ezt a mészkőbe ágyazott kalapácsot.
1986-ban Carl E. Baugh megvásárolta a Hant csaláűdtól. Baugh korábban már végzett kutatásokat a Paluxy-folyó völgyében, ahol állítólag a dinoszauruszok együtt éltek az emberekkel. A londoni kalapács tulajdonképpen ezután került reflektorfénybe. Baugh egyfajta reklámkampányt csinált a kalapács köré. Azonban amit állított róla, több sebből vérzik.
Valószinúleg egy 19.századi bányakalapács, mely beágyazódott a mészkő rétegbe.
Ez az állítás bizony hamis. Annál is inkább, mivel az a szék, melyre II. Paszkál ült le, egy lyukas szék vagy trónus volt, azonban nem eü. vizsgálat célját szolgálta a lyuk, hanem vagy árnyékszék, vagy szülőszék volt eredetileg, mely egyébként a római korból maradt meg.
A valóságban Csörsz árka egy eredetileg 1260 kilométeres ókori védmű volt, mélységét fénykorában 2-5, szélességét 5-8 méteresre teszik. A Dunakanyartól indulva, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. Építése a Kr.u. III-IV. századra datálható. Kötötték már a szarmatákhoz, de nem zárható ki az sem, hogy avar vagy római kezek alkották. Valószínűleg több-funkciós, több nép által használt, szakaszosan kiépített földműről van szó.
Igaz-e, hogy az avarok egyik királya azért ásatott meg egy kb. 1200 km hosszú csatornát, hogy a feleségének választott szerelmét hazavihesse, ui. a lány apja csak úgy egyezett bele a házasságba, ha a leendő férj vízen viszi haza a lányát?
Az illető Móricz János (nemzetközileg ismert nevén: Juan Moricz) (1923–1991) kutató, felfedező, őstörténész, aki 1962-ben Argentínába költözött, majd 1964-65-ben Peruban és Ecuadorban aranybányák felkutatásával foglalkozott. Ennek során fedezte fel az ecuadori Morona-Santiago tartományban lévő Cueva de Los Tayos barlangrendszert Táltosok Barlangja néven.
Viszont mivel felfedezését hiteles fotókkal és tárgyi bizonyítékokkal nem támasztotta alá, így a mai napig heves vitákat szül állításának említése.
A mondás valóban nagyon churchilli, ezért terjedhetett el. De sehol nincs rá bizonyíték, hogy ő tett volna ilyen kijelentést. Szóval úgy néz ki, hogy ezaz állítás hamis.
Ami azt illeti, bizonyosságot én sem találtam az ellenkezőjére a dolognak, de Széchenyin kívül a másik kettőről semmi erre utaló adat nem található. Amúgy az általad említett cikket és benne a képet én is láttam, de az egyletről sem találtam máshol semmi kézzel foghatót.
Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok. - Ezt állítólag Winston Churchill mondta annak idején.
Lehet, hogy igazad van. Az kétségtelen, hogy egy ideig gróf Széchenyi Béla volt az egylet igazgatója.
Sehol nincs leírva, hogy mind a három személy tagja lett volna az egyletnek. Viszont a http://www.hunrowing.hu/muzeum/150-eve-alakult-meg-a-buda-pesti-hajos-egylet link alatt a negyedik képen együtt szerepelnek ők hárman. Feltételezem azért, mert mindhárman tagjai voltak az egyletnek. De mivel ez feltételezés részemről a kép alapján, elfogadom a válaszod, és gratulálok.
Igaz-e, hogy gróf Széchenyi Béla, id. Lóczy Lajos, és Gustav Kreitner nemcsak egy ázsiai expedícióban vettek részt együtt, hanem mindhárman tagjai voltak a Buda-pesti Hajős Egyletnek is?
