Sziasztok! A játék menete a következő: Választunk egy országot, ezután az országra jellemző 10 dolgot kell leírni (ez lehet bármilyen nevezetesség, város, épület, személy, étel, ital, stb.) Aki a tizediket írja, az választ egy másik országot, és így megy a játék tovább. Jó játékot!
A görögöknél az iskolák után talán a szinházmüvészet adta a legtöbbet
a későbbi kultúráknak
Oresztész, Agamennon, Elektra, Lüszisztráté Oidipusz..... mind-mind játszottak a mai napig napjaink szingázaiban ---- és időről időre visszaköszönnek a filmek világából is..
A görög konyha alapvetően a marha- és birkahúsra épül, melyeket nagy változatosságban (sült, pörkölt, grill) készítenek el, különféle fűszereket használva, amelyek az ízek igazi kavalkádját alkotják. Ételeik főszereplői így tehát a fűszerek, leginkább az oregano és a bazsalikom a meghatározó, de a koriander, a fahéj, a kömény, az olajbogyó és az olívaolaj is közkedvelt. A görögök kedvelik a salátákat, melyek nemcsak köretként, de főételként is fogyasztanak, legtöbbször a sózott kecskesajttal, a fetával. Persze tengeri népként a görög konyha is bővelkedik a halakból és egyéb víziállatokból készült fogásokban. A nap bármely szakában fogyaszthatóak a tojással, spenóttal, hagymával, sajttal töltött piték, melyeket félkész állapotban, az üzletekben is megtalálhatunk. Süteményeik általában igen édesek, leginkább a török csemegékhez hasonlíthatóak. Az italok közül igen kedvelt aperitif az ouzo (ánizsos pálinka). Boraik többnyire édes, testes, aromás borok. Ilyen pl. a retsina, a fenyőgyantával ízesített fehérbor, vagy a mavrodafni, mely mazsolaszőlőből készül.
A Meteorák a legnevezetesebb látnivalók egyike Görögországban. A vidék és a hegység elnevezése: sajátságos környék tele gigantikus torony- és csipke alakú sziklákkal. Maguk a sziklák egyenként 100–150 m magasak.
A Meteora "levegőben lebegőt" jelent. A sziklák elnevezése nem véletlen, valóban az égbolt közelében keresendők a csúcsok.
Hatalmas, több száz méter magas hordalékkúpok magasodnak az ég felé, némelyik csúcsán 21 kolostor áll. A 21 kolostorból hatot lehet meglátogatni. A legmagasabban fekvő kolostor a Nagy Meteora, melyet 1830-ban alapítottak. 1923-ig a szikla megmászása csak csörlőszerkezettel felhúzott hálókon és kötél létrákon volt lehetséges. Ma már a kőbe faragott lépcsőfokok és átjárók segítségével a látogatók könnyen feljuthatnak.
A Varlaam kolostor vasveretes, ódon kapubejáratához vezető 200 lépcsőfok megmászása kicsit fárasztó, de könnyű és biztonságos. Kincstárában sok a látnivaló, ereklyék, miseruhák, keresztek, ezüst edények, evangéliumok, kódexek.
A Szentháromság kolostort az 1400-as évek közepén építették. Az elképesztően magas és megközelíthetetlennek tűnő sziklacsúcsra is fel lehet jutni a sziklába vájt kis utacskákon.
Az Ajiosz Nikolasz kolostort a XV. század végén építették. A keskeny és viszonylag kicsi sziklaterület miatt emeletesen építkeztek. Az első emeleten a kápolna és az ebédlő található, a másodikon cellák helyezkednek el.
Ajiosz Sztefanosz kolostor legrégibb épülete egy kicsi, egyhajós fazsindelyes bazilika, a XIV. században építették. A látogatók számára az 1789-ben épült háromkupolás, impozáns templom áll nyitva, melyet csodálatos, fából faragot ikonosztáz és oltár díszit.
Az országútról felpillantva, a látogató szinte beleszédül a meredek sziklafal látványába, amelyből valósággal kinőtt a Russzanu kolostor terméskő épülete. Mint a többi kolostorhoz, régen ide is csak a függőlétrák segítségével lehetett feljutni. Később leszerelték őket és a helyükre tartós fahidakat építettek, melyek lehetővé teszik a sziklák könnyű és biztonságos megmászását.Mind a hat kolostorról találtam képet, de engedte feltölteni mert nagyobb volt a megengedettnél. :(
Arisztotelész Onassis 1906 január 20 - 1975 március 15 között élt kiemelkedő görög argentin hajózási mágnás. Jaqueline Kennedy férje. Maria Callas operaénekesnő nagy szerelme.
A görög indoeurópai nép, már az i. e.2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség, a thrákiai görög muzulmánokon kívül azonban az állam nem ismer el más etnikai kisebbséget a területén.
Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%. A legújabb adatok szerint a görög többség aránya már csak 93%.
Olümpia (görögül: Ολυμπία) romváros Görögország déli részén. Az olümpiai játékoknak, az ókor egyik legfontosabb sportversenyének helyszíne. A versenyt minden olimpiászban (négyévente) tartották. Az eseményt i. e. 776-ban vagy korábban rendezték meg először Zeusz tiszteletére, majd 1170 évvel később, 394-ben törölte el I. Theodosius római császár, mivel a versenyt pogány jellegűnek tartotta.
A mai Olümpia alig 400 lakosa főleg az idegenforgalomból él. Négyévente, az éppen aktuális Olimpia kezdete előtt Héra istennő temploma és oltára közötti területen tizenegy papnőt jelképező nő végzi az olimpiai fáklya meggyújtásának ünnepségét, korhű jelmezekben és meghatározott koreográfiák szerint. A fáklyát a Nap sugaraival egy fém parabolatükör segítségével gyújtják meg, a napsugarakat egy pontba fókuszálva. Aztán az első futó megindul az ötkarikás játékokat és a békességet hirdető lánggal.
Héra templomának romjai
Müron Diszkoszvetőjének bronzmásolata az Olümpiai Régészeti Múzeum gyűjteményéből:
A Balkán-fésziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalomuralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét.
Isztambul előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly, több mint 13 milliós lakosságával Törökország legnagyobb városa, annak kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve 1923-ig fővárosa.
A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják
A Boszporusz-híd (1510 méter hosszú, 39 méter széles), a Márvány- és a Fekete-tenger között húzódó tengerszoros, a Boszporusz felett átívelő híd különlegessége abban rejlik, hogy Isztambul európai és ázsiai oldala között teremt kapcsolatot, s ezzel a világ egyetlen olyan hídja, amely két kontinenst kötössze.
Istambuli látogatás három biztos úti cél - Kék Mecset - Hagia Szophia - Topkai szeráj - nélkül biztosan nem létezik.
E három épület Istambul óvárosában egészen közel fekszik egymáshoz
Kék mecset vagy Ahmed szultán mecsetje Isztambul egyik központi mecsete, mely a város Sultanahmet negyedében található, a Hagia Szophia székesegyházzal szemben. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyekkel a belső falait borították. A mecsetet 1609 és 1616 között építették I. Ahmed utasítására.
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
A Kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága.
Hagia Szophia a név jelentése: Szent [= isteni] Bölcsesség) bizánci építésű hajdani ortodox bazilika Isztambulban.
Az Isteni Bölcsesség temploma a keresztény egyház egyik ikonja. Túlélte a tűzvészeket, háborúkat, földrengéseket és a bizánci és török birodalom bukását is. Bámulatos építészeti alkotás, este is érdemes visszatérned, amikor a Kék mecset és az Isteni Bölcsesség temploma is fényárban úszik. A templom nevezetes pontja – a keleti oldalánál - egy különleges kövekből kirakott padlódarab. Ez az omphalos, a világ köldöke, a világ közepe - egykorú leírások szerint a bizánci császárokat erre a pontra állítva koronázták. Különleges látnivaló az izzadó oszlop is. A kőzet az alatta elterülő víztározóból nedvességet szív fel, amely az oszlop oldalán kiütközik. A hagyomány úgy tartja, aki az oszlopot megérinti, azt lelki béke hatja át és kívánsága is teljesül.
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
A Topkapı palota azaz „Ágyúkapu palota”) Isztambulban található, 1465 és 1853 között az Oszmán Birodalom adminisztratív központja. A palota az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger között fekszik az ún. Szeráj Csúcson Több kisebb épületből áll, és négy udvar veszi körül.
Szultáni palota a sok feleség, a több száz ágyas és több ezres hivatalnok és szolgahad igényeihez alkalmazkodva. A Topkapi nem csak szultáni székhely volt, hanem az Oszmán Birodalom központja is. II. Mehmed építette 1459-65 között. Több épületből áll és négy udvar veszi körül. Az első a janicsárok udvara a hóhér szökőkútjával, A második udvar legfontosabb épülete a konyha és diván. A konyhában szeladon porcelánedények, A divan szalonban a szultán tanácsadói értekeztek, egy függöny mögül a szultán is kihallgathatta beszélgetésüket. A harmadik udvar szíve a hárem, a könyvtár és a kincstár. A kincstár éke a Topkapi tőr smaragddal és gyémántokkal kirakva. A negyedik udvar a szultán sétáló magánkertjeként szolgált.
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
A török étkezési szokások drasztikus változáson mentek keresztül a 20 század folyamán; a törökök nyugati minta szerint kezdtek étkezni. A hagyományos török szokások szerint kis adagokat szolgálnak fel, és sok kenyeret fogyasztanak az ételekhez. Kenyeret mindenféle ételhez felszolgálnak, még a rizs és a bulgur mellé is. A lakosság növekvő súlyproblémái miatt egyre többen mondanak le erről az ősi hagyományról. Az egyik legnépszerűbb kenyérféleség , mely gyűrű alakú és szezámmaggal szórják meg. Önmagában vagy sajttal és lekvárral fogyasztják, utóbbi időben többféle, péksüteménnyé alakított simitet lehet kapni, melyek különféle töltelékkel kaphatóak.
A hús mindig is luxuscikknek számított Törökországban. A legnépszerűbb húsáru a bárányhús, melyet leginkább ünnepeken (például esküvő) fogyasztottak, illetve a Kurban Bayramı (Áldozati Ünnep) idején etli pilav (húsos rizs) formájában.
Hierapolisz (AT ŐSI. "Szent város") Amely közvetlenül Pamukkale mellett délnyugat Törökországban, Denizli városától légvonalban 17 km-re északra.
Hierapolisz része az UNESCOvilágörökségi helyszíneinek; nem tévesztendő össze a kelet-törökországi Hierapolis Bambyce (Mabog) városával.
Pamukkale gyógyvizű forrásait már az i. e. 2. században is használták, Európa minden részéről érkeztek ide a gyógyulni vágyók. Sokan telepedtek le Hierapoliszban és haltak meg itt. A temető hatalmas területen fekszik, rengeteg, kőből emelt síremlékkel, ami miatt kiérdemelte a nekropolisz elnevezést is. A források különlegessége, hogy nagy területen, lépcsőzetesen helyezkednek el.
Törökországban jelenleg kilenc világörökségihelyszínt tartanak számon, ebből hét kulturális, kettő pedig kulturális/természeti jellegű. Ezen utóbbiak név szerint Kappadókia sziklatemplomai és Pamukkale mészkőképződményei A török kormány további 19 helyszínt szeretne a világörökség részévé nyilváníttatni.
Evlia Cselebi híres török utató több kötete is részlezesen beszámol
a korabeli magyarországi viszonyokról.. Evila Cselebinek, a XVII. századbeli híres török útleírónak tíz kötetre menő, kéziratban fenmaradt útleírásaiból Áhmed Dsevdet, az Ikdám czímű török lap kiadója, hat kötetet már néhány évvel ezelőtt kinyomtatott Konstantinápolyban s az ötödik és hatodik kötetnek hazánkra vonatkozó része magyar fordításban is megjelent 1904-ben.) A török kéziratokból több nem jelenhetett meg, mert a török czenzura a többi kötetek kinyomtatását megtiltotta.) Konstantinápolyi időzésem alatt alkalmam nyílott a mecsetek és derviskolostorok könyvtáraiban őrzött kéziratok átvizsgálására. Első sorban Evila Cselebi kéziratos művei érdekeltek s meglepődéssel láttam, hogy a kéziratok hetedik kötetének túlnyomó része még mind Magyarországról szól s főkép az 1664. és 1665. évi események leírásával foglalkozik..
Törökország haderejét a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet és a légierő alkotja. A török csendőrség és a parti őrség békeidőben a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik (akárcsak a rendőrség), de egyben a hadsereg illetve a haditengerészet alá is. Háború esetén mindkettő rendelkezik jogérvényesítő és katonai hatáskörrel.
A török hadsereg 1 054 750 katonájával a második legnagyobb hadsereg a NATO-ban.
Mustafa Kemal Atatürkaz önálló, modern török köztársaság megteremtője.....
... elsó Köztáeaasági-elnöke.... és miniszterelnöke(.........
Gazi Mustafa Kemal Paşa (a gazi szó jelentése: hős) török katona és államférfi, a
török függetlenségi háború hőse (ezért kapta a Gazi nevet), a Türük Köztársaság megalapítója és első elnöke. 1934-ben a Török Nemzeti Országgyűlés adományozta neki vezetéknevét, melynek jelentése: a törökök atyha..!!j
Anatólia (Kis-Ázsia) az ókorban több civilizációnak és királyságnak volt a bölcsője. Területén az I. e. 7. évezredben élte fénykorát a legkorábbi ismert városok közé tartozó Catal Hüyük. Később több ókori birodalom területe is részben átnyúlt Anatóliába, vagy itt volt a központja. Éltek itt például akkádok, asszírok és hettiták A Hettita Birodalom bukása után Phrügia és Lüdia uralta a nyugati partokat, ahogy az ókori görög kultúra terjedni kezdett. A terjeszkedést egyedül a távoli Perzsa Birodalom fenyegetése akadályozta meg. Ahogy a perzsák egyre hatalmasabbak lettek, az anatóliai kikötők is úgy lettek egyre gazdagabbak.
Törökország állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anstóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, és Örményország, keletről Iránés egy kis részen az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.
Mtskheta, Grúzia egyik legrégebbi városa, (i.e. V. században alapított) amely Tbiliszitől 28 km-re fekszik, két folyó találkozásánál. Ez az ősi város 800 éven keresztül a grúz birodalom fővárosa is volt. Mind a mai napig a grúz kereszténység szíve, Grúzia ortodox kereszténységének spirituális fővárosa. Tulajdonképpen egy múzeum várost láthatunk, mely az UNESCO világörökség része. Itt a város katedrálisa és a Jvari templom a fő látványosságok, melyek klasszikus példái a grúz tetragonális templomépítészetnek.
Grúzia egyik legősibb városa, Uplistsikhe amelyet még i.e. I. évezredben építettek. Itt egy kősziklába vájtak barlangszerűen hatalmas csarnokot, lakóhelyiségeket és egy templomot
Gori, mely hatalmas erődjéről is híres, de leginkább Sztálin születési helyeként ismert. Itt található az egyedülálló, neki szentelt múzeum is.
Gelati, a grúz kultúra „arany korszakában” épült kolostor együttese. Gelati katedrálisa és a hozzá tartozó akadémia a korai keresztyén időkben a filozófia és egyéb tudományok oktatásának központja volt.
Kutaisi környékén található a Motsameta kolostor, ahonnan leláthatunk a Vörös-folyóra, amelyet egy VIII. századi arab vérengzés emlékére neveztek el.
A nagy "" S Z T A L I N "" IS Grúzia szülöttje volt.
Josiph Visszarionovics Dzsugasvili (1878 dec,18 – 1953 már. 5), apja zsidó eredetű kereskedő, neve a Dzsugasvili grúz szó, melynek 'Dzsu' illetve 'Dzsugas' tagja zsidó eredetre utal.. Eleinte egyházi iskolába járt és papnak készült. Később hivatásos forradalmárként vonatokat robbantott; beceneve ekkor Koba volt..
.......de a világ még emlékszik arra, hogy életének későbbi évtizedeiben
milyen kegyetlen diktátorrá fejlesztete magát alatt ........
A grúz konyháról beszélve nem szabad említés nélkül hagyni a nyugati- és keleti-grúz konyhák közötti alapvető különbséget, aminek nemcsak a két nagy terület természeti adottsága az oka, hanem a török konyha ismert hatása a nyugati grúz és az iránié a keleti grúz konyhára. Ez az eltérés napjainkig megőrződött.
Így Nyugat-Grúziában széles körben elterjedt a kukoricakenyér és a sajátos kukoricalisztből készült lepény - mcsagyi, ugyanakkor Kelet-Grúziában a búzalisztes kenyeret kedvelik. Nyugat-Grúzia néhány részén - Megréliában és Abbáziában - kenyérgabonának használják a csumizt is (a köles egy fajtája), amiből híg kásaszerű masszát főznek - a gomit, ezt kenyér helyett eszik a levesekhez, húsokhoz és a zöldséges ételekhez. Kelet-Grúziában a grúzok sok birkahúst, emellett bárányhúst is esznek és elég sok állati zsiradékot használnak. Ugyanakkor Nyugat-Grúziában kevesebb birkahúst fogyasztanak, inkább a házi szárnyast kedvelik, vagyis a csirkét és a pulykát (kacsát, libát Grúziában nem esznek). Végül: Nyugat-Grúziában jóval erősebbek az ételek, és kicsit más szószokat használnak.É ne feledkezzünk meg a grúz borokról sem.
A népesség igen heterogén összetételű. Az 5,4 milliós népességből csak 3,7 millió a kaukázusi nyelvcsaládba tartozó grúz. Mintegy 400 ezer grúz él Azerbajdzsánban, Oroszországban, Észak-Oszétiában, Törökországban és Iránban. Grúzia nemzetiségei: grúz népcsoportok 70% (grúz [Kelet-Grúzia] 45%, mingrél [Nyugat-Grúz] 18%, adzsár [mohamedán grúz] 6%, szván 1%), örmény 8%, orosz 6%, azeri 6%, oszét 3%, abház 2%, görög 2%, ukrán 1%, egyéb 2% (kurd, avar, asszír, tatár.
