Kereskedelmi bankok hatása az életünkre. Tragédia, vagy remény?
Tragédia? Lehúznak, elvesznek, kizsákmányolnak, uzsoráskodnak?
Remény? Hiteleikkel segítenek megvalósítani álmainkat, beindítani, fenntartani vállalkozásunkat? Beruházások megvalósítói-e ők? Valóban a gazdaság motorjaként működnek? Tényleg a bankmentő csomagok kínálják a megoldást?
Milyen hatása van tevékenységüknek a nemzetgazdaságra? Tényleg egy kartellt alkot az összes? Ezáltal valóban képesek válságot előidézni, ha úgy tartja kedvük? Tényleg tudnak pénzt kibocsátani, és kamataikkal kiszipolyozni, hosszabb távon padlóra vágni egy nemzet gazdaságát? Tényleg az eladósítás a céljuk?
Vagy pedig mindez csak egy összeesküvés elmélet, amelyet tehetetlen, szerencsétlen, sikertelen, unatkozó lusta demagóg lúzerek találtak ki?
Vitassuk meg!
"Velem olykor diplomás közgazdászok vitatkoznak, és néha bizony látszik, hogy nem értik, miről van szó..."
miért a közgazdászok az utóbbi 10 évebn mit találtak el? max a szemetest a diplomájukkal. a madjarközgazdászról ne is beszéljünk, az még az abakusznál tart, a futures tradingről azt hiszi vlmi scifi film
Azokat a politikusokat kellene karóba húzni,akik teljesen megszüntették az állami kamattámogatásos hiteleket, arra hivatkozva,hogy az fentarthatatlan.
Egy okos közgadász(ha van olyan egyáltalán) kiszámolhatná, hogy a jelenlegi helyzet mitől jobb, mintha inkább szorosabb keretek közé szorítva működtették volna a forint-alapú
Igen, amely napról napra egy termonukleáris csapások ellen is védelmet nyújtani képes atombunkerre kezd hasonlítani a köréje épített védelmi berendezések miatt. Amúgy sokszor elmondják, ez a bunker voltaképpen egy szelíd óriás, afféle mesehős, aki mindig csak jót akar.
Én rendkívül elégedett vagyok a bankommal, a Magnet bankkal. Az utóbbi öt évben cégesen és magánszemlyként legalább évi ötvenezret megspóroltam az OTP-hez képest.
Budapest belvárosának egyik legelegánsabb terén áll a minket évtizedeken át fosztogató birodalom emlékműve. Mellette néhány méterre a hazánkat jelenleg függésben tartó globális birodalom egyik központjának nagykövetsége. Igen, amely napról napra egy termonukleáris csapások ellen is védelmet nyújtani képes atombunkerre kezd hasonlítani a köréje épített védelmi berendezések miatt. Amúgy sokszor elmondják, ez a bunker voltaképpen egy szelíd óriás, afféle mesehős, aki mindig csak jót akar. Na persze, jót, leginkább magának…
A tér másik oldalán áll, a most – vélhetőleg egy gigantikus panama miatt – éppen üresen tátongó épület, a volt Tőzsdepalota, tehát a globális pénzhatalom egykori szimbóluma, amelyben aztán évtizedeken át a pusztító propagandagépezet, a Magyar Televízió székelt. És végül a tér meghatározó épületében tevékenykedik a Magyar Nemzeti Bank, amely, amint a vicc is mondja, nem nemzeti, nem magyar és nem bank. Minden jel szerint inkább egy, a globális pénzhatalmi rendszer helyi képviseletét ellátó intézmény. A globális hatalmi rendszer és a vele együttműködő helyi uralmi elit humorérzékét dicséri, hogy a tér neve: Szabadság.
ez egy félreértés, jelenleg nem pont a kamatos kamattal van a baj, hanem hogy bankban ügyködő vezető nem a befektetésből él, hanem a díjakból. a forgalom számít, nem az hogy van-e annak a forgalomnal egy fikarcnyi értelme is. ebben megint érdekesmód a jó kis szovjetúnióra emlékeztetnek, ott volt az hogy kvóták miatt pl. egy árú a vasúton 2500 kilométeres vargabetűvel érkezett meg, sőtt, akár oda visza utazgatott értelmetelnül, mert egy kvótát völt érdemes teljesíteni. Ugyanígy a mostani bankrendszerben minél nagyobb, gyakran semmiből előhúzott (robo-signing) adósságot 'utaztatnak' körbe teljesen értelmetlenül a szerződében kikötött bónuszokért. Ezért van az baszurd módon giganto-kolosszális derivatíva piac... a bónuszgyűjtésen kívül az égadta-égvilágon semmi értelme, semmit nem ad a gazdasághoz.
nem hiszem hogy értelmes ember bármikor is azt hitte hogy a piac önszabályozó. teljesen abszurd feltételezés. a jelenlegi probléma pont a kapitalizmus hiánya, központi bizottságok döntenenk a pl. legalapvetőbb árú, a pénz áráról, mint régen szovjetúnióban - hasonló sikerességgel. a normálisan szabályozott piac nagyon is hatékony és elegáns szisztéma lenne a rizikó felosztására, beárázására. szinte teljesen kizárna az olyan anakronizmusokat mint a "too big to fail".
Itt a 2% kamatos, 3 milliardos IMF-hitellel indult a pelda, nem lakossagi bankhitellel, ott meg jellemoen egy osszegben a vegen torleszted a toket (vagy megujitod a hitelt).
De nekem olyan lakashitelem volt, ahol siman minden honapban az eredeti toketartozas 240-ed reszet (20 ev*12 honap) torlesztettem + kamat.
Az annuitasos hitelnel is csak az aktualisan fennallo toketartozasrafizetszkamatot.Csakottugyemindenhonapbanugyanannyiatorleszto(valtozatlankamatmellett),ezertakezdetbenkevesjuttoketartozasra.
Shakespeare Velencei kalmárjában Shylock, az uzsorás, pénz kölcsönzött Antoniónak, fedezetként egy fontnyi húst követelve Antonio testéből, ha nem tudná időben visszafizetni a kölcsönt. Amikor Shylock nekilátott, hogy kivágjon egy font húst Antonio testének a szívéhez legközelebb eső részéből, egyre azt ismételgette: „A tőkémet akarom!” Igazát alátámasztandó kötvényét lobogtatta, ami Velence törvényei szerint kötelező érvényű volt az adósra nézve.
Az ember sohasem értheti meg az uzsorás hozzáállását, ha azt feltételezi, hogy Shylock azért adta Antoniónak a kölcsönt, hogy azt egyszer visszakapja. Shylock arra számított, hogy nem kapja vissza a pénzét! Az adósságukat visszafizetni nem képes szuverén adósok a bankárok legjobb ügyfelei. Mire jó egy olyan szuverén adós, aki visszafizeti a neki adott kölcsönt? Ez aláásná az uzsora-rendszer alapját. Meggátolná parazita tevékenységüket és arra kényszerítené őket, hogy új áldozatok után kutassanak, akiknek pénzt adhatnak kölcsön uzsorakamatra.
Azt pedig mégsem várhatjuk egy bankártól, hogy dolgozzon! A bankipar az adósságok átütemezéséből él, évről évre továbbgördítve a kifizetetlen pénzeket, exponenciálisan növelve a visszafizetendő összegeket.
Amikor egy ország nem képes visszafizetni adósságát, modern Shylockjaink követelik a nekik járó „egy fontnyi húst”, ami nem más, mint az ország feletti hatalom, a globális pénzurak gyarmatává alakítva az egykor szuverén nemzetet. Ezen a ponton a bankárok saját embereiket helyezik az ország kulcsfontosságú pozícióiba, lásd Papademos, Monti, Cavallo vagy Geithner példáját.
Shylock nem azzal a céllal adta a kölcsönt, hogy egyszer visszakapja 3000 dukátját. Neki az egy font hús kellett. A kölcsön és a kötvény csupán a hús megszerzésének eszközei voltak. A Shylock által alkalmazott modell lényege, hogy Velence törvényei szerint legálisan eladósítsa Antoniót, hogy azután a törvények értelmében joga legyen betartatni erkölcstelen feltételeit és megkapni a kötvényben rögzített biztosítékot: egy font húst Antonio testéből.
Mi a legrosszabb, ami a Shylock modellt alkalmazó Goldman Sachs vagy JP Morgan bankokkal, Rockefellerrel vagy a Rothschildokkal történhet? Ha egy nekik tartozó szuverén állam azt mondaná: „Mennyivel is jövünk nektek? 200 milliárddal? Semmi gond! Hétfőn reggel ugorjon be valaki tőletek és rendezzük.”
Amennyiben ez megtörténne a bankárok két gonddal is szembesülnének:
Az egyik, leginkább technikai jellegű, hogy hol találnak egy új balekot, akire ráerőltethetnek egy 200 milliárd dolláros uzsorahitelt.
A másik, leginkább politikai jellegű, miszerint elveszítenék az irányítást Görögország, Argentína, Spanyolország, stb. felett, pont, amikor már minden olyan szépen a kezükben volt, a kormány és erőforrásaik irányításától kezdve minden fontos részletig. Tehát a bankárok visszafizethetetlen magasságokig srófolták a hiteleket.
Azokat pedig akik elkövetik azt a balgaságot, hogy előnyben részesítik saját állampolgáraik nemzeti érdekeit megfenyegetik, hogy letörlik a világ pénzügyi térképéről, médiahadjáratot indítanak ellene és leminősítik.
Akkor mondhatjuk el egy országról, hogy szabad, ha nem tartozik a bankoknak. Az igazi nemzeti szuverenitás, függetlenség és szabadság a globális pénzhatalom legnagyobb ellensége. A mai globális pénzrendszer a Shylock-modell szerint működik: mindent megtesz, hogy megkapja a neki járó egy fontnyi húst.
Nem a kamat miatt. Árfolyam. az, hogy ténylegesen beszélhetünk-e ezeknáél ahiteleknél valós árfolyamváltozásokról az már akövetkező (részemről megváloszalhatatlan) kérdés.
Viszont a hitelek törlesztőrészelteit úgy kalkulálják ki -a forintos hitel esetében is -, hogy első pár évben a kamattartozásra megy a befizetés nagyobbik része, a tőkeállomány meg alig. Aztán ahogy megy előre az idő. ugy fordul meg az arány is. Ezáért is nem éri meg az előtörlesztés. mert nyilván a bankoknak nem érdeke, hogy bárki a futamidő lejárta előtt visszafizesse a tartozását.
