Kínos magyarázkodás: ezért kellett a 200 milliós IMF-kampány
A nem létező követelések bemutatásával az embereket akarták tárgyszerűen tájékoztatni.
A Miniszterelnökség azért költött 200 millió forintot az IMF-ellenes kampányra, mert úgy vélte, a Nemzetközi Valutaalap elleni támadás segít majd elhitetni a befektetőkkel, hogy a kormánynak fontos az IMF-fel való megállapodás.
A kampányban szereplő, ám az IMF által meg nem erősített - sőt, mint utóbb kiderült, valójában hamis - információk célja volt az is, hogy a lakosságot tárgyszerűen tájékoztassák - ez olvasható ki abból a válaszból, amit Schiffer András LMP-s képviselő kapott a Miniszterelnökségtől arra a kérdésre, hogy mégis mi indokolta a kormány 200 milliós IMF-ellenes kampányát, egészen pontosan annak sürgősségét.
A Miniszterelnökség válasza szerint a rendkívüli sürgősséget az alapozta meg, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos szeptemberi politikai viták és az ezt követően a társadalom szélesebb rétegeiben elterjedt téves, megalapozatlan információk a piaci szereplők körében növelték a bizalmatlanság mértékét.
Ami rossz, mert még a Miniszterelnökség szerint is világos, hogy államadósságunk finanszírozhatóságának mértékét az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos hírek jelentősen befolyásolják.
Pedig a kormány mindent megtett, hiszen még a költségvetés elfogadását is kitolták.
- Sajnos, a tárgyalások sikerét szolgálni hivatott döntés sem oszlatta el a kétségeket a közleményben és a piaci szereplők körében - áll a válaszban.
A dolog onnan indult, hogy egy olvtárs szerint Bajnai költségvetése a legátláthatóbb volt mit tudom én mióta, mire én jöttem azzal, hogyha olyan sokan sasolták ezt a kiváló költségvetést, akkor igencsak rosszul sasolták, mert Bajnai egy éve alatt 2300 mrd-ot csökkent a pénzügyi vagyon.
A páncélszekrény csak illusztrálta, hogy esetünkben mit is jelent a pénzügyi vagyon csökkenése.
Orbán alatt kb. 200 milliárddal javult ez a mutató (több mint 2 év alatt), és itt jön be, amit mondasz, mert ez a javulás a manyup lenyúlásnak köszönhető, a különadóknak stb.
De kb. ez mutatja, hogy Bajnai egy éve alatt mi történt, és ha marad ő, akkor kíváncsi lettem volna, hogy mikor nyúl a manyuphoz.
Kimondod, hogy a pénz csereeszköz, de, hogy ezt miért hozod elő azt nem tudom, mert a következőkben a pénz értékmérő funkciójával operálsz.
Megmutatom, hol a hiba a gondolkodásodban: addig igaz, hogy minden dolognak változhat a pénzben kifejezett értéke vmilyen külső körülmény hatására, de ez nem igaz magára a pénzre, mert definíció szerint 1 pénz=1 pénz.
Arra igaz a fejtegetésed, aminek az értékét pénzben mérik.
A ház értéke valóban csökkenhet attól, hogy rossz szomszédság költözik melléd, de ha a zsebedben van egy százas, az akkor is százas marad, ha öregasszonyok potyognak az égből, és ehhez erősebb behatás kell, hogy ez is csökkenjen (pl. a szomszéd keze vesz el a zsebedből egy ötvenest).
Épphogy nem a páncélszekrénybe teszed, hanem kisebb a bevétel recesszióban, magyarul nem tudsz annyit tenni a páncélszekrénybe.
Vagyonvesztésnél mindenre gondoltam, cakk-pakk. Legalábbis úgy értelmeztem, hogy te mindenre gondolsz. Tehát az adóbevételtől kezdve, minden. Például az Orbán kormány manyuppolitikája ennek fordítottja, ott természetesen nőtt az állam vagyona. Ezt csak példaként mondom, nem akarok itt a manyupról vitázni.
Az államnál ezt a csökkenést a recesszió idézte elő.
Sajnos nem.
Ezt nem a pénz értékének csökkenése okozta, hanem maga a pénz tűnt el. Úgy képzeld el, hogy beteszel a páncélszekrényedbe 1 millió Ft-ot, majd 1 év múlva kinyitod, és csak fél millió van benne, és közben tökmindeg, hogy kívül válság volt vagy pedig hawaii, az a pénz ténylegesen eltűnt cash-ben.
Egyébként a vagyonvesztésnél a tőzsdei cégekre gondoltál, ahol elképzelhető átértékelődés miatt vagyonvesztés (más tészta, hogy ezen lehetne vitatkozni, hogy ez a veszteség mikor realizálódik, lásd Mol esete), de ráadásul Bajnai alatt kb. 90 mrd-vel nőtt is a tőzsdei részvények értéke.
Szerintem simán nem tudod mi a pénz. A pénz nemcsak az amit a nyomdák kinyomtatnak. A pénz elsősorban csereeszköz. És a gazdaságban köröző pénz nagy része kimondottan virtuális. Hosszú lenne ezt elmagyarázni, de ha egy ház értéke 100 forint , majd egy válság vagy természeti csapás, esetleg rossz szomszédok jellenek meg és ennek következtében csökken 50 forintra, akkor 50 forint eltűnt.
Meg tudod már indokolni azt az állításodat, hogy a Gyurcsány-Bajnai-Orbán hogyan tudott 100 milliárd eurót elkölteni a 20 milliárdos - egyébként teljesen igénybe sem vett - keretből, vagy ez még mindig a levegőben lóg, te kis huncut közgazdász-sámán?!
A gazdasági-világválság már csak ilyen--csökken a vagyon...
Nem, nem ilyen, azt a pénzt ténylegesen ki kell venni a páncélból, párnacihából, és el kell költeni, a vagyon nem olyan, hogy csak úgy szómágiával el lehet tüntetni, a pénz nem szublimál csak úgy el, kis pénzügyi houdinim! :D
Hát ez egy kis tévedés, mégha igazad is van bizonyos értelemben.
Ha a tőzsdén esnek az árak, akkor globálisan vagyonok (pénzek) tűnnek el a semmibe. De az igaz, hogy ezen lehet sokat is keresni. Viszont a többség rosszul jár, mert kisebb globálisan a vagyon.
Az államnál ezt a csökkenést a recesszió idézte elő.
Csak annyival? Nem rosszból, de az az év nem a válság legkeményebb éve volt? Mert abban az évben valóban "vagyonok" tűntek el a semmibe, nemcsak Magyarországon.
Bajnai egy éve alatt 2300 milliárd forinttal csökkent az államháztartás nettó pénzügyi vagyona - Gyurcsány nem kúrta így el mint Bajnai.
Azt mondod, hogy ki mindenki nézte át a költségvetést az EU-tól az IMF-ig, és az a legtranszparensebb volt a rendszerváltás óta, én meg azt mondom, aki ezt a vagyonvesztést hagyta, az kötözni való gazfickó.
Persze valaki már megmagyarázhatná milyen a munka alapú társadalom! Eddig azt hittem, azért dolgozunk, hogy jobban éljünk, tehát a jólétünkért dolgozunk. Most rájöhet mindenki, hogy a munka a cél, nem a jólét. Talán ezért van a szabadságharc is, hiszen "Arbeit Macht Frei".
De szerintem ha ez kell a magyar emberek többségének, akkor nincs mit tenni, maximum azt amiről írsz, elmenni. Tehát igazad van.
