Mint közismert, a nagytömegű csillagászati objektumokban elképesztő fizikai körülmények uralkodnak.
A neutroncsillagokban a gravitáció összezúzta a közönséges anyagot. Nemcsak hogy az elektronhéjak szakadnak be, de különleges magfizikai folyamatok során az atommagok is felmorzsolódnak, és rettenetes energiájú, hőmérsékletű, gravitációba zárt neutronlevessé válik. Ez az anyag, ahol még a neutronok is szinte egymáshoz préselődnek, iszonyú sűrűségű: egy kockacukor méretű mintája is sok tonnát nyomna.
Még ennél is elképesztőbbek a körülmények a fekete lyukak mélyén.
A fekete lyukakban minden ismert részecske felbomlik és tiszta energiává válik.
Feltehetően erre a sorsra jutnak a tömegért, gravitációért felelős, ma még csak feltételezett
részecskék is.
Higgs részecske, gravitron, és úgy tudom, más, rokontulajdonságú részecskéket is feltételeznek más elméletek.
De nyilván ezek is.
Ekkor viszont a fekete lyukak tömegének utánpótlás hiányában folyamatosan csökkennie kellene, ahogy megemészti, tiszta energiává alakítja a tömegért, gravitációért felelős részecskéket.
Vagy ez is történik, csak az a néhány miliszekundum, ami alatt ez bekövetkezik, innen, kívülről nézve
akár sok száz milliárd évig tart?
És ha igen, ilyesmi indította be az ősrobbanást is?
A testek tömege is akkor érzékelhető, ha erővel hatunk rá, és megfigyeljük a test gyorsulását. Amíg egyenesvonalú egyenletes mozgást végez a test, akkor semmit sem tudhatunk a tehetetlenségéről. Vagyis nem a Higgs-mechanizmussal kapcsolatos ez, hanem a tömegmérés fogalmával.
Emlékeim szerint a CERN-es doktoranduszok nem mondtak semmit, csak röhögteg.
A folyadékos példát Aurora502 említette.
Én a Higgs hatást egyfajta surlódás-szerűségnek képzeltem a Higgs részecske és a Higgs mező között..
A CERN igazgatója vagy valami vezető félesége is mondott egy példát. Azóta eszembe jutott: a Fehér Ház fogadótermében állnak az újságírók (Higgs bozonok) Át akar menni a termen Obama elnök és ő.
Obamát (tömeggelrendelkező részecske) körülveszik és lassítják az áthaladását az újságírók, ő viszont (nyilván mint tömeg nélküli részecske) gond nélkül áthalad a termen.
De aztán ő is belazavarodott, és azt mondta, hogy majd ha láőtja, tudni fogja hogy ez az.
A CERN-i doktoranduszok folyadékos hasonlatával élve, fogj egy félig töltött poharat és mozgasd.
Ha gyorsulás hat a pohárra akkor a folyadék a gyorsulás irányával ellentétes oldalon feltorlódik, erővel hat a falra.
A CERN-i tudósok példájában a Higgs is így viselkedik. Amikor gyorsulás hat a részecskére, akkor a Higgs bozon a gyorsulással ellentétes irányú erőt hoz létre.
Nemcsak akkor. A testeknek ugyanis egyenesvonalú egyenletes mozgásnál is van tömege. Az igaz, hogy a tehetetlenség csak egyenesvonalú egyenletes mozgásnál lép fel.
Azért, mert a Higgs-mezőhőz kell a részecskének csatolódnia. A csatolódás mértéke az, amit töltésnek hívnak. Csak ez nem egy elektromos töltés, hanem egy általánosabb értelemben vett töltés. Ne vedd túl komolyan ezt a folyadékos, viszkozitásos képet...
Sajna még mindig nem értem, hogy a Higgs bozon és a Higgs mező miért nem lép kölcsönhatásba akkor, ha például a test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez?
De egyébként a hegyre le példát sem értem. Az ugye arra lenne válasz, hogyan magyarázza a Higgs azt a jelenséget, hogy energiát kell befektetnünk egy test lefékezéséhez.
a fotonra azonos nagyságú ellentétes irányú erőt fejtesz ki
Az a lényeg, hogy a fekete lemez és a foton egymáshoz képest c-vel mozog. A lemez impulzusváltozása segítségével tudod mérni a tömeget, ha úgy méred, mint klasszikus mechanikában. No de az impulzusváltozás nullától különböző.
Ekkor nem hatsz erővel a fotonra. Maximum a fémlemezre hatsz erővel. A foton az amivel erőt fejtesz ki (mert ő közvetíti a kölcsönhatásokat), de nincs olyan részecskéd, amivel a fotonra tudnál hatni.
Huh, nem tudom, hogy Wignernek ehez mi köze. Yang és Mills voltak úgy tudom, akik ezt a mértékszimmetriát feltételezték az erős kölcsönhatásra, az 50-es években. De azt tudom, hogy Wignernek nagyon sok szimmetriához köze van.
Ez igaz, de itt mfoton nem a foton tömege, hanem a foton energiája tömegegységben. Ezt gyakran szokták használni. Illetve a részecskék tömegét energiaegységben is megadhatják, ezért van, hogy a proton tömegére 1 GeV-et mondanak, ami energiaegység.
A mágnes és a vas közötti mágneses mező időben elkezd változni, amikor a mágnest vagy a vasat mozgatott. Mint egy deformálható , kifeszített gumihártya, amire mozgató erő hat. Ez a mágneses erőtárváltozás indukál elektromos teret, és az újra mágneses teret, stb. Így jön létre maga az elektromágneses hullám, aminek a kvantuma a foton. A vasból és a mágnesből indulnak, de a teljes eőrtérre kiterjed az elektromágneses hullámok zónája.
