Az m1 Híradója úgy tudja, a gyanús halálesetek 2005-ben és 2006-ban történtek. -- Az m1 Híradó információi szerint csaknem 70 ember halála ügyében nyomoz a rendőrség.
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/22/16/Hatalmas_szam__70_ember_halala_ugyeben_nyomoznak.aspx
Konkrétumként én a cikkben tárgyalt konkrét esetet értem. Általánosságként meg azt, hogy valamikor valaki valakitől (ugye nem tudjuk, hogy ki az Indexnek az ügy apropóján névtelenül nyilatkozó onkológus, nem tudjuk, hol praktizál, nem tudjuk, ki és mikor kérte ilyenre) kért ilyesmit.
így jártunk mert anyagilag érdekeltté tettük az egészségügyet a kezelés "lerövidítésében"
az első saját tapasztalatom egy rákos ismerősömmel történt, aki párhuzamosan egy másik áttétes rákossal, közel ugyanolyan helyzetben az egyik intézményben szépen egy lórugással egy hónapon belül elcsomagolt, a másik szépen felépült.
aki egy hónap alatt elcsomagolt, az az egri hospinvest vendége lehetett.
Csak és kizárólag az érintett egyénre magára. (vétójoggal az orvosnak arra az esetre, ha az illető betegsége egyébként kezelhető lenne, nehogy depressziósok kezdjenek eutanáziát kérni).
Ha a szakemberekre bízod, idő kérdése, hogy mikor válik költségcsökkentő standard eljárássá az egészségügyben. Ha a hozzátartozókra, idő kérdése, hogy megjelenjen a kényelmi, meg anyagi haszon az indítékok között. (ilyen műproblémaként szoktak érvelni a lélegeztető gépen lévő agyhalottal... az agyhalott az kérem halott, azzal kapcsolatban sem az eutanázia, sem az emberölés nem jácc - ott az a kérdés, hogy mikor helyezed át a lélegeztető gép mellől, mint Sztálin elvtársat a mauzoleumból - tehát itt mondjuk jöhetnek a hozzátartozók szempontjai meg a gazdasági szempontok. De csak ITT, az agyhalottnál, a szép egyenes EEG vonalaknál...)
Nagyon jogi és nem emberi oldalárol nézed a helyzetet
Na, ehhez képest egyetlen jogi paragrafust sem idéztem, egy általános és emberi kikötést tettem, ami megkülönböztetheti az emberölést az eutanáziától...
"Az orvos elmondása szerint számos esetben fordult elő vele is, hogy a betegei azt kérték tőle: ha a végső stádiumba jutnak, ne hagyja őket szenvedni, ne hagyja, hogy a családtagjaik kiszolgáltatottan, eltorzult testtel vagy arccal, hozzájuk méltatlan állapotban lássák őket, mert az életüknek úgy már nem lesz értelme. Az onkológus szerint nem szabad álszentnek lenni, ilyen esetek előfordulnak, de az a beteg és az orvos intim ügye, kettejükre tartozik – és az orvosnak minden ilyen eset után el kell számolnia a lelkiismeretével."
[ezt egy neve elhallgatását kérő orvos mondja a cikkben]
Nem tudhatjuk, hogy ilyen kérést kaptak-e az ügyben érintett egészségügyi dolgozók.
Tehát, ha ez a topic arról szól, ami a linkelt cikkekben áll, akkor a címe is hibás, meg az is, hogy itt a cím alapján az eutanáziáról folyik a beszélgetés. Azt írja a cikk ugyanis:
Márkus szerint az osztályon tilos volt kiejteni azt a szót, hogy halál, és nem volt szabad tájékoztatni a beteget a kezelések esetleges halálos szövődményeiről. Konkrét kérdésekre is tilos volt azzal kapcsolatban válaszolni, hogy a szakemberek szerint a betegnek mennyi ideje van hátra az életéből....
Ha a morfinadás elkezdése után öntudatra ébredt a beteg, azt „műhibaként” kezelték. A kórház osztályán gyakran cserélődtek az orvosok és a nővérek is, akik természetesnek vették, hogy morfintúladagolással rövidítik meg a betegek életét, akiknek így esélyük sem volt arra, hogy elbúcsúzzanak hozzátartozóiktól, végrendelkezzenek vagy rendezzenek bármilyen hátrahagyott ügyet.
Namost ez így kutyaközönséges emberölés (gyilkosság), és semmi köze a címben emlegetett eutanáziához.
Eutanáziáról akkor lehet egyáltalán beszélni, ha a beteg életét megröviditő eljárásra (vagy passzív esetén az életfenntartó kezelés abbahagyására) a beteg korrekt tájékoztatása után, a beteg határozott és ismételt kérésére kerül sor.
Meg kéne engedni, hogy amíg a tudatunk birtokábn vagyunk eldönthessük, hogy akarunk-e emberalatti létben vegetálva, szánalmas, magatehetelen roncsként a környezetünk terhére szenvedni?
Szeretteink szánakozva, tehetelenül kínlódva nézzék a szenvedésünket?
Az eutanáziát mindenképpen szabályozni kellene. Még akkor is ha tiltják.
Akkor tiltsák egyértelműen. Legyen egy eutanáziát tiltó törvény vagy cikkely. Ott határozzák meg az érte járó büntetést, ami persze kisebb lenne, mint a gyilkosságért járó. Mert azért elég abszurd, hogy egy baltás gyilkost és a betegen (törvényellenesen) segító orvos egy kategóriába essen.
Persze az igazi megoldás a kellően szabályzott körülmények közti engedélyezés lenne.
Apósom a nagyatádi kórházban töltötte az utolsó fél évét. Már nem beszélt, nem ismert meg senki, csak feküdt, és néha nekiindult. Persze felkelni már nem tudott, csak kiesett az ágyból. Ezért kikötötték a kezeit az ágyhoz, mint mondták, a saját érdekében. Ételt szondával kapott. Aztán a nővérke megnyugtatott, hogy jó kezekben van, az infúzióból éppen vitaminokat nyomatnak a karjába, hogy roborálják. 92 éves volt. Nem tehettünk semmit. A humánus megoldás az lett volna, ha szép csendesen elalszik. Végül ez is történt, de addig eltelt 6 hónap. Nem embertelen dolog néha ez a humánum?
Fiatal ember esetén persze másként gondolnám, de hová akarunk egy 92 éves embert roborálni?
A Szabolcs utcai Fül-Orr- Gége osztályon egyszer betévedtem az utolsó stádiumú rákos betegek kórtermébe, évekig nem tudtam szabadulni a látványtól. (nem is írom le mi volt ott)
A nő, mielőtt végleg elaludna, kicsit még röhögve beszélget a többiekkel, és csokit eszik, mert az a legnagyobb baja, hogy keserű a megivott gyógyszer. Így is lehetne csinálni, és nagyon megnyugtató lehetne mindenkinek!
Nagyon szigorúak a szabályok. Csak a beteg beleegyezésével lehet, és beszámíthatónak kell lennie, továbbá magának kell kiinnia a folyadékot a pohárból. Utána elalszik, mint máskor, majd szépen, fájdalommentesen meghalhat. Közben ott lehet a hozzátartozó, hallgathat zenét, de pezsgőzhet is előtte.
Nagyon-nagyon kultúráltan zajlik az egész.
Készült erről egy film is:
Ebben az előkészületeket és egy ember halálát lehet látni! Számomra egyáltalán nem volt megrázó, sőt inkább megnyugtató az egész. Talán valami hasonló lehetőséget kellene biztosítani mindenkinek.