Valószínűbb, hogy ő lett megbízva a módosító javaslatok beadásával, mert egymaga 15 módosítást adott be tegnap a törvényhez, a többi 260 fideszes képviselő meg egyet sem.
Egyes vélemények szerint a július 19-ei végszavazásig még sok tekintetben változik a törvény. A jogalkotó figyelmét vélhetően elkerülte, hogy az állami kézben lévő s árbevételének több mint 30 százalékát a megbízásos alapon végzett pénzügyi közvetítésből szerző Magyar Posta is köteles lesz a pénzügyi közvetítésből származó bevételeinek 5,6 százalékát leadózni, ami rendkívül érzékenyen érintheti majd a postai liberalizáció előtt útját kereső intézményt.
Ugyancsak ellentmond a miniszter kemény álláspontjának, hogy a bankadó által eddig is "megkíméltnek" tartott befektetési vállalkozások esetében egy újabb Rogán-javaslat szerint a befizetés mértéke is megfeleződik: az érintett társaságok a korábbi 2,2 milliárd helyett mindössze 1,1 milliárdot lesznek kötelesek fizetni.
A biztosítók a pénteken benyújtott törvényjavaslattal ellentétben korrigált díjbevételük 5.9%-át fizethetik be különadóként a megszolgált díj viszontbiztosítás nélküli értékére vetített 5.2% helyett. A befektetési vállalkozások adóterhe 2.2 milliárd helyett 1.1 milliárd lehet.
Minderről a Napi Gazdaság számolt be, felhívva a figyelmet arra is, hogy a Rogán Antal által benyújtott indítvány ellentmond annak, ami Matolcsy György tegnapi nyilatkozatából kiderült, miszerint a különadó az idei évre már kőbe vésett.
Akárhogy is lesz - írta az osztrák lap -, a dolog mindenképpen csak az IMF és a magyar kormány tárgyalásai után dőlhet el. Magyarország nem sokat tehet az IMF akarata ellenében - vélekedett a Der Standard, és felidézte, hogy Budapest 10-20 milliárd eurós elővigyázatossági megállapodást akar kötni 2011-2012-re az IMF-fel és az EU-val.
Az IMF-nek valóban kulcsszerep jut, Orbán Viktor ugyanis nagy dilemmával szembesül - írta a Der Standard. A választási kampányban adócsökkentést ígért, de egyúttal köti az IMF-előírás, miszerint a költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya nem lehet több 3,8 százaléknál. A bankadó jelenti a kulcsot ahhoz, hogy Orbán egyszerre csökkenthesse az adókat és a deficitcélhoz is tarthassa magát. A valutaalap tisztségviselői nem hivatalos megnyilatkozásaikban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a kormány dolgát megkönnyítendő elfogadnának akár egy megemelt hiánycélt is. Kétséges azonban, hogy az így keletkező mozgástér elegendő lenne-e arra, hogy feleslegessé váljon a bankadó - tette hozzá a Der Standard
Kíváncsi leszek, hogy mi lesz a vége. Én egy 50Mrd Ft-ot engednék, és 150Mrd Ft-ot azért beszednék. Amelyik banknak meg nem teszik (ugye elvileg 3 évig lenne a sarc) azt Isten áldja. Marad éppen elég.
Azt az 50Mrd-ot meg kiadási oldalon kéne megfogni. A hiányt már nem kéne növelni. Így is hatalmas teher az ország vállán.
Az év végére szépen leereszt, és a hiány mégis csak magasabb lesz kb. 1%-al (vagy többel). Persze sokkal jobb lenne a kormánynak ha a "tiltakozások hatására kellene meghátrálnia", de az érintettek eddig még nem tették meg ezt a szívességet, és csak a függöny mögött alkudoznak. Vagyis, hogy megadják a 140mrd Ft-ot, mint előleget a jövő évi adójukból.
A Der Standard-ban megjelent cikk szerint a KBC, az Intesa Sanpaolo, a Bayern LB, az UniCredit, valamint a Raiffeisen International és az Erste Bank mindegyike levelet írt a magyar kormánynak és az IMF-nek is, a bankadót kifogásolva.
Az alkalmat az IMF küldöttségének ma kezdődő budapesti tárgyalásai szolgáltatnák. A lap értesülése szerint az IMF azt is meg akarja vizsgálni, hogy a tervezet nem tartalmaz-e az OTP-nek kedvező, protekcionista elemeket.
Információink szerint Magyarországra látogatott a GE elnök-vezérigazgatója is, aki a szerdai kormányülés előtt szintén tárgyalt Orbán Viktorral többek között a bankadóról (a General Electrics a Budapest Bank anyavállalata, és Magyarország egyik legnagyobb multinacionális foglalkoztatója).
"Abban biztos vagyok, hogy az IMF-nek komoly fenntartásai vannak a brutális méretű bankadóval kapcsolatban" - reagált a fejleményekre Várhegyi Éva a Pénzügykutató Zrt. kutatója. Szerinte a bankok lobbijának két kimenetele lehet: vagy rábírják az IMF-et, hogy emeljék meg a hiánycélt, vagy az IMF éri el valamilyen úton a magyar kormánynál, hogy máshonnan teremtse elő a gazdaság konszolidációjához szükséges fedezetet.
Várhegyi Éva emlékeztetett: a hiánycél megemeléséhez az Európai Unió beleegyezésére is szükség lenne, Barroso viszont egyértelműen megmondta Orbán Viktornak, hogy semmi esetre sem lehet lazítani a költségvetési fegyelmen.
"A kormány egyelőre semmilyen számításokat nem tárt elénk az idei év egyenlegéről, csak azt tudni, hogy tartani akarják a 3,8 százalékos hiánycélt" - fogalmazott a kutató hozzátéve, hogy a gazdasági válságból való kilábalást csak hátráltatja ez az "épeszű gazdaságpolitikát nélkülöző" brutális mértékű bankadó.
Mint mondta, 20-30 milliárd forintot lehetne behajtani a bankoktól, ha az Európában érvényesülő trendeknek megfelelő arányokat alkalmazzák. "Alkuk révén ez az összeg felmehet 50-60 milliárd forintra is, de a hazai bankoknak már így is jelentős kieséseket kellett elviselniük.
Éleződik a vita: megszorítják a kormányt a bankok?
Nem közelednek az álláspontok bankadóügyben: míg a kormány 120 milliárd forintot vonna el érdemi ellentételezés nélkül, addig a bankok már az IMF-fel tárgyalnának az ügyben. A hat, erős külföldi anyabankkal rendelkező hazai banknak annyit már sikerült elérnie, hogy elhalasszák a kormánnyal való egyeztetés időpontját, ezt az időt pedig nemzetközi lobbi erősítésére fordítanák. A szakértők szerint vagy megnöveli a hiánycélt az IMF, vagy új források után kell néznie az Orbán-kormánynak.
Másokat azonban aggasztanak Orbán Viktor „lobbanékony és akaratos” megnyilvánulásai, és a hatalomban eltöltött első hónap arra vall, hogy az aggodalom jogos – írta a The Economist.
A hetilap szerint a viták egyike a „sebtében kitervelt” bankadóról folyik. Ennek célja 200 milliárd forintig terjedő összeg felhajtása. Ez a központi elemét képezi a GDP-arányos államháztartási hiány 3,8 százalékra csökkentését és a hitelezők bizalmának helyreállítását célzó kormányzati terveknek.
A Magyarországon működő öt legnagyobb külföldi bank azonban, amely jelentős szerepet játszott tavaly a gazdaság stabilizálásában, azon a véleményen van, hogy a bankadó károsan hat majd a hitelezésre és a növekedésre. Egy „engedményt” sikerült elérniük: az adó most már a biztosítási cégeket is érinteni fogja – áll a The Economist cikkében.
A kormány 120 milliárd forint – érdemi ellentételezés nélküli – különadót szeretne elvonni, a bankoknak pedig nagyon nem akarózik ennek befizetése.
Az fn.hu információi szerint hat, erős külföldi anyabankkal rendelkező hazai bank nemzetközi fórumokra szeretné terelni az ügyet. Sikerült elérniük, hogy elhalasszák azt az egyeztetést, amely július 1-én lett volna a Nemzetgazdasági Minisztérium és a bankszövetség között.
A hat külföldi háttérrel bíró nagybank azt kérte, hogy halasszák el a jövő hét második felére ezt az egyeztetést. Úgy tudjuk, e bankok az IMF-fel szeretnének találkozni jövő szerdán, és a nemzetközi szervezet segítségét kérik a magyar kormány megpuhítására (mindez azért lehet jó taktika, mert Szapáry György, Orbán Viktor főtanácsadója szerint új megállapodás készül Magyarország és az IMF között). A magyar bankok ismételten megkeresték az Európai Bankszövetséget is, amely egyszer már írt egy levelet a bankadó ellen.
Lemondással fenyeget a bankszövetség vezetése - 08:03
Akár le is mondhat a bankszövetség vezetése, ha nem lesz érdemi elmozdulás a bankadó ügyében. A Napi Gazdaság úgy tudja, a vezetés testületileg távozik, ezzel nyomatékosítanák, hogy elfogadhatatlan diktátumnak tartják az állami sarcot.
