Mi a komplex rendszer definíciója, célja, összetevői, működése?
Komplex rendszerek a társadalomban, a természetben, a filozófiában és a vallásokkal kapcsolatosan.
tehát oda jutottál, hogy a véletlenszerűen összerakott halomnak lehetősége van rendszerként funkcionálni, csak még nem tudjuk, mi ez a funkció.
például vegyünk egy kisgyereket, ahogy egy golyóstoll darabjaival játszik. így forgatja, úgy forgatja, tekergeti, és tételezzük fel, hogy véletlenül összerakja. attól még, hogy ő nem tudja, milyen rendszert rakott össze (véletlenül), attól még funkcióval bír.
ez az eset attól különleges, hogy mi viszont tudjuk, mi a funkciója a golyóstollnak, nem mástól.
tehát egy halmot pusztán azért nem nevezünk rendszernek, mert nem tudjuk, mi a funkciója.
Nem ekvivalens, amíg meg nem vizsgáljuk a defi szerint. mert úhy írod, hogy úgy g o n d o l j u k , hogy egyetlen rendszernek sem része (sem egyszerű, sem komplex rendszernek). De csak úgy gondoljuk ...... míg ki nem derül, hogy mi, addig bármi lehet - bár tudatosság nélküli halmazt gyártva aligha kapunk komplex rendszert - szerintem.
Tehát nem biztos, hogy az egész több, mint a részek összessége ! Gondolj bele - összeraksz egy csomó (egyébként önálló funkcióval rendelkező) dolgot - végül kapsz egy funkció nélküli torzszülöttet. Akkor az egész több, mint a részek összessége ??
nevezzük a továbbiakban az egyszerűség kedvéért az ilyen "véletlenszerűen" összepakolt alkatrészhalmazt mondjuk "halom"-nak (talán többször is fogunk hivatkozni rá). tehát összerakunk egy ilyen "halmot", amiről azt gondoljuk, hogy nem része egyetlen rendszernek sem - ez ekvivalens-e azzal, hogy nem tudjuk, milyen rendszernek lehet a része ?
ez már filozófia - ha nem volna több, akkor két összeillesztett alkotórészt nem lehetne megkülönböztetni az egyes elemektől, sőt az egyes elemeket sem lehetne egymástól megkülönböztetni. ez mondjuk így elég hülyén hangzik, inkább úgy mondom, hogy mivel az egyes tárgyakat meg tudjuk különböztetni egymástól (úgy forma, szín, és funkció szerint), ezért az összetett tárgyakat is meg tudjuk különböztetni az alkotóelemeiktől (akár forma, szín vagy funkció szerint). a megkülönböztetésnek ez a lehetősége adja azt, hogy bármi összetett létrejöhessen egyáltalán. ami viszont összetett, az ettől a megkülönböztetéstől új funkcióval (és formával, színnel, stb.) rendelkezik.
Ez így van, mert a definek megfelel, hogy a részelemek ismeretéből nem okvetlenül következik az egész. (ugyanakkor a defi azt nem mondja, hogy az nem komplex rendszer, amelyiknél a részelemből felismered az egészet.)
nem értelmetlen, hanem nem igaz - az alkotórészekből nem következik a rendszer funkciója. az, hogy mi sok esetben tudjuk, hogy a kezünkben tartott alkatrész milyen rendszer alkotóeleme, abból adódik, hogy előzetesen már láttunk (hallottunk róla, elgondoltunk stb.) olyan egész rendszert, amelynek a kezünkben tartott darab a része volt.
ha a kezünkben tartott alkatrészből következne a rendszer funkciója, aminek a része, akkor ránézéssel (vagy logikai következtetéssel) ki tudnánk találni, hogy milyen rendszer darabja volt. ez azonban nem így van.
Egyébként az ablak is érdekes, mert egyes hajókon a házzal azonos ablakokat is láthatsz. De az alapvető megközelítésünk rossz, mert a defi szerint a részelemből nem okvetlenül következtethető az egészre. Tehát rossz úton próbáljuk megoldani a két példa esetét.
igen, ám volt egy olyan kitétel, hogy a komplex rendszereknél nem következik az egész funkciója a részegységek funkciójából. én azt mutatom, hogy ez mindegyik rendszerre igaz. ez tehát bizonyosan nem különbözteti meg a komplex és a nem-komplex rendszereket.
Ez érdekes - hiszen ha egy méhkasból egy tucat méhet felismerek, abból még nem következik a méhkas ! De ahogy visszaemlékeztem a defire, a komplex rendszerré nyilvánításnak nem is feltétele, hogy részelemből felismerjem az egészet ! Nem feltétele, de a felismerés nem is kizárója !
"Tehát a fő funkció "felismerése" nem csupán magától az elemtől függ, hanem attól is, hogy kit kérdezünk."
szabatosabb megfogalmazás volna az, hogy attól függ, hogy mennyi előzetes ismerettel rendelkezünk az egész rendszerről. ez viszont az én érveléseimet támasztja alá.
ez az elképzelés viszont azon alapul, hogy megszoktuk, hogy az egyes elemeket mindig ugyanolyan rendszerben használjuk fel. például ablakokat mindig házba építve látunk, és nem jut eszünkbe, hogy esetleg másra is alkalmas lehet. ez azért van így, mert a funkciója speciális, nem sok mindenre tudjuk felhasználni. ettől még a lehetőség megvan. például egy ablakot használhatok egy emelőrendszerben ellensúlyként is. ebben az esetben viszont az ablak más funkciót kap, mintha egy ház része lenne, és így bajosan beszélhetünk "összeadott funkcióról". ha viszont azt mondjuk, hogy a rendszerben elfoglalt helye adja meg az alkotórész funkcióját, akkor azzal azt is elismerjük, hogy nem az alkotórészből következik a ház funkciója, hanem fordítva. ezzel pedig azt, hogy a rendszer felől tudunk csak az alkotórészekre következtetni, és nem az alkotórészek felől a rendszer funkciójára.
ez viszont ellentmond az eredeti gondolatodnak, hogy a ház funkciója az egyes alkotórészek funkciójának összessége lenne.
Akkor - ha csak ez lenne a kizáró ok - nem lehetne komplex rendszer a vér, vagy a méhkas. (pedig azok komplex rendszerek.) A vér alkotóelemeiből egyértelműen következik maga a vér. A méhkas részelemeit egy méhész pillanatok alatt azonosítja - (de lehet, hogy egy, méhészetbe járatlan, ember is.
csak megegyezés kérdése, hogy mit tekintünk a ház alkotórészeinek. ha csak a ház vázát, akkor azt. ha a benne található egyéb berendezéseket, akkor azokat is :)
