A "Lélek" létezését régóta kutatja az emberiség - ahogyan az agyműködésel is ezt teszi. Vajon hol állunk tudományos szinten és mi a vallások álláspontja?
Hogy ki mit érez és gondol, az nagyon bensőséges dolog, és nem is tudnám eldönteni - csak azt észlelem ki mit mond és mit cselekszik. Ebben a szenvedés kérdésben a fizikai fájdalom kérdése érdekel, és persze nem valami nyelvtani szemfényvesztésre gondoltam, hogy tulajdonképen nem is szenvedés csak annak gondoljuk ... és ha nem gondolom annak, akkor nem is szenvedés a fogfájásom ... ergo helyes látással megszabadultam tőle.
Sejtettem hogy erre rácsapsz, és ezért írtam, hogy "jó része":-) Sajnos nem nagyon olvastam a buddhista beütésű topikokban sem annak tisztázását, hogy milyen jellegű szenvedés szüntethető meg. A fogfájással járó bizonyára nem és a megvilágosodott Buddha maga is fájdalmat érezhetett és szenvedhetett mikor ételmérgezésben meghalt. Én arra tippelek, hogy a világ dolgai feletti aggodalomból eredő lelki szenvedés ami megszüntethető (hiszen ez eredhet nemtudásból vagy helytelen látásból), de bizonyára van ennek szaxerű megfogalmazása is.
nem, a Buddha a szenvedéstől megszabadulást tanítja. az egy másik vallásban van, hogy a szenvedés definíció szerint az élet része és nem lehet tőle megszabadulni :)
Ez kizárt dolog, mert (tudtommal) buddhista alaptanítás, hogy ezek jórészétől nem szabadulhat meg senki (betegség, halál ... (bocsi ha hülyeség írtam:-)
Mert maga az üdvösség szó ugyan azt jelenti a zsidóságnak, mint a buddhistáknak, megszabadulni valami gondtól, bajtól, betegségtől, balszerencsétől, tragédiától, halálos veszedelemtől, fájdalomtól, szenvedéstől!...
Azért adtam azt a linket, mert ott biztos, hogy bővebben fogod megtalálni, hogy mi a hinduizmus, mint az Öt világvallásban. Egy ilyen fórumon pár szóban csak olyannal szoktam a saját vallásfilónkról értekezni, aki már járatos benne. Szoktam litániát is írni, de azt összeegyeztetés kapcsán, bizonyos részeket kiemelünk és azt beszéljük agyon. Azért adtam a linket, hogy korrekt képet kapj arról, hogy valójában mi a hinduizmus, mi a vaisnavizmus és a többi ág mi. Sajnálom, én ezt láttam célszerűbbnek. Bocs ha nem tetszik.
Értem - én sem "mazsolázgatni" akarok, hogy majd abból döntök bármi felől is. Csupán - egyáltalán örülök annak, hogy néhány emberrel beszélhetek Hitről (amiből csak tanulok) és nem egy-egy ateistával kell vitát nyitnom annak kérdésében, hogy vajon létezik-e egyáltalán Lélek, vagy mindenki kajtat az agya után. Egyébként jó dolognak tartom, amikor valaki felnőtt fejjel dönti el, hogy mit érez a hozzá legközelebb állónak. (Mármint vallás tekintetében). A kereszténységben is van olyan irányzat (anabaptisták), akik felnőttként keresztelkednek meg, tudatosan, jórészt ismerve már, hogy mit is fogadnak be. Valószínűleg te is azért ismerted pl. a kereszténységet és annak ismeretében döntöttél saját utadat illetően.
Most véletlenül nem értettél meg. Én nem "litániát" kértem Tőled, csupán annyit, hogy - ahogy a buddhizmusról, annak lényegéről - kaptam egy jól értelmezhető rövid leírást, légy szíves néhány mondatban mesélj nekem a hinduizmusról, mert azt kevésbé "ismerem" még a buddhizmusnál is. Így is OK. adtál egy támpontot, hol találok róla bővebbet. Kösz.
két és fél éve fordult az érdeklődésem a buddhizmus felé. előtte egyáltalán nem foglalkoztam semmilyen vallással, a kereszténységet érintőlegesen ismertem, iskolából, rokonoktól.
talán ennyi az összes előnyöm, "tiszta lappal" indultam, nem volt állandó kényszerem semmihez sem hasonlítgatni a buddhista tanításokat :)
Tulajdonképpen én is ezekre gondoltam, de miután én csak "ismeretszerző" stádiumban vagyok - nem tudom olyan pontosan megfogalmazni a témához "született" gondolataimat, mint Te - hiszen nyilván hosszú ideje foglalkozol ezzel a tárggyal.
nos, amit az első pontban leírtál, az majdnem teljesen "buddhistás". :) a késztetések a tettekből alakulnak ki. például ahogy mondod, sokat gondolkozol valamin, abból beszéd és cselekedetek lesznek. amit pedig sokat csinálsz, abból megszokás lesz. a megszokások pedig újabb késztetéseket hoznak létre. ez az egész folyamat nem más, mint újabb szenvedések forrása.
az, hogy éppen most milyen megszokásaid vannak, milyen módon gondolkozol, hogyan beszélsz és miről szívesen, mind-mind a korábbi késztetéseid eredménye, vagy másképpen szólva a KARMÁD. korábban alakítottad ki a mostani szokásaidat, és most alakítod ki a jövőbeli szokásaidat. amit most a fejedben forgatsz, abból lesz a jövőd. ezt sokan úgy értik félre, hogy akkor ha valamire sokat gondolnak, akkor az megvalósul. nem. késztetések jönnek létre belőle, amelyek alakítják a későbbi gondolataidat és viszonyulásodat a világhoz.
éppen ezért nagyon-nagyon-nagyon fontos, hogy ügyeljünk rá, hogy pillanatról pillanatra hogyan bánunk az elménkkel. hogy mit forgatunk benne. például ha kellemes dolgokat, szeretetet, örömöt, nyugalmat tartunk benne, akkor egy idő után ez válik megszokásunkká, ez válik késztetésünkké, és ez fogja meghatározni a további cselekedeteinket is. ugyanígy, ha valaki haragtartó, haragot táplál, sokszor dühös, lobbanékony, agresszív, akkor ez válik késztetésévé, és ez fogja a jövőjét is alakítani, azaz azt, ahogyan a világot látja.
most jön képbe a meditáció. ha nem meditálsz, nem látod tisztán a különböző események közti kapcsolatot. akkor "csak úgy", egymás után kapcsolat nélkül feltűnő dolgokat látsz. "megtörténnek" veled a dolgok. ez mind-mind szenvedés, hiszen nem vagy tisztában vele, milyen ok-okozat viszonyok működnek. hovatovább úgy törnek fel az érzéseid is, mintha a "semmiből" jönnének. a meditációban, mivel minden elcsendesedik, sokkal tisztábban látszik, hogy egyik gondolatból hogyan következik a másik, abból a harmadik, abból a negyedik, és így tovább, és mindezen gondolatokhoz egyidőben milyen érzések kapcsolódnak, és hogy ezek kellemesek, vagy kellemetlenek. tehát látod köztük a viszonyt, látod, melyik mit eredményez, és melyiknek mi az oka.
tökéletesen látni, hogy "amikor ez van, az is van / amikor ez nincs, az sincs" - ez a cél.
Nem hiszem, hogy bármely vallás üdvössége érdemben különbözne egymástól - mint ahogy nem hiszek abban sem, hogy maga az ü d v ö s s é g szó mást és mást jelentene. Abban hiszek, hogy a hozzá vezető utak lehetnek különbözőek. Így teljesen mindegy, hogy egy ember melyik vallás által kerül ebbe az állapotba, illetve arra az általunk életünkben megismerhetetlen helyre, ahol ez a fogalom számít.
Bocsánat, hogy "kívülállóként" belepofázok - az ismereteim könyvből származnak. Én úgy tudom, hogy miután Buddha a meditációt tartotta a legfőbb "ismeretszerzési" útnak - a megvilágosodás feltehetően kétféle úton jön (jöhet) létre. mindkettőz szükségszerűen "be kell járnunk", ha akarjuk, ha nem. 1. Tisztába jövök önmagammal. Ez piszok egyszerűen hangzik, de ha belegondoltok, korántsem az. Az ember ébrenléte során folyamatosan gondolkozik. Nem feltétlenül világmegváltó gondolatok ezek, mégis - naponta kerül mindenki kisebb-nagyobb dologban döntési helyzetbe. Ezek az aprónak tűnő döntések egy idő után meghatározzák egy ember h a b i t u s á t , ami nem csupán a kérdésekhez való viszonyulását, hanem egész lényének "viselkedését" jelenti. Egy idő után az ember megtanul "önmagával bánni", tudja a saját sztereotípiáit, ismeri önnön reakcióit, gyengéit és erős oldalát, testi jelzéseihez való alkalmazkodását, stb. 2. Ezzel párhuzamosan mindenkire hat a közvetlen és nem közvetlen környezet. Ezt is meg kell tanulni kezelni, mégpedig úgy, hogy az összhangban legyen a "tisztába jövök önmagammal". A meditáció nem céltalan időtöltés, hanem egyfajta lelki, testi - feltöltődés - a tapasztalatok összegzése, a konklúziók levonása, a jó és rossz történések tudatosítása - egyszóval egyrészt önvizsgálat eredménye, másrészt az érzékelésekre, észlelésekre adott belső válaszok megadása. Az újraszületés, vagy újjászületés új meditációkat eredményez - és elér egy ponthoz az ember, amikor "átélte" ezt a világot. Egy bölcs öreghez hasonlítanám ezt az állapotot, aki képes már arra, hogy minden lényeges kérdésre választ tudjon adni.
Én is bevallom töredelmesen, hogy írásaidat olvasva egy ismerősömre hajazik a hangulatod, remélem nem lesz kopaszodás a vége, mert közeleg a tél.:D
Tréfát félretéve, ha hinduizmusból is szeretnél olvasgatni, majd linkeket hozok, mert azokat értelmes emberek írták, nem én.:)
Sőt, jobbat tudok. Egy hindu szerzetes felügyeli, szerkeszti az alábbi oldalt, és nem csak hinduizmus témákat érint(sok keresztény is van), vagy legalábbis csak érintőlegesen kapcsolja a témákhoz. Böngésszél benne bátran, biztos megtalálod benne azt, amire vágyakozol.;)
Ezt most a nadrág kontextusában, vagy a megváltódás, esetleg az armageddon eljövetelével kapcsolatban értelmezzem, mert nem világos.
Amúgy, ha mi a felhő szélén fogunk csücsülni, a Debrecen sem itt fog játszani, hanem fent passzolgatnak már ők is. Végülis drukkolni mindenhol lehet, nemigaz.:) Ott meg igazán elég széles a stadion, mindenki be fog férni.:)
Ez így is van jól, hogy különböző tapasztalataink vannak. Azt állítani, hogy mindenkinek beválik egy út, épp oly tévedés lenne, mint azt állítani, hogy senkinek. Sikeresség csak akkor létezik, ha létezik sikertelenség is. Pokol nélkül nincs menyország .. stb, stb .. etc ... :-)
Be kell vallanom töredelmesen, hogy a hinduizmus lényegéről (és főleg különbözőségéről, ami a buddhizmust illeti ) nagyon keveset tudok. Minden "okítást", ami kapcsolható a Lélekhez, - szívesen fogadnék, mert más dolog az ember saját hite és más (de számomra érdekes és fontos), hogy más vallás hogyan kezeli ezt a témát. Azt hiszem természetes, hogy az ember egy idő után annyira "leragad" a saját hitében, hogy nem is érdeklődik más iránt. pedig ez hiba. Még az általános műveltség is megkívánná, hogy azok, akik hisznek valamiben (ami nem materializmus), azok ismerjék - és főleg egyenrangúként kezeljék más Hitét. Érdekes egyébként, de én részemről azokat a (néha megdöbbentő és magyarázatra szoruló) egyezőségeket és hasonlatosságokat "gyűjtöm", ami összehoz két vallást és nem azokat, ami megkülönbözteti őket. Az említett könyv (mely a világvallásokról szól) a hinduizmust, a buddhizmust, az iszlámot és a kereszténységet tartja világvallásoknak, ami nyilvánvalóan a hívők óriási számából adódik - bármit is mondanak erre a materialisták. Az ő elkötelezettségük is csak egy Hit - csakhogy ők ezt soha nem fogják beismerni. Szóval - ha van kedved - dobjál meg néhány szóval a hinduizmus lényegéről - kérlek.
Nem tudom miért, de az a rossz érzésem támadt, hogy akkortájt mi már a Debrecennek sem fogunk drukkolni. Hacsak nem valamelyik felhő szélé csücsülve.......
Igen, erre próbáltam anno rávilágítani, mikor is elkezdtem Neked buddhistát hajkurászni.:)
Pont azt mondtam, hogy a buddhizmus Buddha óta kivált a hinduizmusból(előbb nem tudott, mert Buddha nélkül nem volt buddhizmus:D) és "csinált" egy "magányos farkasként gondolom úgy, hogy újjászületés az nem reinkarnáció"(azért van idézőjelben, mert Buddha tulajdonképpen nem írt le semmi tanítást, szóval akár nemúgyvan is lehet). Ha nem érted, az nem jelenti azt, hogy a Te készülékedben van a hiba. Az én, hangsúlyozom, az én meglátásom az, hogy ugyanarról beszél, csak nem ilyenségben van a kontextus, hanem olyanságban, ami rögtön mérföldekkel teszi távolabb az egyik értelmezést a másik hogyishíjáktól'. Remélem mostmár minden világos.:)
Szóval buddhistáért is azért adtam ki körözést, hogy magad döntsd el, hogy van különbség, vagy nincs, vagy izé. Mert az is egy lehetőség.
Én az ismereteimet Glisenapp (ha jól emlékszem a nevére) Nagy világvallások - című könyvéből szereztem túlnyomórészt. Sokkal kevésbé volt érthető, mint ahogy most részletezted, úgyhogy HA NAGY LESZEK MEGHÁLÁLOM !
