"Az meg különlegesen komikus, amikor olyan fidióták vetik mások szemére,..."
akkor ez biztos nem nekem van címezve, hanem vki másnak, mert abszolte nem vagyok fideszes, hanem baloldali :)
az pedig ha ne tetszen nekem, hogy valaki az én adópénzemből engem lehülyéz azért, mert máshogyan gondolkodom mint ő (vagy az őpártjának vezetői) ha az adott politikus ennyit tud, akkor nyújtsa be a lemondását és menjen el rendes munkára jelentkezni (legalább személyes tapasztalata lesz arról, hogy milyen nehéz is ma magyarországon munkát találni, és mennyi is annak a valós értéke - vagyis miket tud megvenni egy ember a fizujából)
1. ilyen alapon egyetlen magyar politikus sem kritizálhatna senkit, mert mindegyiknek van elszámolnivalója. Ha szerinted nincs, az azt jelenti, hogy valamelyikük szurkolója vagy. 2. Ha szerinted ugyanaz egy döntést elfogadni akaratunk ellenére, mint elvenni a döntés lehetőségét is, akkor neked tényleg mindegy, hogy kínai vagy magyar rendeszer alatt élsz.
Attól még, hogy az ember a nép döntését kötelező érvényűnek ismeri el, nyugisan lehülyézheti a többséget: ezt úgy hívják, hogy demokratikus politikai vita. Demokráciában nincs demokratikus centralizmus, a meghozott többségi döntés nem jelenti, hogy a tartalmi vita befejeződött. Az meg különlegesen komikus, amikor olyan fidióták vetik mások szemére, hogy nem tisztelik kellőképpen a népakaratot, akik választási vereségüket sem voltak képesek elismerni.
hogy koszovó működni fog-e azt most nagyon nehéz megmondani, de azt igen, hogy ha a nemzetközi jogot mindenütt egyformán értelmezzük, akkor dél-koszovó (90-100% szerb lakta településekből álló országrész) ugyanolyan alapon válhat ki koszovóból, ahogy koszovó szerbiából kíváncsi leszek, hogy ha dél-koszovó kiválik (lehet függetlenedés, vagy szerbiához csatlakozás is), akkor is ugyanúgy fogják ünnepelni a nagy demokráciát, az usát és a nemzetközi jogot mint a saját függetlenségük esetében vagy talán az "egyik szabad, másiknak nem" elv fog érvényesülni?
én szeretném, ha koszovó minél hamarabb talpra tudna állni és gazdaságilag és életszínvonalban megerősödni, mert legalább nőne eggyel a békés, nyugudt államok létszáma a balkánok - vagyis eggyel kevesebb gócpont lenne a szomszédságunkban :)
mielőtt sok1000km-rel arrébb levő kontinens méretű országot kritizálunk a politikai berendezkedése miatt, előbb a saját házunktáján tegyünk rendet ez különösen tetszik szent-iványi nyilatkozatából: "A magyar kormányzat magáévá tette a Kínával kapcsolatos legveszélyesebb politikai mítoszt. A miniszterelnök szerint más népeknek joguk van más elvek szerint felépíteni államszervezetüket. Ez természetesen igaz, de van-e lehetőségük a kínai állampolgároknak kifejteni ezzel kapcsolatos nézeteiket?"
ez annak fényében érdekes, hogy szent-iványi annak az szdsz-nek atagja és eu parlamenti képviselője, amelyik egy számukra kedvezőtlen népszavazás után a teljes országot lehülyézték, lebutázták, leértetlenezték, lereformellenesezték - csupán azért mert a nép nem szavazta meg a népszavazáson a vizitdíjat majd ez a párt amikor a népszavazás hatására a koalíciós partnerük meg akarta szüntetni a vizitdíjat és a miniszterüket lecserélni, akkor kiléptek a koalából, azzal az indokkal, hogy a koalíciós partner amelyik ezt megteszi az reform és országellenes
ez az a cinizmus, amit banánköztársaságban magukat mindenhatónak, igaznak, bölcsnek és tévedhetetlennek tartó diktátorok és seggnyalóik engednek meg maguknak
nem gyurcsányt akarom védeni, de előbb szent-iványi számoljon el az szdsz kormányon levő tetteivel (beleértve a gazdasági tárca vezetéseként a gazdaságpolitikai eredményekkel, a korrupcióval, a fővárosi "demokratikus" városvezetéssel, miniszterelnök leváltással csak azért mert az törvény adta jogánál leváltja a miniszterüket, vagy a köztársasági elnök választásnál azért kizárták a frakcióból a képviselőiket mert titkos szavazáson másra szavaztak mint akire a pártvezetés akarta)
még egy kis adalék a Zoom.hu-ról...
Peking: játékok rács mögött
Hazugság volt a kínaiak ígérete, hogy kegyet gyakorolnak az emberi jogok és a szólásszabadság kérdéseiben írta a Washington Post vezércikkében. A lap szerkesztőit az háborította fel, hogy munkatáborba küldtek két majdnem nyolcvanéves nőt. Az elítéltek bűne az volt, hogy tiltakozási kérvényt adtak be.
Két tiltakozni szándékozó idős asszonnyal szembeni durva bánásmódjával Kína elnyerte az elnyomás aranyérmét írta a The Washington Post Játékok rács mögött című szerkesztőségi cikkében.
A kezdetek óta igyekeztünk fenntartani az olimpia pozitív szellemét. Megértjük, milyen fontos az olimpia sok kínainak, és drukkoltunk a játékok sikeréért fogalmazott a liberális lap. Az újság megkísérelt örülni a sportsikereknek, és szeretett volna napirendre térni afelett is, hogy a kínaiak mindössze három területet jelöltek ki a politikai tiltakozásokhoz, amelyekre végül senkinek nem adtak engedélyt.
Két tiltakozni próbáló, és ezért letartóztatott idős kínai nő ügye azonban már a The Washington Post olimpiai szellemét is próbára tette. A nők amiatt szerettek volna tüntetni, amiért a hatóságok 2001-ben kitették őket lakásukból.
A pekingi közbiztonsági hivatal nyilván megelégelte, hogy Vu Tien-jüan (Wu Dianyuan) és Vang Hsziu-jing (Wang Xiuying) tiltakozási engedélyért folyamodott, a héten ezért egy év munka általi átnevelésre ítélte őket. Egyikük 79, másikuk 77 éves, utóbbi szinte teljesen vak.
Miféle kormány az, amelyik munkatáborba küld két törékeny idős nőt, aki engedélyért folyamodik békés tiltakozáshoz? tette fel a kérdést a lap. Egyúttal emlékeztetett: Peking, amikor az olimpia megrendezésének jogát kérte, azt ígérte, kiterjeszti a szólásszabadságot és javít az emberi jogok helyzetén. Most már tudjuk, hogy ez hazugság volt szögezte le a cikk.
A The Washington Post szerint Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke remélhetőleg választ fog követelni néhány kérdésre, mielőtt nagy sikerként könyveli majd el a játékokat a záróünnepségen.
Eközben a Freedom House jogvédő szervezet arra hívta fel a figyelmet: a jövőben olyan kritériumokat kell támasztani, hogy csakis demokratikus, az emberi jogokat tiszteletben tartó ország rendezhessen olimpiát. A szervezet vezetője, Jennifer Windsor arról is beszélt: nem tudni, mekkora emberi ára volt az idei játékoknak, hányan kerültek munkatáborokba, tűntek el.
A civil szervezet attól is tart: a 2014-es téli olimpiát rendező Oroszország ugyancsak nem lesz tekintettel az emberi jogokra.
Magyarország az utóbbi években sajnos rendre csalódást keltően szerepel Pekingben. Természetesen nem sportolóink teljesítményére gondolok, amelynek értékelése nem az én feladatom, hanem hazánk vezető politikusaainak pekingi kijelentéseire, nyilatkozataira.
Az MSZP-vezette kormányok Kína-politikájában mindig megfigyelhető volt valamiféle indokolatlan szervilizmus, politikai elvtelenség, amit általában gazdasági érdekeinkkel indokoltak. Ehhez mára a magyar közvélemény hozzászokott, sokan valószínűleg egyet is értenek vele. Mégsem helyes, ha szó nélkül hagyjuk, hogy Gyurcsány Ferenc ezen a téren valamennyi elődjén túltesz. A magyar miniszterelnök az emberi jogok és demokrácia kérdésében a Magyar Köztársaság rendszerváltó hagyományaihoz méltatlan álláspontot képvisel, amely elfogadhatatlan az 1956 és 1989-1990 örökségét komolyan vevők számára.
A miniszterelnök már 2005 szeptemberében a pekingi Csing-hua egyetemen tartott előadásában - a kínai vízumkényszer eltörlésének felvetése mellett - hosszan fejtegette, hogy a demokratikus parlamentarizmus Kínában vagy Oroszországban nem feltétlenül alkalmazható modell. A pekingi olimpiára érkezve, Ven Csia-pao miniszterelnökkel folytatott találkozóját követően megerősítette, hogy Magyarország az Unión belül azon országok közé tartozik, amelyek az átlagnál jobban értik Kínát. A China Daily-nek adott interjújában pedig egyenesen közös értékeken és megértésen alapuló magyar-kínai barátság mellett tett hitet. (Az interjú azon a napon jelent meg, amikor több hírforrás szerint Kelet-Tibetben a kínai rendőrség fegyvertelen tüntetőkre nyitott tüzet, bár erről a miniszterelnök a helyszínen aligha értesülhetett, mivel a kinai hatóságok az internetet is gondosan cenzúrázzák.) Arról is beszélt, hogy tiszteletben kell tartani, ha az emberek más országokban másként kívánják élni életüket és üdvözölte Kína szerepét a globális kihívások kezelésében, és hozzájárulását egy "harmonikus" világ megteremtéséhez, nyilván szándékosan használva Hu Csin-tao elnök kedvelt szófordulatát.
Mindez nem magyarázható csupán azzal, hogy a vendéglátóknak kívánt volna egyszeri gesztust tenni. Ennek fontos előzménye, hogy a magyar Országgyűlés idén májusban MSZP-s elutasítás miatt nem vette napirendre a Tibetről szóló, Kínát elítélő országgyűlési határozati javaslatot. Az MSZP teljes apparátusa megmozdult ekkor: a miniszterelnök, a külügyminiszter, a házelnök egységesen arra szólították fel a pártokat, hogy ne folytassák a plénumon a vitát. Medgyessy Péter utazó nagykövet is fontosnak tartotta kijelenteni, hogy "a kínai vezetők értetlenséggel fogadják, hogy Magyarországnak miért akkor jut eszébe ezzel a kérdéssel foglalkozni, amikor Kína tárgyalni kezdett a dalai lámával, és amikor már régen túl vagyunk a tibeti tiltakozókkal szembeni kínai fellépést mutató képeken."
Nos, a márciusi tüntetések óta a kínai fegyveres erők csak a tibeti főváros körzetében 400 embert öltek meg, és augusztus 18-án, még megerősítésre szoruló információk szerint, 140 fegyvertelen tüntetőt lőttek le Kelet-Tibetben. Az olimpiai játékok alatt a rendezvény biztonságára és sikerére hivatkozva tovább szigorították az alapvető emberi jogok korlátozásait. Hosszasan sorolhatnánk a megrázó és megrendítő példákat, de a helyzet abszurditását talán legjobban a Pekingben tüntetésekre kijelölt helyek sorsa szemlélteti.
A kínai hatóságok - emberi jogok iránti érzékenységüket demonstrálva három helyet jelöltek ki Pekingben, ahol az olimpia ideje alatt békés tiltakozások szervezhetők. A helyszínek természetesen igen távol találhatók az olimpiai létesítményektől, de még így is csak előzetes engedély birtokában tartható rendezvény. Az eddig benyújtott 77 kérelem egyikét sem hagyták jóvá az illetékes szervek, sőt a kérelmek jó részét furcsa módon visszavonták további konzultációk végett. Ha a kérelmező kínai állampolgár volt, jó eséllyel számíthatott letartóztatásra vagy még ennél is rosszabbra. A hatályos törvények szerint ehhez nem kell sem vádemelés, sem bírósági ítélet, a rendőrség négy évig tartó átnevelő munkát saját hatáskörben is kiszabhat.
A magyar kormányzat magáévá tette a Kínával kapcsolatos legveszélyesebb politikai mítoszt. A miniszterelnök szerint más népeknek joguk van más elvek szerint felépíteni államszervezetüket. Ez természetesen igaz, de van-e lehetőségük a kínai állampolgároknak kifejteni ezzel kapcsolatos nézeteiket? Ha Gyurcsány Ferenc nemcsak a kínai politikai-hatalmi elit képviselőivel találkozna, hanem Vej Zsing-seng-gel, aki 1996-ban az Európai Parlament Szaharov-díját kapta, esetleg Martin Lee-vel, a hong kongi demokratikus ellenzék szimbolikus alakjával is, akkor talán árnyaltabb képet kapna arról, milyen országban szeretnének élni maguk a kínaiak.
A magyar kormány külkapcsolati stratégiájának nyilvános vitájában kifejtettem, hogy a tervezet adós marad a valóban értékelvű, markáns külpolitika felvázolásával. Az azóta a kormány által elfogadott dokumentum nem sokat fogadott meg a bírálatokból. Kevés erényeinek egyike, hogy prioritásként említi az emberi jogok és a demokrácia értékkeinek képviseletét: "Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít az emberi jogoknak,...az ezeket szolgáló intézményi megoldások és jogi biztosítékok alkalmazásának", mert mindez "hozzájárul a feszültségek és konfliktusok enyhítéséhez, következményeik kezeléséhez, a demokrácia és a társadalmi stabilitás erősítéséhez". A magyar kormányzat gyakorlatában nehéz felfedezni ezeknek a szép elveknek a nyomát. A napi gyakorlat ennek éppen az ellenkezőjét mutatja: minden megnyilatkozás azt sugallja, hogy az emberi jogok számon kérése csak feszültséget, konfliktust gerjeszt, és a stabilitás ellen hat. A magyar külpolitika vagy bizonytalan értékválasztáson alapul, vagy - ami még rosszabb - saját értékválasztásait a kormányzat nem veszi komolyan.
Ennek fényében korántsem meglepő, hogy egy héten át az orosz-grúz konfliktusról sem volt érdemi mondanivalója a magyar kormányzati külpolitikának. A külügyminiszter augusztus 13-ig, az EU-s külügyminiszterek rendkívüli találkozójáig, nem nyilatkozott érdemben a történtekről, ami önmagában még nem botrány, de mégis sajnálatos. Történelmi tapasztalataink és a térségünk békéjéra, stabilitására leselkedő veszélyek miatt nem helyezkedhetünk a szenvtelen külső szemlélő álláspontjára. Ami Grúziával történt, figyelmeztető jel a közelkülföld valamennyi állama, így például a velünk szomszédos és a mi biztonságunk szempontjából kulcsfontosságú Ukrajna számára is.
A következő nyilatkozat augusztus 19-én, a NATO külügyminiszterei tanácsülése után született. Magyarország nagyon helyesen teszi, ha ilyen horderejű kérdésben katonai és politikai szövetségeseivel konzultálva, és - ha létezik ilyen - a közös álláspont keretei között alakítja ki saját pozícióját. De ez nem jelentheti azt, hogy hazánk érdemi hozzájárulás, önálló álláspont nélkül, passzív, követő módon politizáljon a saját biztonságát is meghatározó ügyekben. Ha folyamatosan elbújunk az EU és a NATO-álláspontok mögé, akkor senki nem fogja tudni és érteni, hogy mit akarunk és mi az érdekünk. Ma már nyílvánvaló, hogy a kaukázusi történések kihatással vannak az EU és a NATO Oroszországgal és Grúziával fenntartott kapcsolataira, ez alól a magyar diplomácia sem vonhatja ki magát. Magyarország remélhetőleg minél hamarabb megnyitja nagykövetségét Tbilisziben, nagykövetünk felkészítése már zajlik. Ez az esemény nagyon jó alkalmat szolgáltat arra, hogy hazánk, ha némileg megkésve is, szimbolikus és gyakorlati lépésekkel is kifejezze szolidaritását Grúziával.
Szent-Iványi István, az SZDSZ Európai Parlamenti képviselője
Marie Antoinette ... :) ... kössz a tippet ... tudom a legközelebbi nikkemet ... de nem ... én csak reálisan azt látom, hogy nyugaton mindenki panaszkodik, hogy kevesebbet kapnak fizetést és többet adnak ki élelemért ,energiáért stb... vagyis az alválalkozó személyeként raktak a felső 10000 és a középréteg közé egy valamit, ami szépen okosan leszopja a középréteg vagyonát, hogy észre se veszi a hülye .... és mivel e kizsákmányolás keleteurópában is műxik, így kivi vagyok, mikor robban az egész ...
Szent bimm-bamm! Véletlenül nem vagy te Mária Terézia lánya, királykisasszonyka, tudod, aki azt kérdezte, hogy a (hülye...) nép miért nem eszik kalácsot, ha nincsen kenyere...
és szerinted akkor kosovo működik valaha is ? :) kötve hinném .... :) egy olyan mesterséges ország akármennyire volt szerencséje nem tartós ... kivi vagyok mikor olvad össze nyugatmacedóniával ...
ezekszerint a kosovóalbánok nem érdemlik meg a függetlenséget, mert maguk nem tudták kiharcolni , csak kaptak kis támogatást az usa-tól ... a bosniai problémát pedig ugy kellene megoldani, hogy mindenki menjen, ahova akar ???
Nagyon felháborító, hogy a kínai terror Tibetben az olimpia alatt sem szünetel! :-((
========================================
Dalai Láma: Hétfőn 140 tibetit öltek meg
* MTI - ugyelet@mail.index..hu
| 2008. augusztus 21., csütörtök 15:00
A dalai láma úgy tudja, hogy 140 fegyvertelen tüntetőt öltek meg kínai katonák hétfőn. Franciaországi látogatásán szörnyű kínai elnyomásról és épülő katonai bázisokról beszélt.
Tibet száműzött vezetője franciaországi látogatásán tragikus bejelentést tett a Le Monde című lapnak: úgy tudja, hogy hétfőn 140 fegyvertelen tibeti tüntetőt öltek meg kínai katonák. A dalai láma szerint még nem biztos ez a szám, de megbízható szemtanúk számoltak be a kegyetlenkedésről.
A láma szerint a kínai terror Tibetben az olimpia alatt sem szünetel. A kelet-tibeti Khamban történt hétfői vérengzésről egy pénteken megjelenő interjúban beszélt.
A láma adatai szerint csak Lhásza, a tibeti főváros környékén 400 embert öltek meg a kínaiak a márciusi függetlenségi tüntetések óta. Mindannyian fegyvertelenek voltak. Tibetben idén már tízezer embert tartóztattak le a kínaiak, és nem tudni, hogy hol tartják őket fogva. A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s
A dalai láma szerint a kínai haderő a tibeti Amdo és Kham körzetében támaszpontokat épít. Kína tibeti katonai jelenléte hosszú időkre nyúlik vissza, ám a mostani építkezések "eszeveszett üteme" olyan félelemmel tölti el a vallási vezetőt, hogy a hadsereg "mostani gyarmatosító akcióját" tartósnak tervezik.
A dalai lámát kéthetes franciaországi látogatása alatt fogadja Sarkozy elnök felesége és a külügyminiszter is.
A dalai láma az interjúban arról beszélt, hogy a kínai fennhatóság alá tartozó Tibetben az olimpiai tűzszünet ellenére folytatódik az elnyomás; a hadsereg hétfőn a kelet-tibeti Kham körzetben a tömegbe lőtt.
A vallási vezető megbízható szemtanúkra hivatkozva azt mondta: a Kína-ellenes tibeti zavargások március 10-i kirobbanása óta egyedül Lhásza körzetében 400 fegyvertelen tüntetőt lőttek agyon a kínai rendfenntartók.
Peking korábban azzal vádolta a dalai lámát, hogy ő áll zavargások hátterében, de a Nobel-békedíjas vallási vezető ezt cáfolta.
a kosovo után talán délosszétia is független lesz, utána jönnek a kurill szigetek, aztán a baszkföld, korzika, északírország, gibraltár, a magyar régi területek, tibet , kurdisztán nyugatszahara, a német tagállamok szétszakadnak, akár az amerikaiak ... skócia és wales ... milyen fajintos káosz lenne, ha minden hülye nép önálló akar lenni ... ?
Nyolc amerikait és egy britet is őrizetbe vettek Pekingben, mert Tibet mellett tüntettek. A külföldiek még így is jobban járhatnak a kínai tiltakozóknál, akiket már azért munkatáborba küldenek, ha bejelentik egy tüntetés tervét.
Five American bloggers writing about Tibet have been detained since early Tuesday in Beijing, said Students for a Free Tibet.
Also Tuesday, another five Americans who unfurled a "Free Tibet" banner near an Olympics venue were detained along with U.S. graffiti artist James Powderly, who planned to use laser beams to flash a similar message on buildings in Beijing, said Woznow. Powderly was still in detention, though the others have been released, she said. CNN
Őrizetbe vett a rendőrség öt külföldit, akik egy "Szabad Tibet" feliratú zászlót bontottak ki a kínai fővárosban egy engedély nélküli tiltakozó megmozduláson.
Kate Woznow, a Diákok a Szabad Tibetért nevű csoport tagja elmondta, hogy két tüntető a kínai állami televízió építkezés alatt álló épületére mászott fel, hogy kitűzzék a zászlót, míg három társuk lent várakozott.
Az őrizetbe vett külföldiek közül három amerikai, egy brit és egy kanadai állampolgár. Vang Ven-csie (Wang Wenjie), a pekingi közbiztonsági hivatal munkatársa közölte: nincs tudomása az akcióról.
