A prófétai könyvekben több különböző időpontban kapott prófécia lett összegyűjtve, és ezek egyértelműen tagolva vannak. De nem a fejezet számok szerint, hanem a szövegből kiderül, hogy hol kezdődik az új kijelentés. Vannak visszatérő tipikus kifejezések, amik ezt jelzik.
A 38-es első sora egyértelművé teszi, hogy nem a 37-es folytatása, hanem egy másik, külön alkalom volt, amikor kapta:
„És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:”
A 38.1-tők kezdődő prófécia elvben 4 időszakban teljesedhetne be:
1. Már túl vagyunk rajta – nyilvánvalóan nem 2. Az AK előtt 3. Az AK alatti 7 éves időszakban 4. Az ezeréves királyság alatt
Az ezeréves királyság alatt biztosan nem lesznek nemzetek közötti háborúk:
Ésa.2.4 Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul.
Egyetlen háborúnak tekinthető esemény lesz, mégpedig az 1000 év végén, amikor a sátán láncait leoldják, és még egyszer utoljára, fel fogja lázítani az embereket:
8. És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye. 9. És feljövének a föld szélességére, és körülvevék a szentek táborát és a szeretett várost; és Istentől a mennyből tűz szálla alá, és megemészté azokat.
A Góg és Magóg nevek egyezése ellenére olyan különbségek vannak, amik egyértelművé teszik, hogy ez nem az Ezékiel 38-ban leirt esemény.
1. Ez a háború nem nemzeti alapon, azaz nem Izrael ellen lesz, hanem direktben a Jeruzsálemben lakó Krisztus és a szentek ellen. A nemzeti alapú háborút már az Ésa.2.4 is eleve kizárja. 2. Itt nem lepik el teljes mértékben a földet, Jeruzsálemet csak körülveszik. Ez egyébként teljes nonszensz is lenne, hogy bármiféle hadsereg elfoglalhatná, miközben a tejhatalmú Krisztus benne lakik. 3. Ezékielnél elsődlegesen a földrengés, majd ezt követően döghalál, záporeső, jégeső, tűz és kénkő az, ami elpusztítja a támadó sereget. A Jelenésekben viszont a Mennyből alászálló tűz. (ami után aligha marad sok hónapi temetni való)
De ha csak elolvasod a 38, 39-as fejezetet, abból is egyértelmű, hogy amikor ez történik, akkor a Krisztus, még nem jelent meg
39. „És az én szent nevemet megismertetem az én népem, Izráel között, s többé nem hagyom megfertéztetni szent nevemet; és megtudják a pogányok, hogy én, az Úr, szent vagyok Izráelben!”
Ebből egyértelműen látszik, hogy a dicsőséges Krisztus még nem érkezett meg a földre. Ha itt lenne, nem csak Izraelben, de még az egész földön sem lenne ember, aki ne Ismerné. Ráadásul a Krisztus megérkezésekor ítélkezni fog a nemzetekkel és az Izrael ellenes népek (kecskék) már be sem léphetnek az Ezeréves királyságba.
Ez az egy igevers önmagában elég bizonyíték arra, hogy az 38-39-ben leirt prófécia, mindenképpen a Krisztus megérkezése előtt fog beteljesedni.
De 39.22-29-ből is teljesen egyértelmű, hogy maga a háború megelőzi Izrael helyreállítását.
22. És megtudja Izráel háza, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenök, attól a naptól fogva és azután.
23. És megtudják a pogányok, hogy az ő vétke miatt vitetett fogságra Izráel háza, mivelhogy elpártolt tőlem, s én elrejtettem orczámat tőle; azért adtam őt ellenségei kezébe, és hullottak el fegyver miatt mindnyájan. 24. Az ő tisztátalanságuk s bűneik szerint cselekedtem velök, és elrejtettem orczámat tőlök. 25. Azért így szól az Úr Isten: Most már haza hozom Jákób foglyait, és megkegyelmezek Izráel egész házának, s féltő szerelemre gyulladok szent nevemért. 26. És elfelejtik gyalázatukat és minden vétköket, melylyel vétkeztek ellenem, mikor laknak földjökön bátorságosan, és őket senki sem rettegteti. 27. Mikor visszahozom őket a népek közül, és egybegyűjtöm őket ellenségeik földjeiről, akkor megszentelem magamat bennök sok nép szeme láttára. 28. És megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenök, ki fogságra vittem őket a pogányok közé, majd egybegyűjtém őket földjökre, és senkit közülök többé ott nem hagyok.
Szval az egyértelműen kijelenthető, hogy a két külön Góg és Magóg nevével fémjelzett háborúról szólnak a próféciák, és az első mindenképpen a Kritsztus visszajövetele előtt fog megtörténni.
Az egyetlen kérdés, ami marad, hogy az AK ideje alatt, vagy előtt?
Ja, még a most épülő kerítésről: ha kész lesz, nem pont az lesz a következménye, hogy a zsidó lakosok végre biztonságban lesznek a terroristáktól?? Ez pont hogy teljesen beleillik az Ezékiel által leirt nyugis állapothoz vezető előzményekbe.
Az Ezékielnél és a Jelenésekben két külön háborúról van szó. A Góg és Magóg név egyezik ugyan de olyan különbségek vannak, amikből egyértelmű hogy két teljesen külön esemény. Az Ezékiel 38-39 még mindenképpen az Ezeréves királyság előtt kezdődik el. Azon lehet vitatkozni, hogy pontosan mikor, de az antikrisztus 7 évének eseményeiről viszonylag sok infó van, és egyikkel sem kapcsolható igazán össze. És nem is nagyon marad neki időpont, hogy mikor lehetne. Az egyetlen amivel meglehet próbálkozni az, hogy a Krisztus megérkezését közvetlenül megelőző amagedoni seregeket azonositani az ezékielben leirtakkal. De szsvsz ez sem stimmel.
De Szombatos is nagyot téved, amikor a 38-39-et összefogja a 37 -essel. Szó sincs kronológiáról. A 38.1-től egy külön kijelentés kezdődik és ez egyes próféciák nincsnek időrendbe szedve. Persze ettől még szólhat éppen ugyanarról az időszakról mint az előző, de ez már más tészta.
Nem, Sátán még szabadon van és most tevékenykedik a legaktívabban. Lásd a világ mai állapotát és a Mátéban leírt próféciát.
Apostolok Cselekedetei 2. fejezet:
32. Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk.
33. Annakokáért az Istennek jobbja által felmagasztaltatván, és a megígért Szent Lelket megnyervén az Atyától, kitöltötte ezt, a mit ti most láttok és hallotok.
34. Mert nem Dávid ment fel a mennyországba; hiszen ő maga mondja: Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobbkezem felől,
35. Míglen vetem a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul.
"Mikor jött vissza az Úr 1914-ben ?
Te sem mondod komolyan ?"
Halál komolyan mondom.
A Lukács 21:24-ben feljegyzettek szerint Jézus ezt mondta: „Jeruzsálemet tiporni fogják a nemzetek, míg be nem telik a pogányok ideje.”
Jeruzsálem a zsidó nemzet fővárosa volt, a Dávid király házából származó egymást követő királyok uralkodási székhelye. (Zsoltárok 48: 1,2) Ezek a királyok kivételesek voltak a nemzetek vezetői között. ’ Isten trónján ’ ültek magának Istennek a képviseletében (1 Krónikák 29:23) Jeruzsálem tehát Isten uralkodásának a jelképe volt.
De hogyan és mikor kezdték tiporni a nemzetek Isten uralkodását? I.e. 607-ben, amikor a babilóniaiak meghódították Jeruzsálemet. ’ Isten trónja ’ üresen maradt és megszakadt a Dávidtól származó királyok sora (2 Királyok 25:1-26). De nem folytatódhatott örökre ez a tiprás, mivel Ezékiel ezt jövendölte Jeruzsálem utolsó királyával, Sedékiással kapcsolatban: „ Vedd le a turbánt és rakd le a koronát!......... Nem is lesz senkié, mígnem eljön az, akié a törvényes jog, és neki adom azt”. (Ezékiel 21:26,27) Krisztus Jézus az , akinek törvényesen joga van Dávid koronájához (Lukács 1:32,33). A tiprás tehát akkor ért véget, amikor Jézus király lett.
És mikor is lett meg ez a nagy esemény?
Jézus rámutatott, hogy a pogányok meghatározott ideig fognak uralkodni. A Dániel könyvének 4. fejezetében feljegyzett történet segít megfejteni, hogy milyen hosszú ez az időszak. Egy prófétai álmot ír le, Nabukodonozor álmát. Ez a babiloni király egy óriási fát látott, melyet kivágtak. A töve nem tudott kihajtani, mivel vas és rézbilincsekbe verték. Egy angyal kijelentette: „hét idő múljon el felette” (Dániel 4:10-16). A Bibliában a fák néha uralmakat ábrázolnak (Ezékiel 17:22-24; 31:2-5) A jelképes fa kivágása ezért azt jelenti, hogy Isten uralkodása, mely a jeruzsálemi királyok által jutott kifejezésre, megszakadt. Ámde a látomásból megtudhatjuk, hogy „Jeruzsálem megtiprása” csak átmeneti lesz, „hét ideig” fog tartani. Na, de mekkora időtartam ez?
A Jelenések 12:6, 14-ből kiderül, hogy a három és fél idő egyenlő ’ ezerkétszázhatvan nappal ’. Akkor a „hét idő” kétszer annyi ideig , vagyis 2520 napig tart. A nem zsidó nemzetek azonban nem hagytak fel Isten uralmának ’ tiprásával ’ mindössze 2520 nappal Jeruzsálem eleste után. Nyilvánvaló hát, hogy ez a prófécia sokkal hosszabb időszakot ölel fel. A 4Mózes 14:34 és az Ezékiel 4:6 alapján – melyek rámutatnak , hogy ’ egy-egy napért egy-egy évet ’ kell számolni – a hét idő 2520 évet jelent.
A 2520 év i.e. 607 októberében kezdődött el, amikor a babilóniaiak bevették Jeruzsálemet, és megfosztották trónjától a dávidi királyt. A szóban forgó időszak 1914 októberében ért véget. Akkor lejárt a ’ pogányok meghatározott ideje ’, és Jézus Krisztust beiktatták Isten égi királyaként (Zsoltárok 2:1-6; Dániel 7:13, 14). Fontos: Időszámításunk előtt 607 októberétől i. e. 1 októberéig 606 év telt el. Minthogy nincs 0.-ik év, i.e. 1 októberétől i. sz. 1914 októberéig 1914 év telt el. Ha összeadjuk a 606-ot és az 1914-et, 2520-at kapunk.
Jézus megjövendölte égi királykénti ’ jelenlétét ’ megrendítő világesemények (háború, éhínség, földrengések és járványok) jellemzik. (Máté 24:3-8; Lukács 21:11)
Ezek a fejlemények a napnál is világosabban bizonyítják, hogy 1914-ben csakugyan megszületett Isten égi Királysága , és elkezdődtek a jelenlegi világrendszer ’ utolsó napjai’. ( 2Timóteusz 3:1-5)
A millenium idején Jézus királyként uralkodik, de a királyságot nem a millenium kezdetekor kapja meg ugyanis azt már 1914-ben megkapta.
Sátán és démonai a millenium időszakában "megkötözött" állapotában lesznek.
A millenium alatt Jézus a 144000-el karöltve tökéletességre juttatja a földi társadalmat. Sátán és démonai mivel tétlenség állapotában lesznek ebben az időszakban semmilyen zavaró körülményt nem tudnak előidézni.
A millenium végére a tökéletességre jutott földi emberek ki lesznek próbálva az által, hogy Sátánt és démonait elengedik.
Jelenések könyve 20. fejezet:
1. És láték egy angyalt leszállani a mennyből, a kinél vala a mélységnek kulcsa, és egy nagy láncz a kezében.
2. És megfogá a sárkányt, azt a régi kígyót, a ki az ördög és Sátán, és megkötözé azt ezer esztendőre.
3. És veté őt a mélységbe, és bezárá azt és bepecsételé ő felette, hogy többé el ne hitesse a népeket, míg betelik az ezer esztendő; azután el kell néki oldoztatni egy kevés időre.
4. És láték királyiszékeket, és leülének azokra, és adaték nékik ítélettétel; és látám azoknak lelkeit, a kiknek fejöket vették a Jézus bizonyságtételéért és az Isten beszédéért, és a kik nem imádták a fenevadat, sem annak képét, és nem vették annak bélyegét homlokukra és kezeikre; és éltek és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig.
5. A többi halottak pedig meg nem elevenedének, mígnem betelik az ezer esztendő. Ez az első feltámadás.
6. Boldog és szent, a kinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak; hanem lesznek az Istennek és a Krisztusnak papjai, és uralkodnak ő vele ezer esztendeig.
7. És mikor eltelik az ezer esztendő, a Sátán eloldatik az ő fogságából.
8. És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
9. És feljövének a föld szélességére, és körülvevék a szentek táborát és a szeretett várost; és Istentől a mennyből tűz szálla alá, és megemészté azokat.
10. És az ördög, a ki elhitette őket, vetteték a tűz és kénkő tavába, a hol van a fenevad és a hamis próféta; és kínoztatnak éjjel és nappal örökkön örökké.
Ezékiel 38-39 próféciája és a Jelenések 19-20-ban leírt prófécia Isten haragjának a napjáról szólnak.
Ezt a napot megelőzte az a nap amikor Jézus megkapta a Föld feletti hatalmat Istentől ( Jelen pillanatban tehát Jézus uralkodik királyként a Föld felett).
Ennek mindenképpen a millenium kezdete elött közvetlenül kell bekövetkeznie.
A milleniumi 1000 esztendő alatt az emberiség Jézus szellemi vezetésével egyre tökéletesedik majd. Ekkor jön el ez az esemény:
Jelenések könyve 20. fejezet:
7. És mikor eltelik az ezer esztendő, a Sátán eloldatik az ő fogságából.
8. És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
9. És feljövének a föld szélességére, és körülvevék a szentek táborát és a szeretett várost; és Istentől a mennyből tűz szálla alá, és megemészté azokat.
10. És az ördög, a ki elhitette őket, vetteték a tűz és kénkő tavába, a hol van a fenevad és a hamis próféta; és kínoztatnak éjjel és nappal örökkön örökké
Szerintem ha hallottad a mûsort, meg sem szabadna ezt kérdezned.
Azzal kezdte, hogy az Ezékiel 37-ben láthatjuk Izrael (és Júda, de ezt õ persze nem mondta) fizikai és szellemi helyreállítását. Ennek idõzítését nem igen lehet megkérdõjelezni, hiszen a feltámadott Dávid uralja õket, ami egyértelmûen elárulja, hogy már ez a helyreállítás is az elsõ feltámadás után történhet csak meg, azaz a hetedik trombi után, azaz Krisztus visszatérésekor, amikor feltámadnak a szentek.
Aztán az Ezékiel 38-39 mondanivalóját (ami pedig kronológiailag követi a 37.-ik fejezetet), hirtelen a jelen korunkra értelmezi, tehát visszahozza pár évtizeddel korábbra. Arra az idézetre pedig, hogy ekkor már "Izrael békében él és nem veszik körül falak" egy olyan égbekiáltó baromságot hoz fel, hogy a mai modern városoknak nincsenek falai, de kissé figyelmenkívül hagyja, hogy Izrael egy 500 kilóméteres "kinai nagyfallal" határolja el magát a palesztínoktól éppen azért, mert sem béke, sem biztonság nincs. Az Ezékiel 38-39-ben pedig az egész helyreallított Izrael szerepel, amelynek Isten az oltalmazója, mert már megtértek, s azért nem lesz szükség falakra.
Ha azt várják, hogy a Góg-Magóg seregek Krisztus visszatérése elõtt támadja meg Izraelt, akkor várhatják. Ami rosszabb, az antikrisztus uralmát e háború utánra teszik. Teljesen felültetve magukat semmi gond nélkül elfogadják majd az antikrisztust, hiszen az majd csak a "Góg-Magóg" háború után fog jönni.
7. És mikor eltelik az ezer esztendő, a Sátán eloldatik az ő fogságából. 8. És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye. 9. És feljövének a föld szélességére, és körülvevék a szentek táborát és a szeretett várost; és Istentől a mennyből tűz szálla alá, és megemészté azokat.