de engem nem a szaktekintélyek érdekelnek, hanem az hogy konkrétan TE mit tartasz "liberális oktatásnak" :-) tudniillik az előbb minősítetted a "liberális oktatást", amit viszont leírtál, az pont nem a "liberális oktatásra" jellemző. tehát tisztázásképpen kérdeztem, mert van egy olyan érzésem, hogy nem tudod mit takar a liberális oktatási rendszer kifejezés.. :(
Válaszoltam a kérdéseire. Én pedig hosszasan írtam minderről. Megadtam miket kell olvasni, és milyen szaktekintélyeket kérdezzen. Én nem vagyok szaktekintély, csak osztom a nézetüket. Itt van előttem egy 540 oldalas könyv az oktatásról, benne van a liberális és a tekintélyelvű is, most próbáltam kiszedni mit is írhatnék, de egy mondatot kiemelnék: Az oktatás kiemelkedő mozzanata: az ismeretszerzésben való rendszeres vezetés, eközben védi az elmét, fejleszti a gondolkodást, fegyelmezi is, az ismereteket rendezi, a vezető gondolat kialakulását megindítja, és tudatossá teszi az önállóságra törekvést. A könyv taglalja a tekintélyelvű, a liberális és még számos irányzat jellemzőit, el kell olvasni. Nekem az is tetszik, hogy a nevelés az ember lelki diszpozíciójának javítása. Olvassatok.
folyt..... a nemzetmentő irányzat két olyan ellenfelet talált magának, amelyek egymással szövetségben állnak. Az egyik a nemzetközi integráció, a másik pedig a tudás és az érzések különválása. A globalizálást legyőzné a nemzeti kultúra, a ráció és az emóciók polarizálódását pedig elhárítaná a műveltség.
Ez egy hatalmas kérdéskör. Én tanultam didaktikát, tanítás-tanulás folyamatának szervezését, pedagógiát, pszichológiát, szociálpszichológiát, emberi erőforrásfejlesztést, neveléstörténetet, fejlődéslélektant, és márcsak ezért is: nagyon sok diszciplínát érint a kérdés. Én először a neveléstörténet tanulmányozását javaslom kezdetnek Neked. Lásd be, ennyi mindenről beszélni itt nem lehet. Azt sem tudom hol kezdjem. Én, egy szövetség Kulturális Tagozatanák is tagja vagyok, melyben pedagógiai szekció is működik. Nem akárkik a tagjai: egyetemi tanárok, elismert szaktekintélyek. Őket kéne hallgatnod a témában.
A normális az lenne, ha a magántanárokat, és magánórákat nem kellene felvállalni, hanem az általuk biztosított képzettségi többlet elérhető lenne a hagyományos iskolákban.
Hogyan jellemeznéd a liberális oktatást? Melyek a módszerei, irányelvei, esetleg milyen fontosabb képviselői, kézikönyvei vannak? Kik azok, akik mindenezeket csődként jellemzik, milyen fontosabb kérdésekben nem értenek egyet a 'liberális oktatással'?
Két különböző dologról beszélünk. Itt szögezném le: én is a szabad iskolaválasztás híve vagyok. Én azonban nem az iskolaválasztásról beszéltem. Feltétlenül szükséges a szabad iskolaválasztás, én is ennek a híve vagyok. Én azonban tanítási módszerről beszéltem és nem iskolaválasztásról. Így én diktatúrát sem hírdetek, ebből kifolyólag határozottan visszautasítom a vádat. Sőt, többször említettem, hogy én nem csak egy, hanem több tanítási módszer híve vagyok és nyitott vagyok. Ellentétben a liberálisokkal, akik csak azt hajtogatják. Így írásod nekik szól. Tehát mégegyszer: én a szabad iskolaválasztás híve vagyok, de én itt tanítási módszerekről beszéltem.
Jó közelítéssel azt amit írtam. Liberális oktatás esetén eldöntheted hogy egyházi-, állami-, alapítványi-, magán-, etc. iskolatípust preferálod, csak a kimeneti követelmények vannak megszabva, hogy az iskolatípusok-felsőbb iskolák közötti átjárás lehetősége meglegyen. Tündi-bündi meg oktatási diktatúrát szeretne, azon alapon, hogy bukottnak bélyegez egy iskolaformát, amelyet az oktatási törvények anomáliái hoztak létre, pl. a tankötelezettségi kor emelése, szakmák olyan végzettséghez kötése, ami indokolatlan... Ha azonban felelős szülőként akar valaki eljárni, akkor magántanár(oka)t foglalkoztat, a tömegoktatás csak tömeget képez, nem kiugró egyéni teljesítményeket...
Szontagh eredetileg még a régi nemzetkarakterológiából indul ki. A magyarság nemzetkarakterológiai vonásaként az „államalkotó képességet” előtérbe állítva, az ő koncepciójában a herderi nyelvi-kulturális nemzetfogalom a politikai nemzetfogalom jegyeit is magába olvasztja. Kiterjedt életművének egyetlen nemzetdefiníciója – a „[n]emzet azon népesség összessége, melly közös független álladalom és haza által összekötve, önálló polgári társasággá alakult ’s történetileg (geschichtlich) mint egy erkölcsi személy, saját politikai életet él” (Szontagh 1843, 163.) – a nemzet fogalmának számos elemét fölvonultatja. A nemzet eszerint egyfajta kollektív szubjektum („erkölcsi személy”), közös államisággal („álladalom”) és területtel („haza”), polgárosodással („polgári társaság”) és történetiséggel („történetileg”). A definícióhoz csatlakozó kérdésre adott válasza azonban már határozottan leegyszerűsíti a koncepciót: a nemzetet egyrészt a saját államisággal, másrészt a nyelvi-kulturális azonosságtudattal határozza meg. „Mármost mondjuk ki: mi a nemzetiség és a népiség leglényegesb bélyege s legmélyebb alapja? Különválva egymástól s elvontan tekintve: az álladalom és nyelv; mert velük együtt él és tenyészik a nemzet.” (Szontagh 1843, 166.) Az önálló államiság hangsúlyozása egyrészt tehát a politikai szupremácia igényét körvonalazza. Egy hazában több nép élhet ugyan, nemzet azonban csak egy: az, amelyik a „hazát szerző” és „álladalmat alkotó” népből fejlődött ki. A honszerzés és államalkotás emeli föl a népet nemzetté, „ráütvén a szerzett honra, alkotott álladalomra s a nyilvános polgári élet folyamára nevét, jellemét s nyelvét. Tehát csak a honszerző népnek van saját nemzetisége, a többinek egyedül kölcsönzött, ráruházott.” (Szontagh 1843, 164.) A nyelvnek a nemzet végső alapjaként való felfogása pedig, másrészt, a kultúrnemzeti nemzetkoncepciót hozza be az érvelésbe. „Minthogy tehát a nemzetiség gyökere a népiség, s ennek legsajátabb tulajdona s létege a nyelv: a nemzeti nyelv fenállása a nemzet s nemzetiség fenállásának szintolly lényeges elmellőzhetetlen feltétele, mint a független álladalom.” (Szontagh 1843, 167.)
Az így felfogott nemzet sajátos küldetést teljesít: az emberiség egyetemes feladatait valósítja meg a maga különös módján. Az a hivatása, hogy a maga sajátosságait kifejtve az egyetemes emberi megvalósításához járuljon hozzá. A nemzetnek, úgymond, „nem csak létezni, hanem mint az emberiség részének, örök rendeltetése valósításán is munkálni kell”. (Szontagh 1843, 184.) A herderi humanitáskoncepció nyomán megfogalmazott kérdésre – „mi tehát a magyar nemzetnek feladata európai s világpolgári tekintetben?” – határozott válasz születik. „Az európai nép világrendeltetése az emberiségnek a haladás pályáján utat törni, előmenni, a polgárosodást világszerte terjeszteni; a magyarnak, mint europai népnek, feladata tehát, a művelt nemzeteket e tekintetben utólérni s velök karöltve mint új tényező – megszaporítván azokat egy lelkes keleti családdal – az emberi nem örök rendeltetése előmozdításán munkálódni.” (Szontagh 1843, 136–7.)
önmagában szerintem nem definiált pontosan mit is takar a liberális oktatás. bele tartozhat mondjuk az is amit írsz, meg beletartozhat még sokminden más. az mondjuk szerintem nem tartozik bele, hogy a gyerek azt csinál amit akar.
A liberális oktatás az, hogy megválaszthatod az iskolatípust, ahova járatni akarod a gyerekedet...mi ezzel a baj?
Én a tömegoktatást tartom alacsony hatékonyságúnak, komoly eredményt csak magántanárral (egy tanuló-egy tanár) lehet elérni...ja hogy az sokba van? A mi társadalmunk nem vállalja fel a költségeket, olcsó Tesco-s iskolákat akar...akkor minek is megy a sírás...
ez világos csak az a baj, hogy a tanárképzés még mindig a poroszos oktatási rendszerre tanít. azaz a rendszer legfontosabb eleme, a tanár nem lesz képes arra, hogy más szellemben tanítson.
igen, pont ez a baj: próbálkozások vannak, komplex elképzelés, amely okokat és okozatokat, hatástanulmányokat, és mindenre kiterjedő elemzéseket tartalmazna, nincs. van ötletelés, és kicsit alakítanak a rendszeren, de a távlati cél sem világos meg az odavezető út.
Pedig a változtatás ebbe az irányba hat: manapság három kattintással juthatsz olyan információkhoz, amilrt korábban egyetemre kellett beiratkozni. Mivel a porosz rendszer az információ átadására helyezi a hangsúlyt, ezért tulajdonképpen felesleges időt, és energiát pocsékol el.
(Off: csak nehogy Varhun olvassa az értékítéleteidet a könyveiről :P)
lényegében semmi változás nem történt, vagy ami mégis, az csak újabb hibák tömkelegét hozta elő.
Valljuk be, hogy az eddigi próbálkozások valahogy mindig így jártak az oktatási rendszerrel: a régi hibák maradtak, az újak pedig egyre jönnek, az eredmény pedig a PISA-felmérésekben olvasható...
valóban kavarognak a dolgok :) én értem amit írsz, csak próbálom az okokat megmagyarázni.
"Számtalan, érted, számtalan értelmes, gondolkodni tudó, rendes ember mondja, hogy az ő idejükben más volt az oktatás mint most, és hogy régen milyen rendes, gondolkodni képes embereket nevelt ki az iskolák,"
teljesen nyilvánvaló hogy ezt mondják, ugyanis a poroszos oktatási rendszer a szocializmus alatt működött, most meg nem működik. hogy most miért nem működik annak sok oka van (és sejtésem szerint már sokfelé, sokszor ki lett tárgyalva):
1) más a társadalom értékítélete mint akkor, a tudás kevésbé érték (lásd a jobboldali keretben a bookline hirdetését, épp egy kitalált középkoros könyvet reklámoznak, ami egészen egyszerűen szégyen. önmagában az is szégyen hogy ilyen szemetet van aki megvesz, de hogy még reklámozzák is, az pláne... ez sokat elmond az oktatási rendszerünkről). 2) a rendszer átalakításai a poroszos oktatás megszüntetésére irányultak, de nem szüntették azt meg csak megnehezítették, mivel gyökeres reformhoz a tanárok átképzése is szükséges, ez pedig elmaradt. 3) az iskolák kezéből kikerült egy rakás eszköz amivel korábban az oktatás színvonalát fent lehetett tartani (fegyelmezés, stb.)
tehát még egyszer mondom, liberális oktatás ma Magyarországon nem létezik, poroszos van vagy pénzes, mindkettő roppant alacsony színvonalon, ami egy-két évtized múlva nagyon nagy bajokat fog okozni.
Kavarodnak itt a dolgok. Állapodjunk meg abban, hogy ami most van,:az katasztrófa. Mint írtam, sokfajta oktatási módszer létezik, nem csak a tekintélyelvű, tehát én nem hírdetem. Viszont ugyanígy, nem csak a liberális létezik. És ezért se pampogjanak folyton egyesek. Számtalan, érted, számtalan értelmes, gondolkodni tudó, rendes ember mondja, hogy az ő idejükben más volt az oktatás mint most, és hogy régen milyen rendes, gondolkodni képes embereket nevelt ki az iskolák, tehát dícsérik a tekintélyelvű iskolákat. Dícsérik. Biztos voltak rossz iskolák, rossz nevelési módszerek régen, és rossz tanártípusok, tanárok, ezt elismerem, de nagyon sokan dícsérik, és épp ezért jó lenne ha leállnának egyes liberálisok, mivel először ők jöttek nekünk, mármint azoknak, akik nem liberálisok. Mint írtam, sokfajta nevelési módszer létezik, nem csak a tekintélyelvű, így én nem hírdetem, én csupán példának hoztam fel, de én egy más nevelési módszerre gondoltam, amely tartalmazná a régi tipusú tekintélyelvű iskolák módszerét is, de innovációval egyetemben. Ergo, nem maradiságról beszélek, mert az tényleg nem jó. Hanem innováció és hagyomány egyben. Remélem világos, hogy én nem a tekintélyelvűséget vagy maradiságot hírdetek, hanem az innovációt és hagyományt egyben, valamint más iskolatípusok módszereit is preferálom. Mint látható, én itt nyitott vagyok, nyitott a gondolkodásom, mivel én több iskolatípust és módszert preferálok, nem csak a tekintélyelvűt, de velem ellentétben a liberálisok csak a liberálist hajtogatják.
