2002. februárjában különleges múzeum nyílt meg a Mexikóvároshoz közeli Acambaro városkában. Közel 200 ősamerikai kerámia tárgyat állítottak ki, melyek között számos dinoszaurusz ábrázolás látható, de vannak köztük olyan különös figurák is, melyek földönkivűli fajokra emlékeztetnek. Egyes dinoszauruszokon emberek lovagolnak, másokat asszonyok etetnek az abrázolásokon. A leletek a new jersey-i Teledyne izotóplaboratórium C14-es vizsgálata szerint 6500 évesek, vagyis elvileg abban az időben még semmit sem tudhattak az emberek a dínókról. Ám ami még meghökkentőbb, hogy a kiállított szobrocskák csak egy töredékét képezik az egész leletanyagnak, hiszen több mint 33.000 darab vár még vizsgálatra a múzeum pincéjében.
Szerintem nem arról van szó, hogy rejtegetik, inkább ráfogják, hogy nem is abból a korból származik, nincs is akkora jelentősége, hamisítvány.... stb, stb.. Jó példa az ilyesmire a franciaországi Glozel környékén 1924-ben előkerült leletek.
Az jo kerdes? De talan nem is rejtegetik, egyszeruen rafogjak hogy hamis, vagy nem foglalkoznak vele, ha pedig elismerik, akkor az emberek nem hisznek nekik. Amit el is lehet hinni, hiszen ki hinne mar el hogy 10000 eve az emberek repuloket epitettek meg ilyesmi, ha eddig azt allitotta mindenki hogy bolenyekre vadasztun es gyujtogettunk es csak par ezer eve jelent meg meg az iras is.
Na de miért rejtegetnének ilyesmit a régészek? Ha valaki előállna pl. egy több ezer éves, mai értelemben vett technikai civilizáció bizonyítékával gondolom egycsapásra híres és elismert (no meg persze gazdag...) lehetne. Nehéz elhinni, hogy ehelyett ezek az emberek inkább a sufniban törölgetik a port az atlantiszi repülők aranytáblákra írt tervrajzáról, attól rettegve ,hogy netalán megváltoztatnák az elfogadott világképet...
Mit szólsz ahhoz, ha azt mondom, hogy lehet, hogy mégis megmaradtak bizonyos dolgok attól a civilizációtól, és meg is találták régészek csak rejtegetik a világ elől a rázós leleteket, hogy fenntartsanak egy világképet, mert nem akarják kimondani azt, hogy sokminden nem úgy volt ahhogy tanultuk.
Amit a jegkorszak pusztitott el. A regeszek csak abban hisznek amirol bizonyitekokat talalnak, de egy 10-15 ezer eves civilizaciobol eleg keves emlek maradthat meg.
Szerintem inkább egy itt élő nagytudású embercsoport követte el - Atlantisziak - ezeket, mert egy idegen fajnak nem hiszem, hogy szüksége lett volna rá, hogy itt bármit is épitsenek.
Szerintem a földönkivüliek voltak!Vagy leetek az ufók is!:) engem nagyon érdekel ez a téme hogy hogyan mi modon került oda és kikcs csiálták akár a stonehenge-et vagy a piramisokat is!Nem tom miért de nekem van egy olyan érzésem hogy az ufók voltak!Talán tulságosan hiszek bennük!Képtelenségnek tartom hogy az őskori emberek ilyen nagy köveket ratak volna ugy le is ráadásul olyan pontosan!Szerintem ekkor még nem voltak ilyen fejlettek az emberek!Meg amugy is miért kellet ilyen nagy darab köveket odavinni!MiérT nem lett volna ezeknek a köveknek a fele is elég? Ezek a kérdések merülnek fel bennem!Szeretem az ilyen hátborzongató témákrol beszélni mint pl ez a stonehenge ,vagy a piramisok,vagy a bermuda háromszög vagy akár az is hogy hogy holvan a hatalmas úr vége ?Hihetetlen hogy ebben a nagy világegyetembe egyedül lennén!De az is elgondolkoztato hogy mi van a halál után!hi
A Discovery Chanellen láttam a filmet 2002-ben. A film 2000-ben készült és feliratos volt. A Stonehenge-i fa mérőeszközöket 1997-ben fedezték fel.
A két részes dokumentumfilm (felvettem videóra) bemutatja, hogy Hancock bejárta az egész világot; meglátogatva a világ „mágikus” helyeit. Hancock a helyszíneken elmondja elgondolásait a rejtélyes helyek megalitikus építményeinek csillagászati vonatkozásairól, valamint az ég-föld rejtélyről, amely szerinte egy történelem előtti világcivilizáció egyik bizonyítéka. Elemzi a mayák piramisait, gíza építményeit, a skóciai megalitikus kőköröket stb., és alászáll Yonaguni víz alatti csodáinak megtekintésére. Ebben a bizonyítási láncban Stonehenge csak egy építőelem…
A forrás: Graham Hancock: Elveszett műveltség (dok.film) volt:
Stonehenge legkorábbi csillagászata a 4 mérőkövet is magába foglalja. Ezek közül 2 valaha hatalmas faoszlopokkal álltak egy vonalban, amelyek ott álltak, ahol most a parkoló jelzéseit láthatjuk, és a hold legészakibb nyugvópontját célozták meg. A legutóbbi szénizotópos kormeghatározás kiderítette, hogy ezeket a fa mérőoszlopokat 10 ezer évvel ezelőtt állították oda. Ez 5000 évvel korábbra teszi Stonehenge idejét, mint az elfogadott. Nem lehet véletlen, hogy ősi történelmi helyek csillagászata a legkorábbi időpontra (10-12 ezer év) nyúlik vissza.
Persze megkérdőjelezhető, hogy a legősibb trilitonokat a gleccserek szállították pont ugyanolyan formában a távoli Walesből, pont a Salisbury-síkságra.
Folytatódik a leghíresebb angol kőkör körüli vita: a legújabb elmélet szerint a jégkorszakban gleccserek vitték mai helyükre a köveket, így a neolitikum emberének nem kellett a szállítással bajlódnia. Már ott voltak, csak körbe kellett rendezni a köveket Korábbi geológiai kutatások már bebizonyították, hogy Stonehenge legidősebb kövei a délnyugat-walesi Preseli hegységből származnak: ezt tavaly minden kétséget kizáróan állapították meg.
A híres vita legújabb felvonásában az Open University geológusai álltak elő elképzelésükkel, amely szerint a köveket minden emberi beavatkozástól függetlenül a jégkor gleccserei juttatták el a Salisbury-síkságra. Az Oxford Journal of Archaeology legújabb számában megjelent kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a kőtömböket a jég törte ekkora darabokra, és mozgatta el a jégkorszak idején. Az Olwen Williams-Thorpe professzor által vezetett kutatócsoport geokémiai analízist végzett a korábban Stonehenge-nél talált kőkori fejszék fején - melyeket eddig a szállításra használtak bizonyítékul -, és ez kiderítette, hogy azok nem a Preseli hegységből, hanem az itt talált monolitokból készültek.
Nyári napforduló Stonehenge-ben
Az Open University geológusainak nem ez az első vitatott megszólalása a témában: 1991-ben azt állították, hogy a kövek a Preseli hegységből, ám biztosan nem kőfejtőből származnak.
Dr. Brian John geomorfológus a BBC-nek az elmélet kapcsán elmondta, hogy mindig is úgy gondolta, hogy a bronzkori kőszállítási-elméletek a hihetőség határait feszegették. Szerinte lehet, hogy a gleccserek nagyon lassan mozognak, ám azok szállítási kapacitása és minősége jóval kiválóbb, mint az embereké. Így szerinte mostantól a "Vajon hogy szállíthatták Stonehenge köveit?" kérdésen kívül végre mással is lehet majd foglalkozni a bronzkor kapcsán.
Egy orosz szerző ufokkal foglalkozó könyvében - holnap megadom a könyv cimét is - azt mondja, hogy Oroszországban és Litvániában is találtak egy - egy kőkört. Persze a könyv régi, azóta lehet, hogy találtak többet is a vot SZU. - ban.
Érdekes info, ez számomra új volt de én őszintén szólva már nagyon régen "éreztem", hogy régebbi kel legyen mint amit egyesek mondanak. Még ha ez még nem is cáfolhatatlan bizonyiték vsgyis tény, hanem csak egy közvetett bizonyiték erre.
Sziasztok!
Stonehenge „mindenütt”:
Szenzációs régészeti leletre bukkantak Baskiria keleti részén ufai archeológusok: a neolitikumból származó csillagvizsgáló korát több mint ötezer évesre becsülik.
A talajon lévő szabályos koncentrikus köröket még az ötvenes években vették észre katonai légi felvételek során, ám a képek, amelyek a közelmúltig szigorúan titkos minősítést viseltek, csak most váltak kutathatóvá - olvasható a Rosszija orosz televíziós csatorna honlapján.
A Baskir Nemzeti Múzeum régészei szerint egy száz méter átmérőjű kör mentén elhelyezkedő bonyolult erődítményrendszerről van szó, amelynek kőoszlopait pontosan a kelő és a lenyugvó hold szerint tájolták. Az Urali kőkorszaki építmény és a híres angliai Stonehenge meglepő a hasonlatosságot mutat, ráadásul mindkét objektum ugyanazon a földrajzi szélességi fokon fekszik. A tudósok meggyőződése szerint a két csillagvizsgáló egykoron kapcsolatban állt egymással.
A régészek, akik jelenleg a terület előzetes feltárásánál tartanak, nem tudják megválaszolni a kérdést, hogy kik és mi célból építették ezt a rendkívüli létesítményt, de reményeik szerint jövőre a kőkorszaki csillagvizsgáló rekonstrukciója során fény derülhet némely titokra.
Brazil régészek az Amazonas egyik távoli pontján a térség egész történelmét átértékelő ősi kőkört találtak.
Ősi csillagvizsgálót fedeztek fel a régészek a brazíliai Amapa államban. Az Amazonas-medence egyik fennsíkján megtalált 127 hatalmas kőkolosszust szigorú rendszer szerint helyezték el a hajdani építők.
A brazil régészek meggyőződése szerint az építmény csillagvizsgáló és egyben egy ókori naptár lehetett, amelynek egyik köve a téli és nyári napfordulót volt hivatott jelezni. Az ősi csillagvizsgáló az európai hódítás előtt áldozathozatali szertartások helyszínéül is szolgált, s mellette egy temetőt is felfedeztek a régészek.
Az építmény korát a közelben talált edénydarabok alapján 2000 évesre becsülik, így jóval fiatalabb angliai testvérénél, amely i.e. 3000 és 1600 között készülhetett.
A trópusi Stonehenge-nek keresztelt építmény felfedezése azért jelentett meglepetést, mert eddig azt gondolták, hogy az Amazonas térségében a kolonizáció előtt nem voltak hasonló fejlett kultúrák.
Forrás: Múlt-kor
Véleményem? A fentiekben leírt felfedezéseket, a feltárandó boszniai piramis(ok)at, valamint a nemrégiben felfedezett tenger felszíne alatti építményeket tekintve ma már aligha tagadható, hogy írott történelmünket megelőzte egy megalitikus jellegű világcivilizáció, amely építészetét, csillagászatát tekintve fejlett volt. A legújabb leletek azt bizonyítják, hogy - a gízai piramisok nem egyértelműen egyiptomi eredete mellett - Stonehenge sem volt kizárólag britanniai konstrukció.
