Válság küszöbén a forint
Rendkívüli kamatemelésre kényszerülhet a jegybank - Szabadulnak a külföldiek a magyar állampapíroktól?
Népszabadság •
Római Róbert • 2006. június 30. A régió többi devizájától immár elszakadva tegnap tovább gyengült a forint, történetében először átlépve az árfolyamsáv gyenge oldalára. Az állampapírpiacon komolyabb eladások kezdődtek. Ha a külföldi kötvénytulajdonosok menekülőre fogják, nem lesz, ami megállítsa a forintot - jósolják elemzők.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
A pár hete még szélsőségesnek tartott előrejelzések tegnap valósággá váltak: egy euróért tegnap már több mint 285 forintot is adtak. A hazai fizetőeszköz árfolyama ezzel történetében először az euróval szemben megszabott plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv gyenge oldalára került. A nagy tételű forinteladásokot a régióban történtekkel már aligha lehetne megmagyarázni, a kormányváltás miatt is gyengélkedő szlovák korona és a lengyel zloty ugyanis délután már erősödött, de a török líra is magára talált, miután a török jegybank egy hónapon belül három lépésben, összesen négy százalékponttal emelte fel az irányadó kamatot.
Az elemzők tanácstalanok. Mint mondják: a forintpiacon tapasztalt "fejetlenségbe" belefér, hogy ma drasztikusan erősödik az árfolyam, az amerikai jegybank kamatdöntését követően, de az is, hogy meg sem áll a 290 forintos euróig.
A történtekre magyarázat számtalan akad, mindegyikben lehet némi igazság. A befektetők feszülten várták az amerikai kamatdöntést és különösen az ahhoz fűzött kommentárt, amelyből kiderülhet, hogy vége szakad-e az irányadó dollárkamat sorozatos emelésének.
Török Zoltán, a Raiffeisen Befektetési Rt. vezető elemzője szerint emellett a régióval szembeni bizalomvesztésben szerepet kaphatott az új szlovák koalíció éppúgy, mint a lengyel pénzügyminiszter menesztése vagy a török pénzügyi válság, amit itthon megfejel a katasztrofális államháztartási helyzet, az ország leminősítése, a forintbefektetések a tőzsdét nem számítva viszonylag gyenge hozama és persze a jegybank félresikerült válságkezelése, a negyed százalékpontos kamatemeléssel.
A legnagyobb veszély jelenleg, hogy az állampapírpiacon érdekelt külföldi befektetők türelme is elfogy. Török szerint ez katasztrófa lenne a forint számára. 2003-ban, amikor a forint mélyrepülését csak drasztikus kamatemeléssel tudta megfékezni az MNB, 100-200 milliárd forintnyi tőkekivonás döntötte romba az árfolyamot. A külföldi kézben lévő állampapír-állomány most 2750 milliárd forint. A szakember szerint ennek az óriási pénzmennyiségnek 5-10 százaléka is "megborítaná" a forintpiacot.
A külföldi állampapír-befektetők eddig inkább kivártak, néhány kereskedő azonban a tegnapi drasztikus hozamemelkedést már az eladási hullám első lépéseként értékelte. Az MTI-nek nyilatkozó egyik üzletkötő egyenesen "riasztónak" nevezte a napon belül 0,3 százalékpontos hozamemelkedést és azt a tényt, hogy gyakorlatilag nincs vevő az eladó papírokra.
A forintpiacon eközben sokan már egy azonnali, egy-másfél százalékpontos kamatemelést is elégtelennek láttak a helyzet normalizálására az MTI beszámolója szerint, miközben - mondják - az is kérdés, hogy az MNB monetáris tanácsa belső megosztottsága mellett képes lesz-e határozott lépéseket tenni egy esetleges forintválság esetén az áresés megfékezésére.
Amerikára vártak
Az előzetes várakozásoknak megfelelően negyed százalékponttal, 5-ről 5,25 százalékra emelte irányadó kamatát az amerikai jegybank. A pénzügyi befektetők elsősorban a kamatdöntéshez fűzött kommentárra vártak, amelyből - remélték - kiderül, folytatódik-e a kamatemelések sora a pénzromlás megfékezésére. Ám, ahogy várható volt, a Fed szóbeli állásfoglalása távolról sem volt egyértelmű. Célzott ugyan a fennmaradt inflációs veszélyre, az esetleges kamatemeléseket ugyanakkor a jövőbeni gazdasági adatoktól, elsősorban a pénzromlás és a gazdasági növekedés alakulásától tette függővé. (R. R.)
