Vannak itt páran akik telefonos ügyfélszolgálatosnak, biztonsági őrnek, bankpénztárosnak, pincérnek nehezítették meg az életét, de itt a szélsőségekre és azok reagálására vagyok kíváncsi.
Én a Mekiben genyázó fickóhoz hozzá sem szóltam.. nem véletlenül.:-) A multináci kifejezés meg számomra ugyanúgy hangzik, mint pl. az, hogy "a labanc". Általánosító, lenéző jelző. Hozzáteszem, hogy soha nem dolgoznék multinacionális cégnél. Na mind1, megyek ebből a topicból, mert nagyon nem nekem való.. én szeretem az embereket.
Tudom hogy abszolut off - de részemről ki van utálva minden nemzetieskedés.
Csak az értéket becsülöm - és semmilyen cimke előtt nem hajtok fejet, bármit írjon is rajta.
Jómagam is egy finom-kevert vagyok...de ettől még azt hiszem, hogy rendesen végzem a dolgom. Olyannyira, hogy még embertársaim megsegítésére is futja. Hál'Istennek.
A Mekiben genyázó fickót meg nem kell annyira basztatni, mert sajnos ez civillizációs betegség.
Mélységesen szégyelem, de egyszer a reptéren csináltam akkora botrányt, hogy majdnem bilincsben végeztem.
Rossz napom volt és baszogattak a biztonságiak. Hadd ne írjam le mit műveltem. De nem vagyok büszke rá.
"1, más munkára alkalmatlanoknak lehetőséget ad a kiemelkedésre"
>>>Micsoda karrierlehetőség.
"2, folyamatosan azonos minőségű kaját ehet aki oda bemegy."
>>>A 'minőség' kifejezés valami pozitív tartalmat feltételez.
"Akik zsigerből nekiálltak fikázni, mert éppen nem emelkedett hangulatban tettem amit tettem, mélyedjenek el magukban. Ők biztos soha nem tettek senkinek keresztbe. Én legalább felvállalom."
>>> Mindenki csinál disznóságot, csak nem biztos, hogy büszke rá. A 'felvállalom'-nak nem szinonímája a hencegés.
Jó, van amikor bennem is felmegy a pumpa a tegeződéstől, de ott általában van még valami "plusz" a háttérben.
Engem pl. rohadtul tud zavarni, hogy a házunkban lakó korombeli és nálam fiatalabb urak/hölgyek képtelenek kimondani, hogy "szia".
Csak azt nem tudom eldönteni, hogy én vagyok ennyire ijesztő vagy tényleg ennyire mélyen benne van mindenkiben ez az erősen távolságtartó és véleményem szerint idejétmúlt magázódás...
Nagy bunkó lehecc édes ecsém ha igaz amit itt leírtál...
Szerencsétlen kölyök azt se tudja hova kapjon, rabszolgaként kezelik őket és erre még jön egy-két ilyen magadfajta barom aki még tovább szivatja... :-(((
Nem egészen látom át történelmileg, hogy mitől titulál egy magyar egy amerikait nácinak, de mindegy..:-) Ami az általad írtakat illeti, Te tudod, úgy gondolod, ahogy akarod, számomra viszont továbbra is a tartalom számít, nem a forma. És bárki kisírhat pénzt a zsebemből, ha úgy vélem, hogy amit kapok érte, az megér annyit. Ezt hívják üzletnek.:-) Ha meg úgy vélem, hogy nem, akkor nem vásárolok.
1, más munkára alkalmatlanoknak lehetőséget ad a kiemelkedésre 2, folyamatosan azonos minőségű kaját ehet aki oda bemegy.
Hogy ez a minőség milyen, az nem kérdés, mindenesetre _nekem_ gyors kajamegoldásként elfogadható.
Akik zsigerből nekiálltak fikázni, mert éppen nem emelkedett hangulatban tettem amit tettem, mélyedjenek el magukban. Ők biztos soha nem tettek senkinek keresztbe. Én legalább felvállalom.
Ha más nem fogja, akkor mehet a süllyesztőbe a topki, bár olvastam már itt 2-3 érdekes dolgot. Így tovább! ;)
Ha csak a fele igaz annak, amit ilyen gyorséttermekben (?) dolgozóktól hallottam, akkor is borzasztó. Hugyért szarér dolgoznak és csak lecseszésben van részük. Ehhez adódik hozzá szemétkedő (vagy csak egyszerüen mafla, válogatós, bizonytalankodó, lassú, túl gyors, túl lassú, suttogó, hadaró, dadogó stb.) vendégek lehetőleg korrekt kiszolgálása.
Mi azért tegezzük itt egymást, mert ez egy olyan baráti társaság, ahová önként csatlakoztunk és megtiszteltetésnek vesszük, ha az itteni emberek kíváncsiak a véleményükre - adott témában.
Egy multináci céggel viszont nem vagyunk ám ilyen baráti viszonyban - a történet ott arról szól, hogy mennyit tudnak kiénekelni a zsebünkből - ha őket válasszuk valamiért.
Innen már csak egy lépés, hogy a közvetlenség jegyében, a mekes gyerek úgy adja át a takarmányt a kezünkbe, hogy "na zabáld,bazdmeg"...vagy valami más, hasonló "családias" hangnemben.
Én sem szeretem az "élből tegezést", de mit tegyen nyomorult, ha ez van neki kiadva? Viszont a nagy többség, ha én visszamagázom, rögtön átvált magázásra. Persze amennyit én mekdónálcba járok, ez nem tekinthető statisztikailag értékelhető mintának.
Ó, köszönöm.:-) Te meg, mint tudjuk, télleg igen fiatal vagy... úgyhogy ne mondd azt másnak, hogy "fiatalember", mert öregít!:-) Egyébként meg itt is mindannyian tegezzük egymást, nemde, pedig legtöbbször gőzünk nincs egymás koráról. És ez nekem nagyon tetszik.
Mondjuk, utána szinte mindig lelkiismeret furdalásom támad, de gyakran nem bírom kihagyni - hagy tanuljon szegény gyerek az életre, legalább lesz motivációs tényezője, hogy feljebb kapszkodjon.
Amúgy nem csak a mekiben játszom el ezt a tegezésre visszamagázást - vannak olyan szituációk, amelyekben tényleg rosszul esik.
Máskor viszont teljesen spontán a tegeződés, és el sem tudnám képzelni, hogy magázzak valakait, vagy éppen nekem esik rosszul, ha velem teszi egy (szerintem) nem sokkal fiatalabb illető.
Szóval nálam erősen szituáció függő, hogy mikor, miként élem meg.
Én is tegezéspárti vagyok. Mindig is utáltam a magázódást. kb. 35 évvel ezelőtt egy apámkorabeli ember megengedte, hogy tegezzem. Sokkal nagyobb tisztelettel voltam iránta, mint azokkal, akiket magáztam. Ugyanis nem szerettem volna visszaélni azzal a bizalommal, amivel felruházott.
Szvsz tegezve is lehet tisztelni másokat. Viszont magázódva jobban meg lehet sérteni az embert.
S bár ritkán járok mekibe, nem zavar, ha tegeznek.
Hát mondjuk magamtól én sem tegeznék le sehol senkit.. de mint említem, zavarni nem zavar, és ha letegeznek, visszategezem. Sőt, mitöbb... 41 éves nőként kifejezetten örülök neki mondjuk butikokban vagy szoláriumszalonban....szóval ahol nem előírás. Én azt utálnám, ha azt mondanák a Mekiben, hogy: "Mit tetszik parancsolni?", meg nem is menne a hely stílusához.:-) Te meg ne izéjj, bárki bármit mondhat Neked, attól legfeljebb ő lesz kevesebb, Te ugyan nem:-)
Bevallom, én annak érzem magamat - ahogy mondod, az Ikeába is üzletpolitika a közvetlen megszólítás, nem a dolgozó tehet róla, hogyha a cég alapból kötelezi erre a megszólítási módra - másfelől véleményem szerint nagyon idegesítő, hogy egyre inkább terjed ez a (szerintem) rossz értelemben vett bizalmaskodás; hiába adja elő az alkalmazott udvariasan, nekem valamiért nagyon rossz közérzetem támad, kevesebbnek érzem magamat ettől, és ezt a frusztrációt vezetem le szerencsétlen dolgozókon.
