Az őszintét megvallva - fogalmam sincs. Itthon volt minden jött-ment fajta erős, bolti pritaminból lopott, magból kelő palántától minden is, de pont fűszerpaprikát nem termesztettem. 1-2 kiló őrleményért nem éri meg már a vesződség. :(
Macerás. Idén először szárítottam-őröltem chilit, benne hagytam a magját is, mégis elég szép színe lett. nem tudom Tintus hogy csinálta, de szerintem szárítás után egyszerűen megőrölte olyan darálóval mint nekem van. nem variálok én se. megszárítom 50 fokon, leadarálom és kész.
Én fölfűztem egy zsák varró tű segítségével a leszedett paprikát és egy félárnyékos szellős esőtől védett helyen szárítottam. Száritás után félbevágtam és egy elektromos aszalóban 50c fokon még 8 óráig szárogattam. Erre a célra készített darálóba ledaráltam.
Nem gond az a felfűzés, csak macerás - a szár fedje a szárat, egymáshoz képest el kell forgatni a termést -ne nagyon érjenek össze- és jó napot (én így csináltam a csilivel anno). Régebben az édespaprikát pont erre a célra gyártott zsákokba töltötték, nem abba a bazi nagy zsákba, amikre szerintem gondolsz (bár chili esetében szerintem abban is bizton megrohadna, mert apró, mint a ménkű, így nem tudna megfelelőképpen szellőzni). Háztájiban úgy készítették, hogy volt egy erre a célra rendszeresített kályhacső, arra ráhúzták a pont passzentos zsákot, oszt' parika bele, kályhacső feljebb. Zsák tele, beköt, felakaszt. Nem igazán volt rohadt benne az őrlés előtt.
"Persze hogy érdekel mitől lesz szép piros a paprika."
Ez kérem szépen szakmai titok. :) Háztájiban nem tudom, hogy miféleképen lehetne kivitelezni... Amúgy meg 50-60 fokon kíméletesen szárítják, majd beleküldik egy darálóba, ami annyira összedarálja a paprikát, hogy azzal már képes legyen a malomkő elbánni (de mehet egyből a malomkövek közé is, csak akkor lassabb a folyamat). Az őrleményt ezután nedvesítik, majd átküldik egy ún. pirosítőkövön, szitálják, s mehet a csomagba. A 'titok' az az, hogy ha túl száraz a paprika, akkor kifakul. De az őrlés közben kiváló színanyagokat a nedvesség némileg oldja, a 'pirosítókő' meg rámajzolja a felületre. Így visszapirosodik az amúgy megfakult paprika - és jól fog kinézni.
Láttam már olyan őrölt paprikát is, ami szinte sárga volt, de olyan szép színt adott a hallevesnek, hogy az már szinte szörnyű. :) Kevés volt a nedvességtartalma, meg pirosítókövet sem használtak. Nem mindig a szemnek a legkívánatosabb paprika a legjobb...
Felfűzöd, vagy raschel-zsákba rakod és csapadéktól mentes, huzatos helyen tárolod*. Ilyenkor a paprika nedvességtartalma lecsökken, növekszik a cukortartalma és egyéb számunkra kedvező dolgok is történnek vele.**
*Gondolom láttad már, hogy eleink fellógatták az eresz alá - körülbelül emigyen kell.
**A jelenlegi szakmám megköveteli, hogy nagyobb léptékben lássam a dolgokat, mint eddig. [nem csak géptani ismeretek, hegesztés, meg ilyen hülyeségek, hanem a különféle fűszerek feldolgozása, blablabla - ha érdekel valakit, hogy mitől lesz szép piros az őrölt paprika, akkor jelezze bátran, leírhatom, nem szakmai titok]
Idén kipróbáltam én is. A gazdaboltban ARDEI PENTRU BOIA magot kaptam. (Kertimagos). Szép termése volt, Egy kis karót tettem mindegyikhez. Szépen termett.
Sikerült visszaolvasni. Tintus szerint a Bolerónak jobb a színe a Palotásnak nagyobb a mérete de alapjába véve ezt a kettőt termesztette. 130tövön 43kg paprika termett amiből kb 4-5kg őrölt paprika lett.
Idén én Kaldom ot próbáltam de "eeddie" a Palotást javasolta. Jövőre megpróbálom. Sajnos akire ilyen kérdésekben tanácsot szoktam kérni TINTUS már nem tud segíteni. Kaldom nem volt rossz csak kevés volt a termés kb 40 tövet öltettem és kb fél kiló őrölt paprika lett a végeredmény. De most jutott eszembe vissza kellene olvasni a fórumot mert kb 5-6 éve Tintus nagyon nagy mennyiségű fűszerpaprikát termelt én 5-6 kg ra emlékszem biztos leírta hogyan csinálta. Ha te előbb megtalálód légy szíves írjál.
Ma megettük az utolsó adag spenótot, amit felszedtem a fóliában.
Ilyen még eddig nem volt, őszre vetettem, ettük is végig, de most már a hideg miatt leállt a fejlődése, már nem akartak nőni a levelek.
Gondolkodtam rajta, hogy átteleltetem, de meggondoltam, mert már nagyon letermette magát az ősz folyamán, esélyes, hogy már nem hozott volna sokat tavasszal sem.
Inkább szokás szerint februárban újat vetek, és jöhet a korai spenót.
Egyébként sokkal finomabb, mint a szabadföldi, amellett,hogy gyorsan nő, még zsengébbek is a levelei a magas páratartalom miatt.
A citrus azért nem szereti a kemény vizet, mert túl magas a pH-ja. Ca2++-ra szüksége van. A problémája, hogy lúgosabb közegből pl. nem tud elég vasat felvenni. Tehát nekem nem a Ca2++ ellen kell az ecet, hanem a pH csökkentésére.
Konkrét tapasztalat: ültettem vadcitromot (Poncirus trifoliata). Mivel a leírások nem hívták fel a figyelmemet arra, hogy ő is érzékeny a fentebb írtakra, kútvízzel locsoltam, és nemcsakhogy sárgult, de már fehéredett is. Amióta lágy, vagy ecettel savanyított vizet kap, szép zöld a lombja.
Az ecet nem lágyítja a vizet. Amit csinálsz, az teljesen értelmetlen. A víz felforralásával lehet csökkenteni a víz keménységét, (ez au ún. változó keménység), de, ha ecetet adsz hozzá, akkor az feloldja a kivált kalcium-karbonátot és ugyanott van a keménység, mint előtte volt.
