Minden összeesküdött ellenem. 10 szem 21-es paprika alakú magját akartam próba csíráztatni, jövőre vetném mert eddig ez bizonyult a legfinobbnak az Idával egyetemben. Nem csírázik!!!
Laikus vagyok, de szerintem ha egy nagy pet palackot ásol le egy növény mellé, akkor ott nem kell szabályozni semmit, mert idővel a föld átnedvesedik, és úgy sem fogja egyszerre elnyelni a palackba öntött vizet.
ugyan most nem találtam meg hirtelen azt a magyar oldalt, pedig segédlettel, adatokkal leírták, milyen talajtípusoknál kb milyen széles öntözési sávot lehet elvárni egy általános 2l/p-es, 33 cm-es kiosztású csepegtetőcsőtől,
Ez egy kolosszális tévedés, hogy a csepegtetés nem áztatja át a földet az alsóbb rétegekben!
Az igaz, hogy a felszínen, csak a gombánál nedvesedik át a talaj, de a mélyben a víz egy fordított V (vagy U) betű szerinti mintában terjed és persze a mennyiségtől függően elég mélyre le is jut.
Valamelyik öntözős oldalon egyszer láttam erről ábrákat.
Az, hogy milyen szélességben hatásos, tehát a fél-egy méteres mélységben milyen széles az öntözési sávja, az igazából a talaj kötöttségétől függ, de a csepicső vonalának 80-120 cm-es sávja átnedvesedik, ha kellő ideig használva van.
Olyan növényeket, amiket minden évben máshova ültetek, még én sem csöpögtettem. Nem akarom folyton átszabni a csőrendszert. Nagyobb PET-palackokkal szeretném megoldani, csak mindegyik változat bizonytalan; eltömődik a cső, és/vagy nem tudom szabályozni a sebességet.
Gyári csöpögtető csövem is van, azt sorba vetett növényekhez használom, elsősorban a zöldbabhoz, mert a levele beteg lesz, ha vizet kap. Csak azzal nem tudok ilyen mélyebbre jutó vizet adni a gyökereknek. A talaj felszínére csöpög, takarással igyexem csökkenteni a párolgási veszteséget.
Ha hiszed ha nem, nálam éveken keresztül úgy termet a domboldalba Mohikán uborka, hogy amikor elültettem a magot alaposan belocsoltam a sort, betakartam, és többet Én nem locsoltam, csak az égiek! Támrendszerre futott, és folyamatosan ellátott uborkával. Nem volt rajta annyi mintha napi szinten kapná a vizet, de termet.
A szomszéd nem futtatta, a földön volt neki, reggel este locsolta, és amikor bejött a meleg tönkre is ment mind, de az enyém még akkor is vígan termet!
De hozzátartozik az igazsághoz, hogy délig 2 diófa árnyékot adott neki, és csak a délutáni nap érte.
Most a rugby amiről már lentebb írtam, "mostoha-gyerek", terem, igaz nincs rajta annyi mintha rendszeresen locsolva lenne, de már vettem róla le érett termést, és ebben a melegben is csak heti 2 alkalommal ha öntök rá egy kevés vizet, mert mire a kert hátsó felébe érek, már 40-50 kanna vizet kilocsolok.
Nagyon sok függ a talajtól, és a "környezettől"!
Most a kis fólia vasakra 3 sorba futtatom a paradicsomot. Az első sor kb oda esett ahol tavaly volt paradicsom.
Tavaly ott a minik elég jól termettek, de idén nem tudom, hogy mi van, mert a palánták nagyon szépen nőttek, a másik két sor tele terméssel, de ezen a soron alig van paradicsom.
És nem egyféle, hanem talán 3, vagy 4 féle is van ültetve, de 2-3-4-5 szem paradicsomnál nincs több egy bokron, és egy idő után meg is álltak a fejlődésbe, holott napin szinten locsolva vannak! S. répa van mellette, amiről a növénytársításban azt írja, hogy jó szomszédja a paradicsomnak, és még sincs normális termés rajta.
A csöpögtetős öntözés biztos jó, csak kellene valaki aki megcsinálja, mert az Én vázrendszerem azt már nem bírja megalkotni, talán ha 20 évvel fiatalabb lennék:)
A gyökér növekedésének problémáját úgy vélem megoldani, hogy ültetéskor a tő mellé egy darab kiszuperált öntözőcső, és abba kap csepegtető öntözést. Tehát a víz nem a talaj tetejére kerül - onnan hamar el is tud párologni -, hanem a gyökérzethez. Eddig csak többéves növényeknél próbáltam ki, mert még nem sikerült sorozatgyártásban stabil csöpögtetést varázsolnom. Nagyon könnyen leállnak.
Nem locsolni?! :)))) Na, az nagy ötlet :D A szomjazó növény vegetál, sem kalciumot, sem más tápanyagot nem tud felvenni, a virágzás gyenge, a kötés még gyengébb, ha meg véletlenül lenne termés, nem fog sem megnőni, sem megérni.
Az lesz hogy jövőre fele ennyi paradicsom se ültetek, max. 10 tövet. Ezeket mélyen kiásott, komposzttal feltöltött gödörbe fogom ültetni. Szomszédom csak ültetéskor öntözött, nincs is termése, csak zöld bokrai. Még nem tudom ezt a módszert bevállaljam-e. Amennyiben 30 cm-nél lejjebb jutnak a gyökerek, ott tiszta sárga agyagot találnak.
Nálad nem bírják a pátyolgatást, lehet nálam is ez a baj. A fene se tudja mi lenne a jó!
Azért írtam egyszer erről másszor arról, mert sajnos így van. Nem értetted félre. Ráadásul mint írtam, egymás mellett vannak a kétféle tünettel. Ezért kérek segítséget, mert én most tanácstalan vagyok.
Lehet hogy én értem félre de egyszer káliumhiányról írsz másodszor kalcium hiányról. Ha mindkettőnél ugyan ara a tünetre gondolsz hogy a paradicsom vége megfeketedik akkor az ellen a kálium nem használ.
Marhatrágya granulátumot ástam tavasszal a paradicsom leendő sorába. Keveset. Egyik fajta - az Ausztrál - ehetetlenül kálium hiányos, amikor észleltem a bajt káliummal lombtrágyáztam 2x is, de a későbbi szemek is ugyanolyanok. Másik - az Ida - ami soha sehol nem volt még kalciumhiányos most az. Az Ausztrál mellett. Mit tehetnék jövőre hogy egyik se legyen?
Guszta, de ilyenkor ugyan azt tudom hiányolni, mint amikor egy kenyeret fotóznak, "- szép-szép, de milyen a bélzete", jelen esetbe a pari belseje?".
Habár a kép után szabadon arra gondolok, hogy eléggé húsos paradicsom lehet.
A föld javításával kapcsolatban, ha kötött a talaj, akkor nem lehet, hogy lazítani nem termőfölddel kellene?
Mert a termőföld nem biztos, hogy jó megoldás, pl nekem tavaly tavasszal olyan fekete földet hoztak, termőföld címszó alatt, ami úgy bekötött mint az agyag!
Inkább komposzt kellene rá, vagy nem tudom mennyire lazítja a homok?
Én arra gondoltam, hogy fekete homokot hozatok, mert azt elég baráti áron hozzák, és azzal vastagon leterítve szántatnám fel a földet. Lehet nem jó az elképzelés, de Én ezt fundáltam ki talajlazítónak.
Köszönöm a biztatást! :) A Tomate Azul (Mar Azul néven is van a neten) nem hibrid, ez biztos. Egy hagyományos, indeterminált spanyol fajta, kitűnő ízű, 100-250 g-os terméssel, erős növekedésű bokorral.
Most ide egy homlokát törölgető kis ikont tennék be, midőn megkönnyebbülve olvasom, hogy további életre lett ítéltetve a kísérleti növény, növények,
és nem csak kelési teszt lett belőlük :D
Egyébként, csak ha már terem fogod megtudni, hogy F1-es maggal volt -e dolgod, mert akkor derül ki, hogy fajtaazonos lesz -e a termésed, vagy szétesik "alkotó" elemeire? Én egy papírtálcás mini san marzanoval jártam úgy, hogy 12 bokorról 8 féle parit szüreteltem, de egy sem volt mini sani.
Már nem emlékszem, hogy anno írtam-e a kérdésedre, de Én sokkal szívesebben ültetek friss, még kocsonyás magot tavasszal, mint szárazat. Eddig még minden ültetésem kikelt. A pennybe február fele már elég jó ízű datolya parit lehet kapni, és általában abból szoktam ültetni, holott mindig hagyok saját magot is.
De pl tavaly kora tavasszal ajándékba kaptam 2 szem friss sárga datolyát, aminek még zöld volt a magja, de azért elültettem, és az is kikelt, sőt sokkal finomabb lett mint a piros tesója, holott eddig nálam a piros datolya volt a non plus ultra.
Én ha a Te helyedbe lennék, a cserépbe a középsőt benne hagynám, és a szélén lévőt vagy a szabadba ki, vagy egy másik cserépbe átültetném, így ha jön a cidri lazán tovább tudod melegbe költöztetni, és a rajta lévő zöld termések is bent be fognak érni. 2 éve nekem így volt karácsonyra száron érő paradicsomom :)
Az egyiket én kivenném a cserépből. Lesz termésed idén. Ha rossz idő jön, a cserepest be tudod vinni ideiglenesen. Sokáig lesz még jó idő. Hamarosan virágozni fog, amikor levéltőnél pici oldalhajtást fedezel fel. Máris tegyél mellé karót.
Köszönöm! :) Igazából ez egy teszt próbavetésnek indult, hogy egyáltalán kikel-e a mag. Most pedig már azt tesztelem, milyen ellenálló a növény, hogy fejlődik, hogy és merre és mekkorára nő, köt-e pl. a melegben majd, ha virágzik majd egyáltalán :). Termést már nem remélek idén. Az pl. világosan látszik, hogy az a két palánta, amit egy nagyobb cserépbe, általános virágföldbe pikíroztam, jobban fejlődik, szebb növény, mint a másik 3, amit a talajba ültettem (a kép locsolás előtt készült, kapnak rendesen vizet). Felénk elég agyagos, kötött talaj van, ez a teszt rámutatott arra egyből, hogy jövőre javítanom kell rajta pár zsák jó minőségű termőfölddel. Szerves trágyát kapott a föld ősszel, de további javítást igényel.
Korán palántáztam, az első hullám szépen is kötött. Én most a 3-4. hullám miatt kesergek, szomorú látni, hogy egy folytonnövő bokron van alul termés, felül meg üres a bokor, nő a növény, csak éppen nulla eredménnyel. Egyedül a padlizsán érzi jól magát ebben a melegben, de annak (is!) annyi víz kéne, hogy.... Jut eszembe, talán emlékeztek, hogy június vége felé kérdeztem itt a próbavetéssel kapcsolatban (a Spanyolországból hozott, érzelmileg fontos magjaim miatt :D). Nos, a próbavetés olyan jól sikerült, hogy kb. két hete a kis magoncokat "kipikíroztam" egyenesen a kertbe, és azóta igencsak szépen fejlődésnek indultak. :) Ők most az én legnagyobb örömöm. .:) Legközelebb csinálok róluk egy képet.
Ezért mondom mindig hogy érdemes minél korábban indítani a palántanevelést. Mire bejön a hőség, már van egy csomó kötés. Én már befőzök, és még érik is nagyon sok. Amikor elkezdődött a 30 fok feletti időszak, nálam is sokkal kevesebb kötés képződött. Most sem köt. Csak az üres szárakat kötözöm mostanában. Ha jobbra fordul az idő és nem viszi el a betegség a növényeket, még ennivalót adhatnak, ha befőzési mennyiséget nem is.
Biztosításképpen szoktam később is vetni. Próbálok úgy sakkozni velük, hogy a kánikula befejeztével hozzák leginkább a virágokat. Ezek a betegségeknek is jobban ellenállnak mint a koraiak, és a télire való félérett és éretlen szemeket is ezekről tudom ládába szedni fagyok előtt. érdemes ezzel kísérletezni, kinek hogy válik be.
