A belügyminisztériumi megszorítások miatt várhatóan kevesebb jut lakáspályázatokra az idén. Egyelőre bizonytalan, mikor lát napvilágot a nemzeti lakásprogram és a lakbér-támogatási rendelet. A lakáshivatal sorsa is kérdéses....."
Mégegy jóhír. Mikor vág be a következő villám a támogatott hitelekbe is?
A munkavállalónak nyújtott kamatmentes munkáltatói kölcsön eddig sem volt adómentes, az így keletkezett kamatkedvezmény után a kifizetőt 44 százalékos személyi jövedelemadó terhelte. A szabályozás annyiban módosult, hogy bővült az érintett követelések köre, azaz 2004-ben kamatkedvezményből származó jövedelem már nemcsak a munkáltatói kölcsönnél keletkezhet, hanem minden, a magánszemélyt terhelő tartozásnál.
A módosítás szerint a kamatkedvezményből származó jövedelemnél az irányadó kamat a mindenkori jegybanki alapkamat (jelenleg 12,5 százalék) 5 százalékponttal növelt összege. Így tehát a 17,5 százaléknál alacsonyabb kamatozású munkáltatói kölcsön adókötelezettség alá esik.
A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel juttatott ilyen jövedelmére nem lehet alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályozást, hanem ez a magánszemély nem önálló tevékenységéből származó bevételének minősül.
A 2003. december 31-éig megkötött munkáltatói kölcsönszerződésekre még 2 évig nem vonatkozik az új szabályozás."
--------------------------------
MI VAAN?? 2 ev mulva mar adoznunk kell a kedvezmenyes lakshitelek kamatkulonbozete utan? Illetve aki iden vette fel az mar iden is adozik? Ez a lopakodo, sunyi modszer a kamattamogatasok csokkentesere felhaborito. Ennel mar az is jobb, ha egyszeruen eltorlik az egeszet, legalabb nem kell adminisztralni.
Nekem munkaltatoi hitelem is van, azzal is szivok majd rendesen az adovonzata miatt. Raadasul 5 ponttal novelik az MNB alapkamatot es igy hatarozzak meg a kulonbozetet, egy piacinak szamito 15%-os hitelnel (ennyi most az OTP-nel a piaci kamatozasu lakascelu hitel) is adot kell fizetni. Ha meg 5% lesz az alapkamat meg nagyobb lesz az elteres a piaci es az alapkamat + 5% kozott.
A jegybank elnökkel is - részben. Egyrészt elég nehéz jó monetáris politikát csinálni egy ilyen makrokörnyezetben. Egyébként is nehéz, de ha a kormány ennyire lefocizza magát a pályáról, akkor nem sok tér marad a jegybanknak sem. Az is érdekes, hogy a jegybank hitelessége akkor szállt el igazán, amikor először együttműködött a kormánnyal. De ez sem ide tartozik.
Lehetne Járainál jobb elnököt találni, de ő sem tudna csodát tenni. Csodát egy jobb kormány tudna tenni, és akkor még Járai is elég jó jegybankelnök lenne:-))))
Továbbá elnézést az inkonzisztenciáért,de ezek az én gondolataim voltak és nem volt időm formába önteni őket.
Továbbá amit írtál azzal egyetértek,de hozzáfűznék egy apróságot,amelett hogy (természetesen) elismerem megyó felelöségét is a dolgokban,konkrétan:egy profi jegybankelnöktöl nem lenne a sokkal jobb a gazdaság állapota,de jobb lenne a jegybankal szembeni bizalom,illetve százalékokban mérhetően kisebb lenne a kamat.Mert ugye a forintpiacok elbizonytalanításához nem volt elég a pm.
De ebböl az egészböl kimarad a mai poltikiai vezetés (a jobb és baloldal) felelössége!
Gyakorlatilag az elmult 8 évben egy olyan politikai szembernállás jött létre magyarországon,ami lehetetlenné teszi a közös egyetértésben történő kormányzást.Ha bármilyen apró megszorítást tesz a kormány,akkor az ellenzék azt alapvető hibaként tünteti fel,miközben a mehgszorítások elmaradásáért is ostrozza a kormányt(persze ezt a rész szépen csomagolva).
Tulajdonképpen a mai politikai élet katasztrofája,hogy a gazdaság és ország érdekeit a rövid távú poltikiai érdekeknek rendeli alá már mindkét fél,és ebben döntő orbán szerepe.
A szavazatok maximalizálása olyann módszert használt,ami gyakorlatilag totális háborút jelentett a két oldal között.
Ezekután az mszp nem arra törekedett,hogy ténylegesen felszámolja az ellentéteket,hanem hogy folyamatos osztogatással igyekezzen kihuzni a következő ciklusig.
sürgössen át kellene alakítani a magyar választási rednszert(esetleg a parlament létszámának csökkentésével) hogy több politikai erő legyen a parlamentben.
Mivel a mai gazdasági bajok gyökerei szvsz alapvetően politikaiak.
"Te is tudod, hopgy ez így nem igaz, mert túl nagy lakossági eladósodás esetén megint a külföld kell, hogy finanszírozza a vállalatokat és az államot - drágán."
Igazad van, én csak a lakáshitel részt vettem figyelembe.
Emberek! Honnan veszitek, hogy megsz?nik??
Nem emlékeztek az MSZP szórólapjára amin a Hazugságok és Tények között ez állt:
" A FIDESZ szerint ha az MSZP hatalomra jut megszünteti a kedvezményes lakáshiteleket.
Nem olvasta a FIDESZ az MSZP választási programját?? Abban fehéren-feketén benne van, hogy az MSZP átveszi a hitelezési rendszert, változatlan formában folytatja, s?t kiterjeszti az igénybevev?k körét!
Ismét egy, a FIDESZ rágalmai közül!"
ha nem is szó szerint, de ez állt benne!
Mi az istenb?l gondoljátok, hogy megsz?nik??
A diákhitel sem sz?nt meg! Jó-jó...kicsit magasabb a kamat, de nem kell annyit költeni, tanuljanak költekezés helyett!!
Tandíj sem lesz! vagy nem lesz magas...és annak akinek a rászorultsága igazolható nem is kell hogy fizessen!
Pl.: 2 gyermekét nevel? hp. ahol a családban az egy f?re es? jövedelem nem éri el a 23ezer forintot. Azaz két alkalmi, vagy sm munkából él? családtag + 2 gyerek ( "nyóc" általános per f? ), ahonnan rengeteg gyermek tanul tovább...
Ne keltsetek rémhíreket! A gázárakat sem emelték, na, jó..kicsit, de muszály, tuggyátok a Júniós elvárások, meg az energia, de az inflációnál max. 2X annyit teszünk rá...Úrtársak, annak a szerencsétlen szolgáltatónak is élnie kell valamib?l!!
"akármekkora a hitelállomány és csak számolja a bevételeket"
Te is tudod, hopgy ez így nem igaz, mert túl nagy lakossági eladósodás esetén megint a külföld kell, hogy finanszírozza a vállalatokat és az államot - drágán. Erre írtam azt, hogy miért nem támogatja az állam az euró alapú lakáshitelezést. Hiszen így rövid távon megtámasztanánk a forintot, amit ha a kormány egybeköt reformmal és megszorítással ami a hitelességhez kell, akkor az elhúzódó visszafizetés sem terhelné majd a forintárfolyamot.
Nem tudom kiválogatni, mi a véleményed és mi az idézet. Van benne pár jó meglátás (főleg a dőltbetűs részben), de elég inkonzisztens és zavaros. Inkább nem mennék végig rajta, leírom, kb. mi hogyan miért történt.
Mindenkitől elnézést kérek, OFF részben, és nagyon hosszú
Alapfeltevések:
1. A jegybank feladata (tv. szerint) a forint értékállóságának biztosítása
2. A leértékelődő árfolyam inflációt emel és fordítva
Az alap működés
1. Azt jól látod (legalább te, ha már az ország pár politikusa nem), hogy az árfolyamot a valuta kereslete és kínálata határozza meg. A Jegyban annyit tesz az ügyben, hogy ezt a keresletet és kínálatot próbálja meg befolyásolni mindenféle eszközökkel, legismertebb ezek közül az alapkamat. Ha nagy reál megtérülést ígér egy ország (alapkamat, tehát az állampapírhozamok, az infláció, várható árfolyamváltozások és politikai kockázatok eredője révén), akkor több befektető rámozdul a helyzetre, és veszik az adott ország államkötvényeit (tőkebeáramlástól most tekintsünk el), nő a kereslet a pénz iránt. Ekkor két lehetőség van: erősödik az árfolyam és ezt a jegybank hagyja, vagy inkább a jegybank beavatkozik, csökkent az alapkamaton és így kevésbé lesz vonzó befektetés az ország, egyensúlyba kerül a piac.
A negatív oldal az ellentettje, amikor is az adott papírba való befektetések különböző dolgok miatt kedvezőtlenné válnak, átértékelődnek. (Magasabb infláció, csökkenő állampapír kamat, növekvő politikai kockázat, vagy jobb alternatív befektetési lehetőségek). Ilyenkor a befektetők eladják a kötvényeiket és a pénzt valutára akarják váltani. Megnő a kínálat forintból mondjuk, kisebb a kereslet, csökken az árfolyam. Ilyenkor a jegybank vagy elnézi a csökkenést és az infláció növekedést (ami a feladatával ellentétes), vagy kamatot emel, a már korábban ismertetett tényezők eredőjének befolyásolására, tehát az itteni befektetések vonzóbá tétele érdekében.
Miért is kell nekünk a külföldi pénz?
Mivel nagy az államháztartás hiánya, és nagy a külkereskedelmi hiányunk, tehát az exportunk kevesebb, mint az import.
Az államháztartás hiányát és az államadósságot az államkötvényeken keresztül fedezik. Jelenleg ennek az állománya kb. 10-11 ezer milliárd forint között van, tehát kb. 50 mrd USD. A kötvényeket két csoport veheti meg: belföldi megtakarítók és külföldi megtakarítók. A belföldi megtakarítás kedvezőbb, mert nem indukál árfolyamváltozásokat egyrészt, másrészt könnyebben szabályozható (pl. a nyugdíjalapoknak előírják, hogy a pénzükön csak hazai állampapírt vehetnek, így finanszírozza magát az állam), ráadásul nem kell őket folyamatosan piackomform eszközökkel idecsábítgatni. A külföldiek ezzel szemben csak akkor jönnek, ha itt többet kapnak a pénzükért, mint máshol, ráadásul a fent leírt dolgok miatt az árfolyamot is befolyásolják, egyéb kellemetlen tényezőkről nem is beszélve. Ráadásul, hogy őket itde csábítsuk, az megemeli a belföldi források költségét is, mert nem fizethetsz magasabb kamatot egy külföldinek, mint egy belföldinek.
Itthon a belső megtakarítások nem fedezik az államháztartási hiány és az államadósság folyamatos finanszírozásához szükséges forrásokat, több ok miatt. Ezért sajna rá vagyunk szorulva a külföld pénzére, ami nem jó.
A másik dolog a fizetési mérleg ugy. Itt árucsere szinten nagy a negatívumunk. Az exportért valutát kapunk, az importért valutát fizetünk. Ha az egyenleg negatív, akkor valuta kiáramlás van, pozitív, akkor beáramlás. Belátható, hogy tartósan negatív egyenleg nm fiannszírozható, mert valutatartalékaink végesek. Miből finanszírozhatjuk akkor a különbözetet? A működőtőke beáramlásból, ahol valaki a valutáját forintra váltja és itt költi el, jellemzően olyan formában, hogy nehéz kivinni. Ez a jobb. Ha ez kevés, akkor a portfolio befektetők pénzéből (állampapírok, mint fent) és végső esetben az állam által devizában felvett hitelekből.
Mi hazánk jelenlegi helyzete?
Állati nagy hiány mind a költségvetésben, mind a külkereskedelemben. Tehát hatalmas finanszírozási igény van, amit csak külföldi forrásokból tudunk már jelenleg biztosítani.
Hogyan is zajlott le az elmúlt két év ebből a szempontból - szerintem és pár más ember szerint?
1. A kormány rátett egy lapáttal az osztogatásra, hatalmas jövedelemkiáramlás volt, ami egyrészt növelte az államháztartási hiányt, mert nem volt rá fedezet és hitelből kellett finanszírozni, másrészt a megugró fogyasztás felpörgette az importot, tehát a kereskedelmi hiányt is finanszírozni kellett. Emellett visszaesett az ország turizmusa és tőkevonzó képessége, tehát egyre jobban rá voltunk szorulva a külföldi pénzre.
2. Az ország makro mutatói elkezdtek romlani, de volt egy csomó spekulatív dolog, ami miatt a hazai állampapír befektetések vonzereje mégis magas volt (elsősorban a várható EU csatlakozás áldásos hatásaiba vetett bizalom miatt) jött a pénz dögivel, mert az a bizonyos döntési eredő jó befektetésnek minősített minket. Ráadásul ekkor még megvolt a kormány hitele is, aki szóban sokszor hangoztatta eltökéltségét az egyensúly és a beruházásvezérelt növekedés helyreállítására, reformokra stb. És még megvolt a jegybank tekintélye is, aki eltökéltnek mutatkozott a kihirdetett inflációs célok védelmére - a kormánnyal szemben is, aki ugye örült volna egy kis pénzromlásnak. Tehát a befektetők akkor még hittek mindenkinek és optimisták voltak - a baljós jelek ellenére.
3. A beáramló pénz erősítette a forintot, ami egyrészt lenyomta az inflációt, másrészt viszont rombolta az export pozícióit rövid távon és javította az importot -tehát tovább rontotta a külker mérleget is. A hatások megítélése nem egyszerű. Addig ment ez a folyamat, míg az emlékezetes szóbeli intervenciók ellenére pár spekuláns elkezdett nagyon keményen a forint erősödésére játszani, ami hosszabb távon nem tett volna jót nekünk mindenféle csatlakozási és egyéb problémákra. Ekkor a jegybank irtózatos kamatvágásokba kezdett, felborítva a befektetők számításait, átértékelve a döntési eredőt, lelassította a rohamot. A spekulánsok véres fejjel mentek el, itthagytak mintegy 60 mrd forintot és párat otthon kirúgtak. Forintárfolyam vissza arra a szintre, ami inflához kb. elég, kamatok a mélyben, tehát az állam finanszírozása is olcsóbb lett.
4. A kormány és a jegybank korábban sem szerették egymást, de a kormánynak egyre jobban kellett volna kis infláció, egyrészt a bevételek felpörgetéséhez, másrészt a kiszórt pénz terheinek csökkentéséhez. Ebben elég jó partnerre talált az exportőrökben, akik felsorakoztak a kormány mögé, és mindenki gyengébb forintot akart. A korábban megkezdődött makrotrendek folytatódtak, tehát romlás minden szinten, de ezt ráfogtuk a forint árfolyamra és Járaira. Piacok azért már szimatolnak valami zavart az erőben, de még van hitel. Közben többféle célárfolyam is elhangzik a kormánytól, és egyéb makroszámok tekintetében is folyamatosan össze-vissza számok hangzanak el, ami kicsit bizonytalanná teszi a dolgokat. Ráadásul kezd előjönni, hogy még véletlenül sem jön e egy jóslatuk sem, és általában mellébeszélnek.
5. A jegybank és a kormány titokban köt valamiféle megállapodást. Járai olcsóbb forintjáért a kormány a kiadások csökkentését ígéri, ami szintén infláció csökkentő hatású. És bekövetkezik a legnagyobb hiba, a sáveltolás - ahol Járait szarban hagyták. Mostmár mindenki elismeri, hogy a kormány nyomására történt a dolog. lásd pl. a legutóbbi László Csaba interjút. A lépés tökéletesen ellentétben volt a jegybanka addigi kommunikációjával, tehát most először a befektetők a jegybakot is kezdték komolytalannak tartani. Ráadásul buktak is. Pénz elkezd kifele menni vészesen, veszélyben az infla és a finanszírozás - pánikreakciók - jegybanki kamatemelés. Ami a változatosság kedvéért megint ellentmond a korábbi kijelentéseknek. Jegybank hitele a porban - azóta is.
6. A kormány is kezd végre valamit végre a jegybank szapulásán kívül, megszorítások. Kis csomag és másképpen hívják, és az egészet ráfogják - most nem a jegybankra, hanem az euro csatlakozás szükségességére. Ami csak egy politikai fogás, realitása kevés - bár nagy elszántsággal meg lehetett olna csinálni. Csakhogy igazi elszántság nincs, csak még nem merjük bevallani, hogy az eddigi gazdpol kudarc. Közben makroszámok szép csendben tovább romlanak, de a kormány folyamatosan hangoztatja eltökéltségét pl. az aht hiány betartására.
7. Elérkezik a kapkodás ideje. A kormány mindenhol pénzt keres, adócsökkentés címen irtózatos bevételnöveléseket tervez 2004-re - ami elég csúnyán megdobja az inflációt -, össze-vissza beszéd mindenhol. Számokat még véletlenül sem találják el. Kormány hitele is lassan felzárkózik a jegybakéhoz - miközben a makroszámok romlása minden eddiginél rosszabb képet mutat, és kezd átszivárogni a köztudatba. Lassan elindul a lavina első hópelyhe.
8. Az év elején megalázott spekik - akik kicsit visszanyertek a pénzből a sáveltoláskor azért - kiszúrják a sebesült vadat és nekiesnek. Érzik a piac bizonytalanságát, és indítanak egy támadást a forint gyengítésére. Forint árfolyam vészesen zuhan - Jegybank szóban interveniál ezerrel, kormány szintén, de már senki nem hisz nekik. Végső eszközök: jegybak titokban beveti a devizatartalékot és forintvásárlásba kezd, hogy erősítse a valutát. Ez csak egy ideig mehet, őrültség lenne hosszabb távon vagy nagyobb volumenben. Ha megnyugszanak a piacok jó, ha nem, fel kelladni. Nem nyugodtak meg, kamatemelés, drasztikusan. Pár napon keresztül ugye akkora pánik volt, hogy az állampapír aukciókon nem volt jegyzés, tehát veszélybe kerülhetett volna az állam finanszírozása...
9. Jegybank szapulás ezerrel a kormány részéről, mostmár mindenért a magas kamat felelős, nem az erős forint. Makro számok romlanak megállíthatatlanul tovább, de a kormány rendkívül optimista. Árfolyam hektikus, tervek sehol, infla célok sehol. De szóban komoly elkötelezettség a hiányzélok megtartására - jövőre majd, mert az idén kicsit mégis magasabb lesz - persze a jegybank miatt. Csakhogy a költségvetés során már ráéreztek a fiúk, hogy az elég képtelen elképzeléseket tartalmaz, nem lehet megcsinálni. Bevételeket már nem lehet növelni igazán, mert elmentek a legvégsőkig. 25% ÁFA áramra, szja emelések tartalmilag stb. Kiadást is kell csökkenteni - adjunk a gazdagoknak, lakáshitelrendszer átalakítása plusz pár apróság.
10. Kijönnek a decemberi számok, ég és föld a kormány kommunikációjához képest. Arc már nincs, PM harakiri kell. Majd az új.
11. Közben elengedjük az év végére tervezett hiányt is párszáz milliárddal, szóval ismét adtunk a hitelességnek egy kisebb pofont. És kicsit tovább emeltük a kockázatunkat.
12. Most meg kiderült, hogy a tavalyi katasztrófa szám sem igaz, még magasabb volt a hiány - és az önkormányzatok adatai még nincsenek benne. Kiderülhet, hogy hiánycsökkentés gyakorlatilag nem is volt, sőt. Piacok ezt éppen lereagálják egy kisebb gyengüléssel ismét.
Szóval most ott vagyunk, ahol a part szakad. Leamortizált hitelesség, óriási aht és külker hiány, bizonytalanság minden szinten és hektikus, nehezen kordában tartható árfolyam. Kettő kell a tánchoz, de a fő oka az egésznek a hatalmas hiány és finanszírozási szükséglet, ami miatt ki kell fizetni a többlet pénzeket a hitelezőknek, vagy csőd.
Pár apróbb részlet elszállhatott, mert csak fejből írtam, nem olvasgattam most utána
És ennek a folyománya jelenleg a lakáshitel rendszer átalakítása, mert az gondos gazdaságpolitikával, csökkenő inflációval teljesen finanszírozható lett volna (amint az állampapír hozamok elérik a bankokkal leszerződött referencia hozamot, az államnak egy fillér plusz pénzébe nem került volna a dolog, akármekkora a hitelállomány és csak számolja a bevételeket). Ráadásul az egésznek a költsége elenyésző volt ahhoz képest, amilyen pénzeket itt meg kéne fogni.
Ok,1*1.Kérlek ezt még olvasd el,és ha van közgáz végzettséged,korrigáld.
Oké,akkor gondolatmenetem alapja:
Ha az infáció növekszik,akkor a fizetőeszköz árfolyamának változnia kell alapesetben a másik fitezőeszköz inflációjának különbségével.Ha ez nem változik,akkor az lehet az ok,hogy valamilyen okbol kereslet van a piacon az adott fizetőeszköz iránt,ami eltolja az árfolyamot.
Ha az árfolyam a beruházások tolják el,akkor nem okoz gondot az árfolyam eltolodása,hiszen nagy valószínűséggel az importot is el fogja tolni a beruházásként érkező pénz,méghozzá egészségesen(pontosabban a beruházások importarányának figyelembevételével),illetve a beruházások következtében a hatékonyság is javul,amivel a magasabb árfolyamon is nyerségesen lehet müködni.
Ha viszont a magas fogyasztási hitelek fedezeteként érkezik a pénz (gyakorlatilag az állami kiadások nagobbik része ilyen valahol olvastam hogy kb. a 3/4-e személyi kiadás),vagy a lakásvásárlás is ilyen kisebb mértékben.
Na,mondjuk a lakásvásárlásoknál a gazdaság teljesítménye is növekszi,csak éppen aszimetrikusan,hiszen a feldolgozóipar/szolgáltatáson belül fog eltolodni a súlya.Viszont mivel a befolyt pénz végül a többi szektorban is le kell csapodjon,viszont a többi szektor növekedése nem követte az építőipart,ezért ezek alapvetően az imoprtot erősítik.
Agyamban valahogy úgy él ez,hogy a befolyó pénz nagy része az építőipar nagy emberigénye miatt elsősorban növekvő kereset formályában csapodik le,az viszont a fogyasztási cikk gyártás lasabb bövlése miatt exportnövekedést eredményez.
Na,Járai szerepe itt az,hogy a természetes folyamatként jelentkező forintleértékelődést megakadályozta,ennek következtében viszont a beruházi hitelek kamatai lettek magasak(meg minden kamat mellesleg).
.Mivel viszont ez az imoprtnövekmény nem a beruházáok növekedése miatt jött létre,nem is kisért oly hatékonyságnövekedés,ami ezt kompenzálta volna.
Tehát az exportvállalatok poziciója romlott.
Mindez ráadásul azal járt,hogy az országba nem a beruházási,hosszú lekötésű és nem likvid pénz áramlott be,hanem a könnyen pénzé tehető,állampapírokba és betétekbe lerakott pénz.Ez utobbi viszont bárnikor elhagyhatja az országot,jókora károkat okozva.
Mivel járt volna,ha a kamatok alacsonyabbak,nem jön be annyi pénz ?A na,ez lehet a kritikus.Ha alacsony a kamat,akkor nem jön be annyi pénz,amiböl az államadoságot és a lakáshiteleket fedezni lehetett volna.Hitelre viszont szükség van,mivel viszont mo.-n nincs akkora Ft mennyiség,ami ezt kielégítené,ezért az bankjegypérs nélkül szükség van külföldi fizetőeszköz beáramlására.Alacsonyabb árfolyamon kevesebb fizetőeszköz is kielégíti a belső piaci igényeket,de az exportot nem....
hmmmmmm.
alacsonyabb árfolyamon kevesebb pénz is elég a finanszirozáshoz,de kérdés hogy alacsonyabb kamat mennyire csökkenti le a pénzbeáramlást.
Viszont a folyamat elején egyszerűen lehet csökkenteni a forintárfyolamot,mikor még kevesebb valuta van a rendszerben.De ahogy a valuta mennyisége csökken,úgy lesz egyre kisebb a mozgástér,mivel az árfolyam csökkenése lavinaszerű forinteladást eredményez,ami magával rántja az árfolyamot.Ugyanezt megteheti a kamat kismértékű elmozdulása is. Tehát ezek szek szerint gyakolatilag mostmár nincs jáéktér,a jelenlegi kamatok és a árfolyamok elmozdulása öszeomlaszthatja a forintot.
Konkrét infó:a forint/euró árfolyam nem követte az utobbi években a forint inflációs töbletét sem.
További infóm nincs,mivel a fellelhető adatok alapján ezeket végig kellene számonom,annyi idöm meg nincs.tehát kénytelen vagyok elismerni,hogy érvelésem gyenge lábakon áll.
De mentségemre legyen szolva,hogy számszerű adatokat senki sem közölt.
Fikarcnyit sem értesz sem a monpolhoz, sem a gázhoz. A monpol dolgok már teljesen Off, menj át a VMT karzatra és ott vesd fel a kormány csavargatást, ha van kedved... De alapból ismét annyi hülyeséget írtál be, hogy már kedvem sincs reagálni rájuk. (a valutaspekuláció dolgot nem minősítem, de magáért beszél).
"Oké,akkor mennyi az inflakosárban a forintárfolyam szerepe?továbbá,Mennyi is lenne akkor ,ha az utobbi évek alacsony árfolyama nem torzítja el teljesen az importöszetételt? "
Ez a kérdés ismételt nagy baromság... a forintárfolyam ugyanis direkte jelentkezik az egyes termékek árában.
"A gázüzletág lehet hogy per pillanat nyereséges,de ez alapvetően két okra vezethető vissza:Egyrészt a magas forintárfolyamra,aminek hatását most az ebben a topikban panaszkodók is nyögik,másrészt pedig az elmaradt beruházások miatt csökkent az amortizáció az utobbi ídőkben,így pedig már könnyebb nyereségesnek lenni. "
Konzultálj a párttal. A magas forintárfolyam már tavalyi kampányszlogen, hiába ismételgeted. A jelenlegi árfolyam a kormányfő által kívánatosnak tartottnál is, és ha igaz, a költségvetési tervszámnál is alacsonyabb. Tehát egy ok kilőve.
A gázüzlet eszközértékét meg éppen felülvizsgálták mester, komoly átértékelések voltak a tarifa kapcsán. Azért nyereséges a gázüzlet, mert végre rendezték az árakat... Ezt a kicsiny faktort ippeg kifelejtetted... Guru...
"Ha esetleg más a véleményed,kérlek olvasd el az általam belinkelt doksit. "
Felesleges. De nem fogod megérteni, miért.
"Ezzel szemben a pénzügyminiszétérium és ovi nyomására(alapvetően az utobbira) az infla könnyebb komunikálhatósága miatt infla alatti ,a valós ktsg-eket nem tükröző áremeléseket engedtek csak."
1. Örülök, hogy legalább annyit felfogtál, hogy nem PM és nem Járai
2. Számold már ki, hogy az általad emlegetett tételek mennyit is tettek ki az inflációból! Legyen végre valami konkrétum is... És mennyit tesznek ki a mostaniból, hogy begyűrűzik az álnok orbán hatása...
"Azért példálozom a gázzal,mert itt nagyon jol nyomonkövethető ennek a politikának a káros volta,míg a tömegközlekedésben pl. már nem olyan szembetünő. "
Örülök, hogy neked nyomon követhető. De egy dolgot elárulok: a publikus forrásokban megjelenő cikkeket 90%-ban olyan dilettánsok írják, akik gázt még tűzhelyben sem láttak, és a legbonyolultabb gázinfrastruktúra elem, amiről fogalmuk van, az az otthoni gázmérő (azt is órának becézik:-)))
"4.-es pont:a tavalyi évben több nagyfogyasztónál,aki alacsonyabb szerződéses árat tartalmazó szerződést kötött annak felyében,hogy a gázszolgáltató kérésére lekapcsolódik a gázhálozatrol,le kelett kapcsolódnia a gázszolgáltatórol.Ez korházakat,közintézményeket is érintett.
Továbbá,mivel a hazai gázfelhasználás növekszik,a bezáró szenes erőművek helyett gázosok épülnek,ráadásul a gáztározó kapacitások is csökkenek,így a közeljövő gázáremelései (nagy gázáremelési) bele vannak programozva a rendszerbe."
1. Itt legalább ugye megjelenik, hogy ezt szerződésben előre vállalták. És elárulom, ez nem korlátozás, hanem megszakításnak hívják. Ez a forma Európában is rettenetesen elterjedt, mert megspórolhatók a felesleges fejlesztési költségek. Nálunk sajna nem, mert mindenki agyatlanul az infrastruktúra fejlesztést nyomja. Mi gazdagabbak vagyunk, mint a hollandok pl.
2. A lekapcsolt intézmények jellemzően rendelkeznek tartalék alternatív fűtőanyaggal.
3. A többit én is olvastam sok helyen, de nem láttam olyan újságírót, aki ezek hatásait le tudta volna fordítani tarifára. Pláne az indokoltságát a dolgoknak meg tudta volna ítélni. De akkor nem lehetne ilyen cikkekkel rémisztgetni... Esetleg ha abba belegondolnál, mint szakértő, hogy mekkora a gázárból a szállítás aránya, és mekkora emelés lenne, ha a díját megdupláznák. És ehhez mekkora összeget kéne befektetni a rendszerbe, és abból mit lehetne építeni...
Itt befejeztem az okítást a gázrendszerből és monetáris politikából, infláció számításból stb.
4.-es pont:a tavalyi évben több nagyfogyasztónál,aki alacsonyabb szerződéses árat tartalmazó szerződést kötött annak felyében,hogy a gázszolgáltató kérésére lekapcsolódik a gázhálozatrol,le kelett kapcsolódnia a gázszolgáltatórol.Ez korházakat,közintézményeket is érintett.
Továbbá,mivel a hazai gázfelhasználás növekszik,a bezáró szenes erőművek helyett gázosok épülnek,ráadásul a gáztározó kapacitások is csökkenek,így a közeljövő gázáremelései (nagy gázáremelési) bele vannak programozva a rendszerbe.
Továbbá:Járai nem azért lame jegybankelnök,mert nem tudta korigálni megyó hibáit,hanem mert ezeket a gazdaság számára a legroszebb módon igyekszik és igyekezett korigálni.
Józan parasztival:HA a komunikációban épelméjübb,és HA finomabban és előrelátobban játszik a kamatokkal,akkor jelenleg egy,az exportöröknek kedvezöbb forintárfolyammal lenne dolgunk,továbbá egy sokkal alacsonyabb kamatszintel,ami együttesen sokkal hasznosabb lenne a gazdaságnak,mint a jelenlegi extrém kamatszint az extrém forintárfolyammal párosítva.
Oké,akkor mennyi az inflakosárban a forintárfolyam szerepe?továbbá,Mennyi is lenne akkor ,ha az utobbi évek alacsony árfolyama nem torzítja el teljesen az importöszetételt?
A gázüzletág lehet hogy per pillanat nyereséges,de ez alapvetően két okra vezethető vissza:Egyrészt a magas forintárfolyamra,aminek hatását most az ebben a topikban panaszkodók is nyögik,másrészt pedig az elmaradt beruházások miatt csökkent az amortizáció az utobbi ídőkben,így pedig már könnyebb nyereségesnek lenni.
Ha esetleg más a véleményed,kérlek olvasd el az általam belinkelt doksit.
Az a versenypolitikai marhasággal pedig alapvetően azt akartam mondani,hogy a gáz,villany,távközlés,tömegközlekedés,gyógyszerárak területén (na jó,gyógyszeráraknál pont nem) a gazdasági minisztérium feladata az lett volna,hogy az indokolt költésgek érvényesülését engedélyezze csak az árak növekedésében ezeknél a monopol szolgáltatóknál.
Ezzel szemben a pénzügyminiszétérium és ovi nyomására(alapvetően az utobbira) az infla könnyebb komunikálhatósága miatt infla alatti ,a valós ktsg-eket nem tükröző áremeléseket engedtek csak.
Azért példálozom a gázzal,mert itt nagyon jol nyomonkövethető ennek a politikának a káros volta,míg a tömegközlekedésben pl. már nem olyan szembetünő.
És mennyit vesztett azóta a jegybank a piaci bizonytalanság miatt?Tovább megyek,Járai fő feladata a valutaspekuláció?
Ha te az autódat úgy komrányzod,hogy elöször jobbra csavarod a kormányt tövig,utána balra,akkor szerinted az autó mit fog csinálni az uton?Mert járai beavatkozásait kb. ez jellemezte.
Bomlat kijelentése:
"Az infláció leszoríítása önmagában nem old meg semmít.
Tekintve hogy járai az inflációt a gázárak beszerzési szint alatt tartásával,ileltve azokon a területeken,ahol versenypolitikai kontrolja vol az árak infláció alatti emelésével érte el,ami azért mostanra már érezteti hatását.(gondoljunk a mult téli gázkorlátozásokra,vagy a paksi blokk kiesése miatti problémákra). "
Erről kiderült
1. Nem Járai határozza meg a gázárakat, sőt akkor sem ő határozta meg
2. A gázárak inflációs hatása nem kiemelkedő, e miatt hatalmas inflációs nyomás nem nehezedhet a gazdaságra
3. A versenypolitikai kontrollt máig nem tudjuk, micsoda
4. Hogy mi köze az egésznek a nem létező tavalyi gázkorlátozásoknak és Paksnak, azt még mindig nem sikerült megérteni:-)))
5. De ettől függetlenül Járai a hibás a lakáshitelkamatok emelkedéséért:-))))
"Ez pedig bizony alapvetően viszavezethető arra,hogy az orbán kormány fő inflavisszaszorító fegyvere a hatósági árak befagyasztása volt. "
A CPI kosárban a gázár aránya 3-4%. Ha megduplázod a gázárakat (legyen ennyi az orbáni galádok visszaszorításának hatása, a valóságnak ez jelentős felnagyítása), akkor az az inflában 0,3-0,4% változást okozhat. Ez a kurvanagy inflációs nyomás szabadul most rá az országra, addicionális 1,2-1,5 formájában, ugye? Ennyit erről a hülyeségről...
A gázberuházásokról inkább nem írogatnék, annyira off, másrészt hülyeség belekeverni.
"A gázárnál van még egy párhuzam:az elektromos energiánál nagyjábol a kisfogyasztói költségek felét teszi ki a szállítási ktsg.Nagyjábol ilyan lehet az arány a gáznál is (vagy esetleg a ktsg. harmada). "
Max. harmada. de akkor jóindulatúak voltunk.
"Ezek után a jelenlegi kisfogyasztói gázár kisebb mint a beszerzési ktsg.
Szerinted ez mit jelent?"
Bocs, ezt a hülyeséget honnan veszed? Nézz már meg egy tarifatáblát ha ismered a MOL beszerzési árait (kétlem), ha meg nem, akkor esetleg nézd végig a piaci szereplők aktuális nyereségességét. Hol a pénz, ha mindenki nyereséges? Te a 2000-es Népszavát olvasod vazze...
Szóval szerintem ez azt jelenti, hogy lövésed sincs a dologról.
"ehát,ezek alapján a forint instabilitásában alapvető a jegybank szerepe. "
Sajna pont abban van a jegybanknak szerepe, hogy legalább ennyire stabil a forint.
"Itt alapvetően nem a kamatszintről v. forintárfolyamrol beszélek,hanem a jegybanki kamatpolitikárol,amivel gyakorlatilag a befektetők bizalmát eljátszották."
Persze, nem a kormány költekezése vitt nehezen és egyre kockázatosabban finanszírozható adósságokba. Ennyi.
"Pocsék és csapnivaló.amikor a spekulánsok a forint felértékelésére játszottak,csak akkor csökkentette a kamatot,amikor már a pénz tonnaszám ömlött a gazdaságba,ami okozott is egy kis gondot."
??????? Milyen gondot? Az adott esemény a spekulánsok olyan szintű megkaszálása volt, hogy még kormányoldalról is jellemzően csak olyan kritika jött utólag, hogy miért nem engedett be kicsit több pénzt még, nagyobbat nyerhettünk volna... Mellesleg ha elolvasod a sajtót, egész addig az erős forint miatt pampogtak. Szóval ez ökörség vala
"Szerintem egyetértesz,hogy pár milliárdot sporolt volna,és most stabilabb lenne a ft,ha akkor nem ökörködik. "
Nem, mert ez hülyeség volt. Nem pénzt vert el, pénzt nyert!
"azután szépen átálította a forintot az akkori pénzügyminiszterrel teljes egyetértésben,ami ökörség volt,így kötelező jeleggel ebböl is kivette a részét. "
Bocs, ugye a pm egyetértését még te sem mered kikerülni. Mások úgy fogalmaznak, hogy a kormány nyomására. Hogy ökörség volt, az igaz.
"Ezekután jött ismét pár olyan kamatmozgatás,ami egyrészt a diletantizmusra utal(ne mondja nekem senki,hogy a kamat 3%-os mozgatása nem a folyamatok elkésett követésére utal!),illetve a kormánnyal való együttmüködés teljes megtagadásában.(ez utobbi igazábol nem a tettekben gond,hanem a szavakban.A jegybankelnöknek ugyannis sikerült ezt a képet kialakítania a környezetében). "
Ez pedig elég értékelhetetlen sajna. Az adott félévben a Jegybank volt az egyetlen, amely valami térdemben cselekedett az egyensúlytalanságok helyreállítására. A kormány sajna odáig töketlenkedett, míg más út nem volt. Ha bejelentik a Draskovics intézkedéseket augusztusban, nem itt tartunk. De nekünk december 29-ig minden rózsaszín volt...
"Ez szerinted igaz egy olyan emberre,aki pártpolitikusbol lett jegybankelnök,illetve pénzügyminiszterként pont az általa ostorozott politikát folytatta ?"
A fidesz osztogatásnak 2001-2002-t szoktálk nevezni. Ki is dominálta ezt a ciklust a PM-ben?
Sajna a mai politikai légkör egyiky részröl sem kedvez a valóban takarékos,hozzáértő komrányzásnak.
Amikor a választások sikerét v. sikertelenségét a megszorítások/osztogatások dontik el,és amikor az ellenzék fő poltikai célpontjaivá válnak a takarékossági intézkedések,akkor ne csodálkozzatok a mo. helyzettel.
A gond az,hogy az emberek fejében rosz kép van a politikárol.
Vlahogy úgy,mint amikor Megyótol megkérdezték,hogy mikor fogják mo.-n is bevezetni a felsőoktatási tandíjat teljes körűen,mira az azt választolta,"mikor utoljára megprobáltuk,elvesztettük a választásokat".
Ez az utobbi jól példázza a moi politikai/gazdasági realitásokat,és azt,hogy milyen valódi költségcsökkentési kilátások lehetnek.
Nézzétek meg. pl. a fidesz által erőböl kritizált mostani intézkedéscsomagot!
Gyakorlatilag nincs benne egyetlen elem sem,mely a személyi kiadásokat érintené,csak a beruházási/dologi kiadás oladlon akanrak nyerni.
Márpedig minden elvesztegetett év csak növeli a késöbbi megrázkódtatást és növeli a késöbbi ráfordítások öszegét.
De ezek végrehajtásához politikai konszenzus kellene,mivel anélkül az államháztartási reform végrehajtója biztos elveszti a következő vállasztásokat.
Ezt mi a túróból sikerült leszűrnöd???
Az államháztartási hiány nagyságából, a pénzügyminiszter csúfos bukásából, a megszorítások szükségességéből, a mezőgazdaság összeomlásából, vagy a magyar nép elégedetlenségéből?
Szerintem med209gyessy és bandája egy dilettáns bagázs, és nekem úgy tűnik, hogy ezt már az emberek többsége is látja, és a saját bőrén is érzi!
Aki nem látja a fától az erdőt, azt qrvára sajnálom, de nem szeretnék egy csőlátó szocival vitázni, ezért inkább az elvtársak "tények cáfolják" dumáitól a továbbiakban is megkímélem az -egyébként is rozoga- idegrendszeremet... :)
