Van egy kollegam, borzasztoan budos a lehellete. Neha nagyon nehez a kozeleben lenni, szerencsere nem kell sokat. Bar neha forog a gyomrom, soha nem jutna eszembe belekotni emiatt, ha haverok lennenk esetleg szolnek neki finoman. De ha valaki csak egyszer is bejonne cigivel az irodaba (tilos), akkor kizavarnam, ha nem menne ki, akkor kivernem a kezebol. Nem azzal van baj, hogy nem vagyok tolerans (kulonben nem is kulonosobben vagyok az), hanem azzal, hogy a budos lehellet nem fajditja meg a fejem, nem ivodik a ruhamba, 'csak' kellemetlen.
Azt az egyet fogd fel, hogy a bagofust mergezo. Ne takarozz azzal, hogy autok meg akarmi, mert ez csak tereles, es a felelosseg elharitasa. Mit szolnal, ha valaki osszeverne, aztan azt mondana a rendoroknek, hogy majd akkor foglalkozzanak vele, ha az osszes rablo, gyilkos meg pedofil mar bortonben ul? Kepzeld el, hogy ha WC-re megyek, es ott bagozol, akkor nem erdekel hogy csak 1-2 perc, hanem orrba vaglak, az meg csak 2 masodperc, annyit igazan elviselhetsz, hisz 23 ora 59 perc 58 masodpercig nem bantottalak, ugye?
Egyebkent en nagyon el lennek keseredve, ha igy ki lennek egy ilyen szarnak szolgaltatva, mint a cigi.
"ez hihetetlen, és tipikus dohányos hozzáállás, mikor "áldozatot hoz" az ember, és ez mérhetetlen büszkeséggel tölti el: "állandóan az ő kedvéért álltam meg (nem az én kedvemért, nekem egyik kedvenc dohányzóhelyem az autó)" Ő csinált valamit amikor megáltatok, vagy te?"
Egy fontos dolgot elfelejtesz:
Az autó az Övé volt, és nem a barátjáé!
Ha más autójával megyünk, akkor nem lenne egy szavam akkor sem, ha még megállni sem lenne hajlandó, viszont nehogy már megszabja nekem, hogy mikor álljak meg!
(Amúgy mondjuk ez engem sokkal kevésbé érint, mint mondjuk az étterem, mert én a saját autómban soha nem szoktam cigizni, pipázni is csak nagyon ritkán, országúton.)
nem véletlenül az a beteg, aki nem tudja megállni hogy rágyújtson?
Sajnos azt nem is remélhetem hogy kicsit is összemérhető kellemetlenséget okozhassak a dohányosoknak, azzal amilyet ők okoznak nekem.
ez hihetetlen, és tipikus dohányos hozzáállás, mikor "áldozatot hoz" az ember, és ez mérhetetlen büszkeséggel tölti el: "állandóan az ő kedvéért álltam meg (nem az én kedvemért, nekem egyik kedvenc dohányzóhelyem az autó)" Ő csinált valamit amikor megáltatok, vagy te?
Ez a hisztéria, ami üldözési mániává fajul. Amikor úgy érzed, minden dohányos téged akar zavarni, akkor harcos ellentámadásba lendülve szítod az ellentéteket.
A) Az ilyen nemdohányos nem hagyja élvezni a dohányzóknak az életet
B) Egyetértünk, de nem "általában". Nem mindegy hogy szabad levegőn, vagy akár nyáron lakásban, amikor ajtó ablak tárva-nyitva egész nap. A dohányfüst nem arzén, ne kezeljük már úgy, mintha a világ legerősebb mérge volna.
C) A dohányzáshoz jogom van. Nem kell ehhez harcos érv.
A toleranciáról egy példa (bár előre tudom a véleményeteket):
Egy kollégámmal számtalan hosszú külföldi úton voltunk. Néha saját, máskor bérelt autóval. Ha egyedül vagyok az autóban, én mindig dohányzom, de ha nemdohányzó is utazik, meg sem kérdezem, mert természetesnek tartom, hogy ilyen kis légtérben ez kellemetlen. 4-5 órás utak is voltak, soha egyszer sem gyújtottam rá, egy-másfél óránként megálltunk egy cigiszünetre. Ő persze jajgatott, hogy már megint megállunk, el fogunk késni, mikor fogunk hazaérni?!
Egyszer egy konferenciára mentünk a saját autómmal, el voltunk késve, így nem álltam meg. Másfél órát mentünk, már látszott, hogy azonnal be kell menni, nem lesz időm rágyújtani a közel kétórás előadás előtt. Akkor egyetlenegyszer rágyújtottam. Kb. 80-al mentünk, félig letekeretm az ablakot, a cigit a bal kezemben tartva gyakorlatilag azonnal kiszippantott minden füstöt a menetszél. És akkor elkezd jajgatni, hogy én megmérgezem őt. Hát az ilyen dugjon fel magának egy egész kartonnal. Pontosan tudta mi a helyzet, közel egy év alatt állandóan az ő kedvéért álltam meg (nem az én kedvemért, nekem egyik kedvenc dohányzóhelyem az autó), mindig visszafogtam magam, hogy valamennyire azért haladjunk, és az egyetlen alkalommal volt képe felháborodni. Mondtam neki, hogy miért nem száll ki és pofozza meg az előttünk menő autó vezetőjét, aki mérgezi a kipufogógázzal. De az nem zavarta. Mániás összeférhetetlen elmebetegek az ilyenek, akik nem valók közösségbe.
nem, ellenkezőleg: abszolút intoleráns vagyok azzal a dohányossal szemben aki A) nem hagyja élvezni az életemet / illetve családomnak a sajtát életét, B) általában gyerekekre füstöl, C) mindezt harcos érvekkel támasztja alá, hogy ehhez joga van. Ki mondta hogy toleráns vagyok, vagy hogy ebben az esetben a tolerancia célravezető, vagy egyáltalán értelmezhető kategóri volna?
Én úgy gondolom, hogy az is lehet a vendéglátózok szigorítás ellenessége mögött, hogy a dohányosok jelenleg biztos kuncsaft, és ki szereti a bizonytalanságot, pedig szvsz ugyanúgy tele lennének az éttermek, csak nem a dohányzókkal, hanem a nemdohányzókkal és az órát füst nélkül kibíró dohányosokkal.
Amúgy felőlem tényleg csinálhatnak dohányzó különtermet, aztán majd elválik, hogy egy étteremben kihasználják-e.
A harminc éven aluliak megverése tényleg jó érv. Elgondolkodtattál, de mégsem hiszem, hogy igazad van. A vendéglátósok irtóznak a dohányzás szigorításától, annak ellenére, hogy ők azok, akik egész nap füstben dolgoznak. Pedig még egy dohányosnak is kellemetlen annyi időt olyan sűrű füstben eltölteni, ami egy kocsmában van.
"..ezek alól a vitatkozó felek egytől egyik kivételek"
És természetesen a nemdohányzó vitapartnerek is kivétel nélkül toleráns emberfajták.
Kedves plus1. Tudod hogy a tálibok miért üldözték a szakállnélkülieket? Ha igen, akkor hogy jön ez ide, ha nem akkor meg szólok, hogy ez komplett hülyeség és nem pászol ide. Nem kell elterelni a figyelemet a problémáról: a dohányzás függőség, ha nem volna az akkor a dohányosok nem zavarnák a nemdohányzókat, hiszen nem gyújtanának rá ott ahol az másokat láthatóan zavar -- kinek jó másnak kellemetlenséget okozni még akkor is ha az nekem kellemes volna. A szülők nem dohányoznának miközben a kisgyerekük a nyakukban ül, a vonatok a dohányzó fülkében az egyszem dohányos nem gyújtana rá az öt nemdohányzó között, stb. Az ember néháyn kivételtől eltekintve nem eredendően rossz és/vagy ego-fixált (az utóbbira a szivarosok és MM a legeklatánsabb ellenpéldák), de pl. a szenvedélybetegségek és más körülmények is rossz és kegyetlem magatartásformákra kényszerítik őket. (Természetesen ezek alól a vitatkozó felek egytől egyik kivételek, és róluk a "kulturált" dohányzás szobrát mintázhatnánk)
proki
z étterembe/kávéházba/kocsmába járó embereknek a 3/4-e dohányos,
arra még nem is gondoltál, hogy ez talán azért van, mert sokan nem szeretnek dohányfüstben enni/inni? Még akkor sem, ha amúgy elviselik a füstöt. Na?
Ha minden 30 év alattit mondjuk megvernének az éttermekben, akkor könnyen lehetne azt mondani, hogy az éttermekbe járók nagyon nagy többsége 30 év feletti. Ugye? Csak ennek van valami oka is.
Sok étterem szeparálható. Amik pedig nem, az egyik legyen dohányzó, a másik nem. Csak az a helyzet, hogy az étterembe/kávéházba/kocsmába járó embereknek a 3/4-e dohányos, így a füstmentesek hamar lehúzhatnák a redőnyt. Vagyis az a helyzet, hogy mi tartjuk el a vendéglátó helyiségeket, örülhettek, hogy van hová beülnötök nektek is. És akkor ne gyújtsunk rá egy jó ebéd után, egy korsó sör mellé? Na ne!
"ahol masok dolgoznak"
Az éttermekben is dolgoznak a pincérek pl. Ha nem erre gondolsz, a munkahelyeken nem lehet már rágyújtani, de ahol nincs kijelölt dohányzóhely, akkor a bejárat mellett, vagy akár a vécében is rágyújtunk. Ez részünkről maximális tolerancia, egész nap füstmentes helyen dolgozhattok, legfeljebb 5-30 másodpercre csap meg a füst, amikor elmész mellettünk. Ha ezt is felháborítónak tartod, akkor nem tudok veled mit kezdeni. Illetve lenne néhány ötletem.
"ahol masok elnek"
Mindenhol él valaki, hamarosan jönne, hogy otthon se lehessen rágyújtani, mert a szomszédhoz átszivárog a nyitott ablakon (ld. az alábbi beírást.) Már pedzegetitek, hogy a bejárat mellől is menjünk arrébb, 3 méterre, ötre, hétre...
Az is hamarosan sorra kerül, hogy iskola, óvoda 300 méteres körzetében se gyújtsunk rá, és templomok mellett se,...
Szóval ti marha toleránsak vagytok, menjünk a sivatagba, ott nem fog senki zavarni.
Igazad van, nem erdekel, ha a szomszed duborgo zenere vonaglik valahol, es aztan besziva hazamegy. Egeszsegere.
De az mar igen, ha en nem alszok a zenejere (mert otthon bulizik), vagy ha felver a reszeg orditasaval, mikor hazaer. Erre erv lenne az, hogy en besavanyodott barom vagyok, es irigylem azt, aki tud elni? Igy gondolod?
Erted? Ennyi a kulonbseg. Senkit se zavar a cigid, senki nem cseszeget meg uldoz meg ver orrba, ha nem ott szivod, ahol masok esznek, dolgoznak, elnek. Mi ebben a bonyolult?
"... ha pl. valaki a cigányokat/zsidókat/drogosokat/homoszexuálisokat bírálja, azzal sem kívánok barátkozni. "
Megelőztél ezzel, most akartam én is párhuzamba hozni a cigányozó, zsidózó stílussal. Mert sokaknak fontos, hogy lehessen utálni, piszkálni, felelőssé tenni bizonyos csortokat. Most a dohányosok is sorra kerültek. Kambodzsában többek között a szemüvegeseket kiáltották ki bűnbaknak; a tálibok a szakállnélkülieket.
Adept
Te kevered a szezont a fazonnal. Senki nem "mentegeti" magát. Csak olyan buták vagyunk, hogy azt hisszük érvekkel és példákkal meg lehet értetni, hogy mindenki mást szeret. Azt kellene tudomásul venned, hogy a dohányzás az élvezetek közé tartozik és az élet élvezetek nélkül sokak számára semmit nem ér. Másnak pl. hit nélkül nem ér semmit az élet. Van akinek élvezet, ha mindennap elmegy vonaglani valami dübörgő zenére, és éjjel beszíva megy haza hullafáradtan. Én belehalnék, de ha ez okoz örömöt neki, hát miért ne csinálja? Nem akarom felsorolni az eddig említett példákat. Az élvezetek és szenvedélyek teszik teljessé az életet.
Na pont erről beszélek. A kinai mese iroja szerintem forog a sirjában, amikor a dohányzást akarod vele igazolni...
Nem mondhatjuk, hogy jo és nem mondhatjuk hogy rossz. Akkor mi??? Ez az elmosás...
Nagyon is lehet tudni, csak max te nem akarod. Ezt hivják énvédő mechanizmusnak...
Nem itélem el a dohányosokat. Viszont a dohányzást igen. Elfogadom a dohányost, de nem bolintok rá még ettől a dohányzásra. A bibliában is benne van, hogy a bünt gyülöld, de a bünöst szeresd... Érted ugye?
"Ami nem tetszik az az hogy elmossuk tudatosan a jo és rossz közötti különbséget"
Nem mossuk el, mert nem dönthető el kategorikusan, hogy mi a jó és a rossz. Biztos ismered azt a mesét, hogy egyszer egy öreg kínainak elcsatangolt a lova...
Ha valaki megtalálná a neten, másolja be.
Shakespeare: Hamlet
"Mert tudjátok meg nincsen se jó, se rossz, a gondolkozás teszi azzá!"
Te azt mondod, hogy a dohányzás rossz, a nemdohányzás jó. Én nem azt mondom, hogy a dohányzás jó, és a nemdohányzás rossz, hanem azt, hogy más mind a kettő. De nem jobb, nem rosszabb egyik sem a másiknál. Aki csak a tödőrák/infarktus/függőség oldalát látja a témának, az nemcsak hihetelen lelki szegénységben, képzelőerőhiányban szenved, nagyobb baj az, hogy intoleráns.
Nnics empátiája, mint ahogy azoknak sincs, akik a füvezést, a homoszexualitást, a bevándorlást elítélik.
Ha másra nem is, arra mindenképpen jó ez a téma, hogy ad némi (közel sem teljes) képet egy ember viszonyáról az elfogadáshoz/kirekesztéshez. Mert az biztos, hogyha pl. egy társaságban egy ember nagy hangon bírálja a dohányzást, nem fogok vele közelebbi kapcsolatot keresni. És nem azért, mert dohányzom, és nem bírnék ki néhány órát a társaságában füstölés nélkül, hanem azért, mert ha pl. valaki a cigányokat/zsidókat/drogosokat/homoszexuálisokat bírálja, azzal sem kívánok barátkozni. Azt tartja a régi népi mondás, hogy:
"Mondd meg ki a barátod, és megmondom ki vagy!"
Most a sot meg a szexet ne keverd ide, mert nem egy kategoria...
Ami nem tetszik az az hogy elmossuk tudatosan a jo és rossz közötti különbséget, hoyg propagáljuk ami káros, hogy összekeverjük a szezont a fazonnal, hogy mentsük magunkat és hogy ezt még menőnek is állitjuk be...
"A dohányzás függőség, igyhát káros a testre, lélekre egyaránt."
Sok embernél függőség, sokaknál nem. Ha beleolvasol a sodrott cigit kedvelők fórumába, láthatod, hogy minőségi különbségek vannak. Sokan szertartásszerűen állnak neki elszívni egy szálat. Örömmel készítik elő a dohányzacskót, a papírt, kevergetik a dohányt, stb. A pipázókhoz hasonlóan.
A dohányzás élvezet, ami függőséghez is vezethet. Így már pontosabb.
Azzal nem lehet vitatkozni, hogy káros-e. Bizonyára az, de ennek mértékéről nem sokat tudunk (ld. a light cigikről szóló bejegyzést.)
És a függőség sem nagy baj. Nem olcsó, de még nem költötte senki cigarettára a családi vagyonkát. Az iszákosoknál ez gyakran előfordul. A függőség néha kellemetlen, de a kellemetlenségeket legtöbbször az okozza, hogy nem veszik figyelembe a dohányosok jogait és nem alakítanak ki dohányzó helyeket. És még az, hogy ahol rá lehet gyújtani, néha még ott is piszkálnak.
Lejjebb írta valaki kétszer is: " ha betiltanák a dohányzást, nem történne semmi. Zúgolódnának egy ideig a dohányosok és kész."
Más is írt rá választ (só betiltás pl.), de egyszerűen nem tudom megemészteni az ilyen hozzáállást. A szexet is be lehetne tiltani, rengeteg fölösleges energiát pazarlunk rá. A dolgozók kipihenten mennének a munkahelyre, megnőne a termelékenység, az emberek közti konfliktusok 3/4 része megszűnne. Lombikban összekevernék a trutyit és kész. De jó lenne!
"Az ember nem kocsonya. Van akaratereje... Ezt is számos szép példa bizonyitja... Kevered a dolgokat. Nem az a jellemgyengeség hogy hippizenét hallgatsz, hanem az ha nem tud róla leszokni és belebetegszel (mondjuk megsüketülsz tőle). Persze ez hülye példa, de te hoztad fel. Szoval itt a függőség leküzdéséről van szó megint csak...
Lehet hogy a cigi nem jellemgyengeség, de a kibujók keresése az..."
Én nem is ezt írtam! Csak úgy általában filóztunk a szenvedélybetegségek lelki hátteréről.
És én nem keresek semmiféle kibúvót, mivel elég enyhe dohányos vagyok, ha beteg vagyok abszolúte nem gyújtok rá hetekig, és akkor sem kapok semmiféle pánikrohamot, ha mondjuk egy délutánt és estét az asztmás nagyanyámnál töltök, és ugye vili, hogy ott nem gyújtok rá.
DE! Az igenis felháborít, hogy majd néhány év múlva, én szabad akaratomból el akarok menni egy jó kis füstös pizzériába, pizzát enni, kólát inni, és utána rágyújtani egy jót, azt nem tehetem meg, mert tilos. Még mindig nem sikerült megmagyaráznotok, hogy ahogy lehet tiszta nemdohányzó éttermet nyitni, miért nem lehet majd tiszta dohányzót? Szabadon eldönthetném, hogy melyikbe megyek be! És te is! Nem kellene bejönnöd a dohányzóba, mint ahogy nekem sem a nemdohányzóba, érted?
Azt meg aztán végképp nem értem, miért lenne jellemgyengeség bármi ellen is tiltakozni?
kicsit kétkedve fogadom a dolgot. SZVSZ inkább ez forditva müködik. Azt hallgatják el, hogy káros, merthogy pénzről van szó... Nikotin van benne, az biztos, az pedig sejtméreg. Kátrány is, korom is van benne. Ez már három méreg. Kis mennyiség? Arzén bevennél kis mennyiségben az élvezetért? nem hiszem...
Amugy mindegy...
Én inkább onnan fogom meg a dolgot hogy: A dohányzás függőség, igyhát káros a testre, lélekre egyaránt. Nekem ez elég.
A dohányásellenes hisztéria újabb szép példája. Persze ez is Amerikából:
"A Montgomery megyei tanácsnak sikerült megalkotnia az Egyesült Államok legkeményebb dohányzásellenes intézkedéstervezetét, melynek értelmében 750 dolláros pénzbüntetést kell fizetnie annak, aki otthonában békésen pöfékel, a füst azonban zavarja az érzékeny orrú szomszédot."
Ugyanebben a cikkben:
Ha valaki egyszerűen azt mondhatja, hogy nem szeretem a cigarettafüst illatát, az ugyanolyan, mintha azt mondaná, hogy nem szeretem a főztöd illatát, mivel túl sok fokhagymát használsz." - világította meg az alapproblémát az American Civil Liberties Union analitikus filozófiai hagyományokon edződött jogi igazgatója.
Nem az a kérdés, hogy mit tesznek bele, hanem hogy mi a hatása.
Elég bonyolult ennek a megválaszolása, az alkotóelemek ismerete nem ad választ.
Például a passzív dohányzás ártalmairól a szakemberek véleménye is eltérő. Néhány hónapja láttam egy rövid cikket az interneten arról, hogy egy kutatócsoport közzétett egy jelentést:
Harminc éven keresztül figyeltek több száz családot. Nem a dohányzás volt a megfigyelés tárgya, de arra vonatkozó adatokat is gyűjtöttek. És most készítettek egy statisztikát, ami azt mutatta, hogy azok a nemdohányzó emberek, akiknek volt a családjában erős dohányos, SEMMILYEN BETEGSÉGBEN NEM BETEGEDTEK MEG TÖBBEN, MINT AZOK, AKIKNÉL NEM VOLT DOHÁNYOS A CSALÁDBAN.
Persze azonnal rászálltak az intézetre, és nem engedik, hogy máshol is publikálják az eredményeket, mert a legfontosabb érvet húznák ki a dohányzásellenesek lába alól. A hallgatásra az az indok, hogy a vizsálat idején még általános volt a munkahelyeken és más nyilvános helyeken a dohányzás, ezért nem mérvadó, hogy az otthonukban dohányoztak-e.
Pedig egy dohányzó családban élő nemdohányos több mint kétszer annyi passzív dohányzást viselt el.
Azt nem hiszem el hogy a szakemberek ne tudnák azt hogy mit tesznek bele a cigibe... Nagyon is jol tudják. MAx nem kötik az orrodra. Ha szivod, akkor ugyse akarod tudni, ha meg nem akkor megincsak minek tudni?
Senkinek se fontos hogy a nép egészséges legyen. A "hatalomnak " az a célja hogy a nép beteg legyen, mert addig el van foglalva magával. Ha egészséges, akkor elkezd gondolkodni. Ez szerintem nem konspirácios elmélet...
Tehát ez lenne a felmentés? Nem csodálom hogy tetszik a gondolat, hiszen hijján van bármilyen személyes felelőség kérdésének... "Én nem tehetek róla, ilyennek születtem".
Az ember nem kocsonya. Van akaratereje... Ezt is számos szép példa bizonyitja... Kevered a dolgokat. Nem az a jellemgyengeség hogy hippizenét hallgatsz, hanem az ha nem tud róla leszokni és belebetegszel (mondjuk megsüketülsz tőle). Persze ez hülye példa, de te hoztad fel. Szoval itt a függőség leküzdéséről van szó megint csak...
Lehet hogy a cigi nem jellemgyengeség, de a kibujók keresése az...
Az meg egy másik téma, hogy ezért kiközösitenek-e vagy nem! Az már az emberekről szol... Ezt kár idekeverni. Oldd meg először azt ami rajtad mulik, aztán majd lehet a többieket hibáztatni...
...És támogatnák a 3 és 1 mg-os cigarettákat is, persze nem nettó, hanem az erős ciaretták árában lenne benne a gyenge cigaretta támogatása. Egyébként egy tudományos vizsgálat eredményét is megérdemelnék a dohányosok, hogy mondja meg végre valaki, hogy ezek a gyenge cigik valóban kevésbé ártalmasak-e. Néhány cikk szerint a tömeges megbetegedésekért a régi lórúgás cigik a felelősek, a ma árusított fajták nagy részének hatása eltörpül a régi kapadohányok mellett. Viszont egy másik cikkben azt olvastam, hogy nem nagy a különbség. Ha valóban fontos hogy a nép egészséges legyen, tessék már foglalkozni ilyen fontos kérdésekkel, ami a felnőtt lakosság majd 40%-át érinti. Szarnak ezek a fejünkre akár dohányos vagy akár nem.
...A csomagoláson feltüntetik a kátrány és a szénmonoxid tartalmat is, ami a nikotinnal együtt nagyjából arányos mértékben csökken. Gondolom a többi több száz alkotóelem is kevesebb, de mennyivel, azt nem tudom. De nem is a pontos érték a fontos, mert ez egyszerű embereknek nem mond semmit, hanem arra lennék kíváncsi, hogy mennyivel kevésbé ártalmas.
Mivel erről nem adnak tájékoztatást, azt hiszem, hogy a szakemberek sem tudnak erről sokat. Egyszerűen elintézik annyival, hogy a dohányzás káros és pont. De ha tényleg van összefüggés a cigaretta erőssége és ártalmassága között, akkor itt fontos dologról van szó, amivel foglalkozni kell. Az első sima light cigik 12 mg-osak voltak, a mai leggyengébb 1 mg. Vajon mennyi lehetett egy Munkás? 20, 40, 100?
"A szenvedélybetegségek okai mostanában kezdenek feltárulni, legvalószínűbb hogy az ilyen embereknél genetikailag eltérő (gyengébb) egyes agyterületek érzékenysége a dopaminra (ez egy ingerületátvivő anyag), pontosabban ennek D2-es receptora kisebb sűrűségű."
Hát ez az4 Ezért őrületes demagóg intolerancia, és demagógia bármely szenvedélybeteget "jellemgyengének" minősíteni! Hiszen csak másképp működik kissé a szervezete, mint másoknak. Volt még az előző szoci-szadi kormány idején egy jó toleranci-kampány, ami ugyan hamar elült:
"Te is más vagy, te sem vagy más!"
Minden egyes ember szervezete más és más. Az egyik ember sakkozni szeret, a másik úszni, a harmadik mind a kettőt, a harmadik egyiket sem. Ezért valakiről jellemzést adni, sőt egyenesen "jellemgyengének" nevezni őrületes fanatizmus, diszkrimináció. A jellemnek ehez semmi köze. Ez olyan, mint, ha valaki azért lenne "gyenge" jellem, mert a hippi zenére van beállva az ízlése, a másik meg azért "erős" jellem, mert a komolyzenét kedveli.
"Azt kihagytam, hogy a hit (már akinél működik) ugyanezt a D2 "felfűtő" mechanizmust erősíti fel. A jelenség érdekessége az, hogy a vallási vezetők többségénél épp ellenkezően működik a reward mechamizmus, vagyis a dopamin D2 receptorok túlstimuláltak (jelentős részük pont emiatt skizofrén vagy mániás elmebeteg)."
Köszönöm Barátom, ezt akartam én is mondani, csak nem tudtam tudományosan is kifejteni!
