Remélem is! Vigyázzon, mert én is megcsiklandozom!
(Itt a kevés humorát is elveszíti az ember, ha nem vigyáz, szerez viszont helyette üldözési mániát.)
Viszont arra a mélyértelmiségi olvasatra azért kíváncsi lennék, szeretném betenni a folklórgyűjteményembe. Bár ha nem kapom meg, úgy kell nekem, küldtem volna el azt az olvasói levelet.
Hát, ha valaki nem zártkörű klubot csinál, hanem lapot, akkor valamennyire számolnia kell a mindenféle olvasók zagyva és kulturálatlan véleményeivel.
Örülnék, ha ÖN tájékoztatna az ominózus történet mélyértelmiségi olvasatáról, annál is inkább, mert a lapban tudtommal nem volt róla szó, így támpont és vélemény nélkül maradtam.
ÖN akár viccnek szánta a hozzászólását, akár nem, azért elmondom, hogy engem a lap ilyen-olyan irányzatosságánál sokkal inkább zavar évek óta a belpolitikai saját anyagok és interjúk felületessége, hanyagsága, érdektelensége. A külsősök által írt publicisztikák és a kulturális cikkek közt sokkal több jó van szerintem. Ehhez jött most a "csak beugrott egyet csocsózni" történet, ami nekem arra utal, hogy már az alapelvek sem számítanak abból, ami a rendszerváltozás környékén azért elég sokunknak fontos volt, és amiben a Narancs jelentős szerepet vitt.
persze, édesmindegy. Meg az is, hogy az Önhöz hasonló, felületesen tájékozott, mindig a legutolsó divat szerint olvasó, és ezért a passzátszél fingását is maguknak tulajdonító operett-értelimiségiek uralják a pályát, meg adják a hangot, valamint a közönség szemét.
Nálunk a Marson is szeret csocsózni a miniszterelnök, de egy magát függetlennek mondó közéleti lap zártkörű partiján nem tehetné, még ha volna is olyan pofátlan, hogy ott akarna mutatkozni. Ahogy ágyban is szokott feküdni, de nem azzal, aki valamilyen okból nem akarja.
Az a per okos és hasznos dolog, a Marson hozzátartozik egy ilyen lap normál működéséhez, többek közt azért kíváncsiak rá az olvasók. Dicsekedni vele olyan, mint mondjuk azzal, hogy nem hazudik, vagy egy szakácsnak azzal, hogy ehető ételt főz.
Variáció a témára, ha a közönség egy része úgy látta, hogy a lap, mint legkevésbé szar, az egyik párt fenekéből lóg ki. A közönség egy része szemében most talán átkerült egy másik párt, konkrétan egy ambiciózus politikus fenekébe. És édesmindegy, hogy a szerkesztőség mit gondol erről, vagy hogy egyáltalán észreveszi-e.
Hát igen, többet vártunk "Kisbojtártól". Azt hitte, azzal az átlátszó trükkel, hogy bepereli az egyik minisztériumot eltereli a figyelmet arról a végzetes fordulatról, hogy Gyurcsány csocsózott egyet a lap születésnapi buliján. De leleplezték, a húzás nem jött be. Igen, többet vártunk tőle.
"Én naiv pedig még azt hittem, hogy az SZDSZ seggéböl lóg ki a lap."
"Van-e esélye az SZDSZ-nek megúszni, hogy a szavazói hirtelen átvonuljanak Gyurcsány házibulijába? Aligha." "Gyurcsány lazán felfalja az SZDSZ-t 2006-ig, és nem kár érte." Tóta W. írásáról megint eszembe jutott a szomorú születésnapi bulitörténet. Legyen itt a linkje, az egykori izgalmas hetilap emlékére: http://index.hu/velemeny/imho/solyom/
Más sajtótermékekhez viszonyítva, végül is a dicséretére válik, hogy a rendszerváltozás után ilyen sokáig megőrzött valamit az ártatlanságából, és csak a tizenötödik születésnapján hagyta, hogy magáévá tegye őt egy ambiciózus politikus.
Szerintem meg nagy gond, hogy ott volt. Attól nem kell korrupciót kiáltani, ha újságírók és politikusok közt finom, kölcsönös egymásra utaltságok vannak. De egy elemző cikkeket közlő, magát komolynak mondó lap, amennyiben úgy érzi, hogy az olvasóktól függ, szerintem nem engedheti meg magának, hogy vezető politikusokkal bulizzon, a kötelező távolságtartásba ez nem fér bele. Ha a miniszterelnök jelentkezett be, ezt az értésére lehetett volna adni, szükség esetén nyilvánosan. Igaz, hogy a közös bulizás csak szimbolikus gesztus, a kritikus és elfogulatlan olvasó látványos leszarása, és sokkal konkrétabb például, hogy a Narancs régóta közöl simulékony és unalmas nagyinterjúkat kormánypárti politikusokkal. Az igazán kártékony persze az, ha nem lapogatják egymás vállát nyilvános rendezvényeken, de fontos témákkal nem, vagy felületesen, vagy tendenciózusan foglalkoznak. Viszont ha a Narancs főleg nem az előfizetésekből és lapeladásokból él (tartok tőle, hogy így van, de nem tudom, szívesen olvasnék róla, az olvasónak szerintem ezt tudnia kéne), akkor lehet, esetleg egyenesen muszáj együtt bulizni.
elovastam a velvetet, a régi narancsra emlkékeztető jofejkedő tudósítás, amiből számomra semmi nem derül ki azon kívül, hogy hű de kanos ez a gyurcsány. ami legfeljebb a velvet nyalását mutathatná. (szvsz persze az sem akart kedveskedni gyf-nek, csak "tök humorosnak" gondolja magát). én meg úgy gondolom, hogy ez az újság (épp meert nem pártlap) azt is megengedheti, hogy bárki - akár egy minelnök - is odamenjen. kidobni csak nem fogja. a tudósítás arról meg nem ír, hogy a mancsos szerkesztőket esetleg le se lehetett vakarni a kormányfőről. lehet, hogy le se szarták -- de ezt a tudósíytásból én épp úgy nem tudom, mint te. igaz, az ellenkezőjét se. de az, hogy ott van - ez önmagában nem gond, szerintem.
Nem pártlap születésnapi partijára bárki miniszterelnököt vagy vezető politikust meghívni, vagy az ajánlkozását elfogadni (vö. előző hozzászólások és velvet-tudósítás).
Most látom, hogy elég sok Narancs-topik van, és némelyikben szó volt a miniszterelnökkel bulizásról. Ahogy ott is írták, én is csodálkozom és sajnálom, hogy nem lett belőle nagy sajtótéma. Akár az elviselhetetlen, de a kontrollra a semminél mégiscsak jobb Magyar Nemzetben. Szomorú, hogy bárki vagy szinte bárki elkurvul, ha nem koppintanak a körmére.
Én naiv pedig még azt hittem, hogy az SZDSZ seggéböl lóg ki a lap. Bár az is elképzelhetö, hogy egyszerre két lukból is lehet kiintegetni egyszerre. A lap ott került igazán lejtöre amikor az igazi karakterek (Csejdy, Bakács, Nádori, Kóczián stb.) otthagyták az újságot.
Olvasói levelet akartam írni annak kapcsán, hogy a miniszterelnököt vendégül látták a születésnapi partijukon. Mert ha nem is ők találták ki, hanem politikus vendég akart találkozni a holdudvarral, vagy a fene tudja, milyen más megfontolásból jelentkezett be a lapnál: nincs szájuk az újságíróknak, hogy elmondják, a mi urunk AZ OLVASÓ, ő pedig nem szereti, ha egy miniszterelnökkel barátkozunk, hacsak nem vagyunk pártlap?
Korábban én is csak akkor kaptam meg, ha Győrben voltam, de nemrég előfizettem rá negyedévesre. Ugyanakkor számla nem jött, de kapom rendszeresen. Bár múlt héten nem kaptam, ma viszont igen.
de hát persze ez nem a szerkesztőség hibája... ahogy az sem, hogy egyes vidéki városokban képtelenség újsághoz jutni, és végülis ki nem szarja le, hogy
mifelénk (35 ezer lakos) összesen 3 db (!)
érkezik hetente. A Pándy Kálmán Megyei Kórházban pl. nem kapni narancsot.
