Végre a mindenki által titokzatosnak vélt Republic of Art is megszólal. Tesszük ezt azért, mert rengeteg olyan információ (nevezzük inkább pletykának) terjed mind a sajtóban (lásd MaNcs, BBJ), mint pedig interneten is - például ezen a fórumon.
Mindenki szakértőnek gondolja magát, biztos abban, hogy ismeri a teljes történetet, tudja az igazságot. Mindenki úgy érzi, hogy még mindig tud hozzátenni valamit, ami a többeknek esetleg új információ lehet.
Sajnos ez így működik, ez ellen tenni nem tudunk. De azért teszünk egy kísérletet, és megpróbáljuk mindenféle gúnyos megjegyzés és vádaskodás nélkül objektíven a nagyérdemű elé tárni a válaszunkat, amelyet egyébként a MaNcs főszerkesztőjének is eljuttattunk - arra kérve, hogy az írást haladéktalanul az újság hasábjain megjelentetni szíveskedjen.
A MI HANGUNK
Némiképp megdöbbenve olvastuk a MaNcs decemberi számában megjelent, a Vodafone reklámkampányát alaposan kiveséző (minimum meggyomrozó) írást. Enyhe diszkomfort érzetünk oka: a cikk számos durva szakmai és tárgyi tévedést, valótlanságot tartalmaz.
Vegyük sorra ezeket - a teljesség igénye nélkül.
1./ "A bevezető kampányra a cég mintegy másfél milliárd forintot szán; a Vodafone-tól kapott információnk szerint a bevezetés teljes marketingköltsége úgy három- és négy millió dollár között mozog."
Számoljunk csak kicsit! Amennyiben a magyarországi bevezetés teljes marketingköltése - jobbik esetben - négymillió dollár, azaz cca. 1 milliárd forint, miként lehetett ennek másfélszeresét a marketingmix egyik elemét képző reklámkampányra elkölteni? Mínusz ötszázmillióból bajosan lehetett volna a többi marketingeszközt (nyomtatványpark, kereskedői hálózat stb.) finanszírozni.
2./ A reklámszakmához kicsit is értők pontosan tudják, egy kampány összköltségvetésének mintegy 80 %-a a közzétételre fordítódik, kb. 10-15 %-a fedezi a különböző reklámeszközök - film, plakát stb. - gyártását, s mindössze 5-10 %-a jut a kreatív tervezésre.
A cikk következő tévedése az, hogy a reklámhelyek tervezését, lekötését jelen esetben a Vodafone részére nem a DDB, hanem külön szerződéssel egy médiaügynökség végezte és végzi.
3./ A Deltai Károly (DDB, senior art director) által felvetett kérdés - nevezetesen: hogyan kerülhetett a Republic of Art-hoz a kreatív tervezés és kivitelezés -, mindenféle cirkuszi zsonglőrmutatvány nélkül, pofonegyszerűen megválaszolható lett volna, már amennyiben a cikket jegyző újságíró ezen dilemmájával a legautentikusabb félhez, tehát magához a Vodafone-hoz fordul. (Más témák esetében feltételezzük, hogy megtette, lásd 1.pont).
4./ A Republic of Art az új brand-et egyfajta divatcikként, kvázi sportmárkaként, karakteres "lifestyle" hordozóként kívánta a hazai piacra bevezetni, megteremtve ezáltal a legmenőbb világmárkák kommunikációjához való hangulati hasonlóságot. (Mást nem igen tehetett, hiszen három jól ismert, országos hálózattal rendelkező versenytárs szolgáltatásával kellett felvennie a harcot.) Ebből következően a kampány auditív és vizuális alapmotívumai a külföldön bevált, széles körben használatos "panelekre" épültek - természetesen az ügyfél jóváhagyásával.
Kezdjük a zenével. Közismert, hogy a fiatal korosztályok beállítódását jelentős mértékben befolyásoló, meghatározó személyiségek - elsősorban DJ-k - ún. samplingeket használnak, azaz különböző hangulati elemeket hordozó zenei anyagok összeötvözésével hoznak létre új érzés- és hangzásvilágot (pl. Fatboy Slim). Pontosan ez történt most is, hiszen reklámfilmjeinkben a zene meghatározó szerephez jutott. Egyébként a "lopásnak" minősített anyagot a DDB választotta és ajánlotta a Vodafone-nak, ugyancsak a DDB rendelte meg annak felhasználói jogait az ominózus muzsika magyarországi alkalmazásához.
És még egy dolgot szeretnénk tisztázni: a szóban forgó zene nem a közismert légitársaság tulajdona, azt ők ugyanúgy megvásárolták.
Ami pedig a cikkben illusztrációkkal is alátámasztott "képi összecsengést" illeti, nos itt érhető tetten leginkább az újságíró dilettantizmusa. A Republic of Art által készített reklámfilm alapján készített sajtófotó ugyanis pusztán hangulati, design elem és a spot szerves része. Kérünk bemutatni egy olyan spotot, amelyben a Vodafone reklámfilmhez hasonló snittek (a sajtófotó alapjai) szerepelnek.
5./ A körlevélhez - melyet állítólag a DDB küldött magyarországi reklámügynökségeknek -, szeretnénk hozzáfűzni, hogy sajnos nekünk nem sikerült találnunk olyan céget, akik kaptak volna ilyet. A DDB elhatárolódásának tekintetében érdekesnek tartjuk, hogy a mai napig szerepel a cég neve a reklámfilmen.
6./ A cikket jegyző újságíró is a " titokzatos" Republic of Art közelébe férkőzhetett volna, amennyiben fellapozza az 1999-es Nagy Kreatív Könyv 140. oldalát. Vagy esetleg ellátogat a Cégbíróságra.
Mindent összevetve nyomatékosan szeretnénk kifejezésre juttatni: végtelenül örülünk annak, hogy egyik kedvenc lapunk, a MaNcs odafigyel a magyar reklámszakmára, és felvállalja azt a kultúrmissziót, hogy a "kulisszák mögül" is tájékoztatja a nagyérdeműt. De kérjük, hogy ezt a jövőben legalább az objektivitás látszatával tegye.
Nem értem, hogy miért kellett a Well-el egy teljesen más hangulatú anyagot készíttetni a Vitamaxra. Én mint humble fogyasztó nem tudhatom, hogy az adott reklám amit látok az image avagy promóció. Ha brand-et akarunk építeni akkor mindig egységes kell, hogy legyen a megjelenés csak az üzenetet szabad változtatni, merthogy ugyanazon cég szól hozzánk csak más a mondanivalója. Ez persze legfoképp a sajtóhirdetésekre vonatkozik.
Szóval most melyik is a Vodafone igazi arculata: a nagy, fehér, tágas terek színes foltokkal és repkedo emberkékkel vagy pedig a nyomasztó, sötét rendorségi kihallgatás és a páncélterem szürkesége?
A Vodafone név pedig semmivel sem rosszabb mint a Westel. Személy szerint én 1994-ben pont a Pannon nemzeti lobogós "arczulata" miatt választottam a konkurenciát. Lehet, hogy ugyanezért nem szimpatikus a TV2.
Üdv:
NiCK
Ez is igaz. Ám attól még maga a lépés - mármint a tudatos, elôre eltervezett névváltás ilyetén módja modortalanság. Mindegy, hohy mennyibe került, sokba vagy kevésbe.
a doktor úr
Komolyra fordítva a szót, olyan nagyon sokba nem került a primatel dolog, természetesen az egész kampányhoz, koncessziós díjhoz, befektetéshez, stb. viszonyítva összesen. Ha később akarnak váltani, az nagyságrendekkel többe került volna.
Nos konklúzióként megállapítható, hogy ez is - mint minden más kis hazánkban - a pénzrôl szól.
„A pénz beszél, a kutya meg baszik."
a doktor úr
ps: Akkor most már mi is csak baszhatunk?
A cég neve és a szolgáltatás neve az két külön dolog. Még most is más a kettô. Nekem egyébként a Primatel legalább olyan kevéssé magyaros, mint a Vodafone. A tenderben kértek a szolgáltatás nevére is javaslatot (többszáz javaslat volt), de nyilván ezek nem lettek levédetve. A voda csak az utolsó pillanatban jött rá, hogy ôk nemzetközi brand-et akarnak építeni (egy csomó más országban is így hívják ôket) és ezért választották végül ezt a nevet. Szerintem ezzel olyan nagy baj nincs, és nem tartom ezt nyugat-majmolásnak, hiszen egy nemzetközi kommunikációs hálózatról van szó, és rengeteg elônye van annak, hogy minden országban ugyanúgy hívják. Meg aztán hogy is hangzana az, hogy "puszta-fon" vagy "vöcsök".:)))
Pénzkidobás jessz av korsz. A kérdés már csak az, hogy hogyan időzíted? Indulás előtt, még megteheted, ha van rá pénzed. És úgy tűnik, hogy még ez is belefért. Persze pontos összegeket nem tudok, sőt meg sem tudom saccolni..
Szerinted mennyi pénzt fizettek ki azért, hogy egy kreatív csapat - ügynökség? - kitalálja cég nevét, megtervezze az arculatát - hiszen céges dossziéban került leadásra a tender-anyaguk -, levédessék a nevet - mennyire mozogsz otthonosan a szerzôi jogvédelemben, kiemelt területként a cégnevek nemzetközi hatáskörű levédését? - satöbbi? Nos ezt a pénzt kidobták az ablakon. És ez nagyon sok pénz. Ennyirôl nem döntenek ad hoc alapon. Hacsak nem még több pénzrôl van szó.
a doktor úr
Szerintem nem tudták előre, hogy nem Prímatel néven indul, mert az egyik napról a másikra döntöttek így legjobb tudomásom szerint. Ez persze sok kérdést felvet, de talán tényleg az tűnik a legelfogadhatóbb magyarázatnak, hogy őrült tempóban indították el a szolgáltatást. Persze a kapkodásból fakadó összes hátránnyal 1üt.
Szóval nem hiszem, hogy ilyen fondorlat áll a háttérben.
Mindez nem jelenti azt, hogy nem lehet, hogy nem neked van igazad.
Így igaz. De nem vall jómodorra magyar nevet választani egy cégnek a tenderig - hátha pozitívabb lesz a pályázat megítéslése - úgy, hogy tudom elôre, a szolgáltatást már Vodafone néven fogom megkezdeni. És még valami: a Vodafone nem egyedüli tulajdonosa a magyar cégnek. Vannak még rajta kívül vagy öten, akik összesen 49%-ot tulajdonolnak. Ugyanez a tuéajdonosi szerkezet igaz a Pannon-ra és a Westel-re egyaránt. Mégsem hívják a Westel-t mondjuk US West Rádiótelefon Kft-nek. Itt nem mondjuk a Siemens nyitott egy irodát Magyarországon, mikor is természetes ha az anyacég nevét hozza magával. Jut eszembe: a századfordulón is voltak hazánban Julius Meinl üzletek, csak akkor Meinl Gyula néven. Ôk már akkor is tudták azt, hogy ezek a dolgok fontosak egy szuverén nép számára. Igaz, akkor még nem majmolta az ország a nyugatot.
a doktor úr
Szvsz az ember a cégét, mindíg kritikusabban, de mégis elfogultan nézi.(nálam ez a kettő kompatibilis :-D) Nekem, mint magán embernek, mind a két reklám "bejött" mert más. Nem erőszakos nem tukmál, nem leszel se szebb se fiatalabb, nem hiteget, csak belopja magát a tudatodba. Persze a csapból is ez folyik, de talán azért nem kapcsolok át máshova, mert nem erőszakos a reklám.
Engem nem érdekel, hogy lopott, vagy sem. Már csak azért sem, mert ez nem szempont a vásárlásnál, a szolgáltatás igénybevételénél.
Prímatelből - Vodafone - egységes arculat? A Vodafone egy nemzetközi Brand name. A vodafone tisztában volt azzal, hogy Prímatel nevet könnyeben elfogadjuk, mi magyarok, de az e.arculat fontosabb volt. Még akkor is, ha lehet viccelődni lsd. Ovodafón, Vodkafone. És a W900 kedves köszöntője "Abszolút Voda..."(ez egyébként tetszett).
Van a falamon egy kép. Egy festmény. Nagyon tetszik nekem, ezért is került a falamra. De csak egy másolat. Tudom róla, hogy az, mégis tetszik. Az eredeti is tetszene, de hát az anyagiak ugye. Viszont az értéke - mármit a másolatnak - nulla. És aki készítette az sem volt festôművész. Nem is állítja magáról, és nem akar Biennálékon díjakat nyerni a másolataival.
Ellentétben a már említett példával.
„A cél nem minden esetben szentesíti az eszközt."
a doktor úr
1-2. Ha jól fogom meg a dolgot Doki ezek szerint versenyeztetik folyamatosan az ügynökségeket, aki jobbat tud az adott kampányra azé a meló. Ez megint csak ox mert így a legolcsóbb (hisz folyamatosan nyomják le az árakat a cágek) de ami viszont csorbát szenved az egységes arculat. Dolgozott nekik a DDB, A Republik, a Well. Gondold végig hány kreatív agyán futott már át a Voda???
3. Szerintem a DDB Vs. Republik vita nem tett jót. Nagy botrány nem lett a dolgból inkább szakmai berkekben suttogják, hogy valami svindli volt a dologban....
4. Amit a megbízható ügynökségről modntál. Nehezen fér bele az agyamba hogy egy több miliárdos kampány kellős közepén egy "megbízhatatlan" ügynökségről" váltanak egy "megbízhatóra." A szolgáltatás bevezetésést egy un. "repülő managamentre" bízták, tehát ugyan ez a néhány top manager utazgat és elindítja a szolgáltatást ott ahol lehet. Hihetetlen, hogy hogy olyan amatök lennének, hogy szar ügynökséget válasszanak.....
Jónapot kívánok, én vagyok az egyszerű fogyasztó, semmilyen szakember jelen témában.
Szabad egy rövid hozzászólást?
Általában szenvedélyesen gyűlölöm a reklámokat, vennék félmilkáért egy csippet, ami felismeri a reklámokat és csatornát vált.
De hosszú idő óta a Vodafon reklám az (a pörgős, az állítólag lopott zenés...), ami megfogott. Nem agresszív, nem néz idiótának, egyszerűen csak filinget akar kelteni bennem, egy kicsit elvarázsolni, elszédíteni mint egy pohár konyak.
Nem kell a TV-t lehalkítani, nem idegesít fel.
Nem, legalább is nem hiszem. A valódi választ nem tudom, de felsorolok egy pár lehetôséget, amely szóba jöhet.
1. Amirôl már szóltam, a tanácsadó - marketingvezetô - szerepe. Ô rendelkezik a pénzzel. Sok múlik azon, hogy hova teszi a pénzt. Neki is.
2. Ismét a pénz, csak más oldalról. Kiírnak pályázatokat, mindenre külön. Image kampány, médiafoglalás, kreatív tervezés, stb. Aztán - anyagi, vagy bármi más indokból - mindegyiket más nyeri.
3. Okultak a DDB kontra Republi of Art herce-hurcából, és inkább egy szerintük stabil, megbízható ügynökséget választottak a további munkára. Amit a Well csinál (Vitamax reklám) az marketing-szempontból már egy második lépcsôfok. Elsô a márkanév bevezetése a piacra (DDB+RoA), második lépés a termékek v. szolgáltatások bevezetése, megismertetése (Well). Tehát ez két külön dolog, ugyan most éppen egymás mellett futnak.
4. Direkt ezt akarták. És ez nem vicc. Próbáld meg elképzelni a szituációt: van két hónapod, hogy ismertté tegyél egy szolgáltatót v. szolgáltatást. Ez az egyik legegyszerűbb módja. Lehet valóságalapja ennek a dolognak - mármint, hogy egy kis botránnyal csinálnak fokozottabb figyelmet - mert ha belegondolsz, nem ez volt az elsô ilyen lépésük. Gondolok itt arra, hogy a tenderen még Prímatel névvel vettek részt, a szolgáltatást pedig már Vodafone-ként keztdék meg.
5. Bármi más.
A la carte, avagy a hogy tetszik?
a doktor úr
Ox vettem a dolgot tehát nem feltetétlen kell, hogy megegyezzen. A panonn modjuk kínosan ügyel az egységes arculatra (illetve most váltott a "kimért világszínvonal"), ami egy idő talán egy kicst uncsinak hathat.
Kicsit offtopic.
Még egy példa. A Matáv elsősorbam forgalmi díjaból "él". Mégis képes volt milliókat költeni egy olyan szolgáltatás bevezetésésre amiért havi párszáz forintnál nem kér többet. (Hangposta). Itt jön be az amiről már írtál (intim betét, fogkefe) folyamatos újítás újítás "kényszere". Nyilván nem nagy üzlet egy piti szolgáltatás, tehát nem is azt reklámzá igazán, hanem "saját magát" próbálta még mélyebbre nyomni az agyakban, hogy amikor 2002-ben szabad lesz a pálya könnyen mennyenek a dolgok.....
Offtopoc vége.
Visszatérve a Vodára. Az ügynökséges kérdésemre nem kaptam választ. Tehát ezen a szinten azért dolgozik több ügynökséggel mert megteheti, vagy hiba mert ennyi pénzt nem kéne elaprózni?????
Isten és a megrendelô útjai kifürkészhetetlenek. Ráadásul a Vodafone egy új cég Magyarországon. Kialakulatlan elképzelésekkel a fogyasztók és a reklámpiac terén. Nincs gyakorlatuk az egészben itt Magyarországon, ezért kapkodnak össze-vissza. Megpróbálom egy példával illusztrálni: ha Te elmész külföldre, pl. Londonba, dolgozni, - mondjuk hosszabb távra - és semmit dem tudsz az ottani viszonyokról, mit teszel? Keresel egy embert, aki segít neked feltérképezni a várost, az üzleteket, tanácsot ad, hogy mit szabad és mit nem, mit illik és mit nem. Hiszen Ô otthon van. És Te - jobb híján - megbízol benne, hisz mást nem tehetsz. Ha azt mondja, hogy az angolok szeretnek jókat enni, ezért a kövérség ott dícséretes dolog, és illendô ezt megjegyezni valakirôl, sôt esetleg megdícsérni érte, Te elhiszed Neki. Ezt tette a Vodafone is. Egy számára ismeretlen helyen - hazánkban - kénytelen mások tanácsaira és útmutatása alapján ténykedni. És az az érzésem, hogy a tanácsadójuk sajnos nem a megfelelô ember. Legalábbis túl könnyen befolyásolható, vagy korrumpálható.
Ez az én véleményem.
a doktor úr
Teljesen igazad van, tényleg szükséges az egységes arculat. Néha azonban lehet kivételt tenni, hiszen ez egy másmilyen szolgáltatás, ha ezt is a "dobok egy hátast, úgysem ütöm meg magam, mert telefon van a kezemben" című dolgokkal reklámoznák, senki sem venné észre a különbséget.
Az alap egy image reklám, a nevet adja el.
A másik egy konkrét szolgáltatás.
A mindenfajta nem európai scriptek használata szerintem nagyon ötletes volt, kiváló figyelemfelkeltés, de azt sem szabad túlzásba vinni. Aki látta a vodafonra festett taxikat, az tudja, mire gondolok.
Igazad lehet abban, hogy a Vodának jól bejött a dolog (célcsoport 100%, Swarci egyebek). Amit egy kicsit hiányolok a dologból az, hogy az egységes arculatról egy kicsit mitha megfeledkeztek volna.
Az spotban a duma, fehér háttér, repülnek az emberek, szállnak a betűk, Üzenete: a korlátlan szabadságot kináljuk neked. Ehhez a repülős reklámban halott zene jól illik: tudat alatt ezt a repülős elszállós fíílinget erősíti. A Delta airlines elköltött egy egy csomó pénzt, hogy beüljön ez a zene az egyakba és a republikos kreatívok ügyesen (tudatosan vagy sem) kihasználták ezt.
Erre jön a Vitamax reklám. Más hangulat, más emberek, más technika, más feeling más üzenet. Az ecceri fogyasztó (mint pl. én is) egy kicsit összzavarodik. Most mi van??? Repülünk, nemzetközi háttér, szeretünk, gondoskodunk a szabadságodról és erre jön ez a börtönös sztory.
Te meg Doki jobban értetek a dologhoz de nem úgy megy ezen a szinten ahol milliárdokat költenek el, hogy keresnek a full service ügynökséget. Mert ha igen akkor hogy lehet a Vitamax-ot reklámot egy másik cég csinálta mint az image spot-ot?????
Egy vélemény:
Lopott, nem lopott, tetszik, nem tetszik, egy dolgot figyelembe kéne venni:
Működik. Eladja a terméket. A célcsoport körében szerintem közel 100%-os az ismertség. ERRE érdemes volt elkölteni azt a halom pénzt.
Gondolj bele, milyen kép alakult volna ki arról a telefontársaságról, amelyik azzal indít, hogy low-end gagyi telefonokat osztogat ingyen, semmi ún. "extra", mint: Mi törődünk veled, átláthatod a rendszerünket, Vodafone szeret téged, nemzetközi háttér, blablabala. Erre szükség van.
És még olcsón megúszták.
A Vitamax végbélkúp reklámja pedig szerintem meglehetősen ötletes. És a támogatása is, közös promóció az új Swarzi filmmel, stb. Szerintem jól csinálják.
latom hogy itt azert van egy par hozzaerto emberke a reklamszakmabol... szeretnek valamennyire belekostolni a dologba, foleg a grafikai oldala erdekelne... jelenleg webdesign-nal foglalkozom, tudok mutatni egy halom komolyabb referenciat is...ha valaki esetleg vallalna hogy felhomalyosit dolgokrol vagy alkalmankent munkat adna, annak nagyon orulnek... :)
a valaszokat ide vagy az e-mail cimemre varom... koszonom, es meg1x bocsi az OFFert...
Egy kicsit off topic leszek!
Szóval úgy két hónappal ezelőtt elmentem az iparművészeti főiskolára, megkerestem ott egy tanárt nevezetesen egy animációtanárt vagy hogymondják!
Megkérdeztem tőle nem tud e nekem javasolni egy-két diákot aki havonta csinálnának nekem egy rövid kis animációt(3-5 sec), természetesen saját fantáziájukra bízva a dolgot és a nevük vagy a suli neve is rákerült volna a műre.
Fizetem is volna érte, még ha nem is a piaci árat ami szerinte (500 000 Ft/animáció).
Erre ő azt mondta, hogy írjak egy tervezetet és majd jövőre ha hajlandó vagyok egy-két millert fizetni az alapítványnak akkor beteszik a tantervbe...
No comment.(Tudom etikailag a tanár nem segíthet, de a "csóró" diákjain akik még hírnevet is szerezhetnek emberileg igen.)
A Vodafone reklamjanal a koncepcio teljes hianya egyre jobban kiütközik. Ugye a Te hangod utan jött ez a Vitamaxos hülyeség, ami engem legjobban a hangulataban az Ödön fele reklámra emlékeztet.
Azt a 1,5 milliárd forintot legjobban arra hasznalta volna föla cég hogy ingyen telefonokat osztogatott volna az elöfizetessel talan jobban jart volna. De nem ez volt itt a lényeg , megvolt a pénz hogy ennyit költhet aztán az hogy ez a pénz hova vándorol és ki mit kap ezért azt a pillanyatnyi érdekviszonyok határozták meg, a mellékterméket meg nézhetjük a tv-ben.
A legszomorubb az hogy a mai Mo-gon nincsen olyan terület amiben ne ülne ott ez a szellemm.
Egyre jobban elkeseredünk és semmit sem tehetünk csak fojtjuk magunkba a sérelmeket.
(A hátszél szerintem is max 1-2 embernél számít az Iparra bekerüléskor, a többség tényleg a tehetsége alapján jut be.)
Az iparon egyébként korrektül megtanítják a grafikusi tipográfusi szakmát, de ettöl ezek az emberek még nem válnak reklámgrafikussá. Nagyon szép művészeti albumokat, kiállításmeghívókat csinálnak, de csôdöt mondanak egy fogkrémhirdetéssel. Mert ott nem az esztétikum, hanem a reklámpszichológia a fontosabb. Ha statisztikát készítenénk a magyarországi art directorokról, szerintem az derülne ki, hogy többségüknek nem szakirányú végzettsége van. Ebben a pozícióban nem az a legfontosabb, hogy a megfelelô betütípust használja-e valaki (persze ez is elengedhetetlen), hanem az, hogy van-e ötlete. És az akadémikus szabályokat pedig ebben a szakmában igenis fel kell rúgni (sárga alapra naranccsal kell írni, stb.). Pont a szabályoktól való eltérés az egyik fontos eszköz a figyelem terelésében és abban, hogy a reklám észrevétesse magát. Persze csak az tudja "jól" felrúgni ôket, aki ismeri is ezeket a szabályokat, ezt viszont nem hiszem, hogy csak az Iparon/Képzôn lehetne elsajátítani.
Újat nehéz alkotni, mert valahol a Földön már kitaláltak vmi hasonlót. Csak a türelmesen utánna kell nézni a több 10 ezer divatlapban, reklámújságban és rálelsz a "lopásra". Ezek után már csak az a kérdés, hogy mennyire önálló az alkotás a már elôzôleg megjelent alkotáshoz képest. De mindig lesz valaki, akinek savanyú a szôlô.
A reklám nekem tetszik. Kicsit szokatlan és kicsit más mint a "+0" feliratú reklámok. Az Elle-s képekrôl csak annyit, azok igen jó reprodukciók. A fotós nem feszült meg a munkától. Kitették elé az Elle-t, Ô megvizsgálta, és beállította a modellt a képen látható pózba. Ez fotós munka.
„javarészt nem azok jutnak be, akik igazán jók, hanem akiknek elégséges mennyiségű hátszele van”
Na azért ez nem egészen így van.
„a szakképesítés csak sokadik a sorban, ami egy kreatívot minôsít” Ez így van, én is ezt mondtam, hogy csak sokadik a sorban, de azért nehezen nélkülözhetô, nem?
Példának okáért a szakmai tisztesség, a munka iránti alázat sem magától jön, hanem, mondjuk, ismered azokat a dolgokat, amelyek elôtt fejet hajtasz, vagy éppen felrúgod ôket. És itt már régen nem a kalapos ô-rôl van szó.
Lehet bárki akármennyire kratív, ha a kalligrafikus angol írás és az ecsetírás neki csak „ide beteszek valami kézírás”-t marad.
