az "információs sztráda" (szóval az internet) nem gagyi szerintem, hiszen folyamatosan alakul, fejlődik - a "sztráda" kifejezést inkább újságírói-marketinges szinten ragasztották rá. Mellesleg hatásaiban valóban megfelel sztrádának, hiszen alapjaiban változtatja meg az életünket, az más kérdés, hogy techikailag sokszor nem tudja "önmagát" követni. Úgyhogy szerintem inkább a ráaggatott elnevezés gagyi (sőt: giccs).
Gagyi-e az információs sztráda? Szupert nem írok, mert az ugye, csak az USA-ban kezd kiépülni. Szóval azt ígéri, hogy száguldhatunk rajta, de csak olyasmit kapunk, mint a való életben, tele dugókkal, leállásokkal, ominózus "World-Wide Wait"-tel.
Emberek! Feltaláltam a spanyolviaszt!
Szóval a mai fogyasztói társadalom maga egy nagy gagyi. Ezért gagyi a vindóz, a taghajer, a papucs, a bögre, a taxi, a néger. Már csak a Bodri kutya nem gagyi!:)
Azzal, hogy mindent csak kb. 2-7 éves időtartamra terveznek, indusztriális szinten áll át a világ a gagyitermelésre. Már csak szigetek állnak ellen a gagyiáradatnak.
Miért nem bírja ki pl. egy rohadt hűtő tíz évnél tovább nagyobb javítás nélkül? Egy mosógép? Egy autó? És miért csak úgy javítható gyakran, hogy majdnem újra megveszed, mert szinte az egészet egybeöntötték?! Hát ez is valahol a gagyiságot juttatja eszembe, csak kiterjesztett értelemben.
És gagyi vagyok én is, mert a gépelés miatt már egyre több hibát ejtek, míg régen kézzel írva - több időm is volt rá - helyesebben írtam.
A Cosmopolitant én is alázom, ahol csak tudom, de nálam nem a gagyi kategóriába tartozik, inkább egy olyan életérzés megtestesítoje és egyik fo kommunikációs csatornája, amelyet nem tudok magaménak érezni. Paradox módon mindettol függetlenül néha megveszem - valami perverz, kéjes érzéssel tölt el, ha olvashatom, hogy az igazi Cosmo lány hol vásárol, mennyit költ kozmetikumokra, hogyan válik sikeres karriernové vagy ellenállhatatlan vadmacskává, hogyan dob össze egy laza partyt 12 személyre szerény 80.000 forintból, etc.
Kicsit off voltam, bocs.
Van két újság, állitólag magazin mindkettö, ami nálam atomra kimeriti a GAGYI söt a FULLGAGYI fogalmát. Az egyik a CKM ( a MANCS találó kritikája szerint Ciki Kinos Múlandó), ami a maga mesterkélten nagyfarkú-macsóságával a hideget rohangáltatja versenyszerüen a hátamon, a másik a "testvérújsága" a CKM-nek...a másik kiadói csoporthoz tartozó Cosmopolitan, a maga nagyon-menö-csajok-vagyunk, hogy készitsünk vacsorára gazdag hapsit...(broáf) stilusával.. Az az ember, aki CKM-et olvas vagy Cosmopolitan elöfizetö számomra a HOMO SAPIENS CSÚCSGAGYIUSZ alfajba tartozik, mint a fejletségi fokon alacsonyabban elhelyezkedö mutáns lény, s mint ilyen messziröl, de legalábbis a kerités TÚLSÓ oldaláról szemlélendö.
Giccses szín számomra a pink, a mályva, a babarózsaszín, bizonyos pasztelles kombinációkban a halványkék is. Mindez arannyal feldobva, helyenként gyöngyházas fénnyel fokozva.
A becézgetés akkor válik giccsessé, ha a szerelmedet a nyilvánosság elott folyamatosan tündérbogárnak, aranymogyorónak, cuncimókusnak, cicamicának nevezed. A becenév a négy fal közé való.
Szerintem ez nem giccs. Nem akar művészi hatást elérni, nem akar mesterkélt érzelmeket kelteni. (?)
Nem láttam, csak a rendes Tussaud-t. Attól nagyon ódzkodtam, de eléggé tetszett. Megvan a helye.
Sokkal giccsesebb maga ami a rock, meg általában a könnyűzene között van. Meg mondjuk a Spice Girls. Ha ezt ábrázolják viaszba öntve, akkor nem a viasz a giccs, hanem az eredeti.
De lehet, hogy nem így van, csak a másikból vonom le a következtetéseket.
Na ma láttam olyat, amibe nagyon sok pénzt fektettek, jól megcsinálták (tehát nem gagyi), viszont rettenetesen giccses: Madame Tussaud Rock Circus-a Londonba.
Köszönet mindenkinek az igen értékes és hasznos példákért!
A KISKEGYED az ténylegnemsemmi.
Kezdem sajnálni, hogy nem nagyon került a kezem ügyébe.
Dehát úgy tűnik, a képlet egyszerű. Olybá tűnik, szeretik a népek azt, ami giccses. Most ezért örülnünk kellene, vagy sajnálkozzunk. Jó ez így? ízlésficamos-e társadalmunk? Meg egyáltalán, ki mondja meg azt, hogy kinek mi a jó? Vagy meg kell egyáltalán mondani?
Tud valaki vmi jó kis giccses idézettel szolgálni?
(A helyes beküldők között rózsaszínpontocskákat sorsolunk ki!)
Erről jut eszembe:
- Szerintetek van giccses szín ill. kombináció?
- Giccses-e a BECÉZGETÉS?
Szeretem én az IKEÁt bizonyos szempontból, ne gondold, hogy nem. Megtanítja a magyart (is) milyen kafán lehet lakberendezni (is) három jól megválasztott szín segítségével. És ügyesen úgy kínálja a termékeit, ha más nem színvilág tekintetében, hogy nehéz legyen túl nagy baklövést elkövetni belőlük odahaza. Azért van akinek sikerül... :-)) láttam én már érdekes dolgokat olyan helyen, ahol csak onnan vásárolnak... De ez nem az IKEA hibája.
Én tegnap csak a vásárlásfüggő globális világ szempontjából néztem a dolgokat, és ennek term. része az ikeja is, és most lényegtelen ugye, hogy ők pont a jó izléssel csábítanak téged a vásárlásra.
Eltűnik a KREATIVITÁS. Mit csinálunk a kezünkkel? hümm... :-)) A múltkor szögelni tanították a gimiseket a tévében. Te jó ég, hová jutunk? Mindent VESZÜNK. Amit magad csinálsz, hidd el nem lesz se GAGYI, se GICCSES, hacsak direkt nem akarod.
Hát igen! Szegény német népemből mindig akad egy-két "áruló", aki fel akar lázadni a puritán izlésvilág alól. És sajna volt/van akinek meg is van rá a lehetősége. Bár jól van ez így. Annyi könnyező, elérzékenyülő nőcit még nem láttam, mint Korfun a sziszipalotában. Pedig az azért nem semmi...
És akkor még nem szóltam a temérdek irodalmi giccsről, amit egyenesen zabál a HÉV népes közönsége.
Nálam helyezést ér el a KISKEGYED című betíltás előtt sajna nem álló kiadvány: Ha vőlegényed kockás zoknihoz fűzős cipőt húz, akkor házasságotok mittomén szekszuálisan válságos lesz. = GAGYI+parasztbutítás+televangiccsel
Bocsánat, amúgy nem vagyok ám én ilyen indulatos, de ez a téma a halálom.
Ugyan korabbi tema, de most ragtam at magam a topicon, es itt a Neuschwansteini kastely honlapja kepekkel(1, 2, 3, 4, 5). Hat men kispalyas... Szerintem 1szeuen csak szabadon engedte a gyermeki enjet.
Giccs:esztetikai kategoria, tuldiszitett, tulszines, nem harmonizalo, esztetikai erteket nem kepviselo dolog.
Gagyi:Minosegi kategoria:Funkcionalitasat nem betolto, silany minosegu aru.
Bovli:funkcionalitassal nem biro targy.(IMHO kulonvalasztando a gagyitol.)
Idonkent atfedes is van, pl Kelenfoli aluljaro, kinai "bolt": Izlestelen, tarka (giccs) felakaszthato kalitka madarral, ami futtyre torz, nemi joindulattal madarcsiripelesszeru hangot ad ki (bovli), mindez muanyagbol, sorjasan (gagyi).
Azér az IKEA nem a gagyiról híres. Mondjuk a román bögre tényleg annyit ér, amennyiér aggyák, de hát kell vakítani a parasztot, hogy itt vannak nagyon, kibaszottul, mocskosan olcsó dolgok is. Biztos van valamilyen pszihologiai háttere, hogy az ember lát egy boltban 200 forintnál olcsóbb árakat mutató címkét is.
Tegnap az IKEÁban a kezemben maradt egy kb.150 Ft-s bögre füle. Pont amikor ki akartam venni a rekeszből. Abszolút Világcsúcs. Ennél gyorsabban semmi se tud tönkre menni. Egy perc múlva látom, hogy egy fiatal pár egy egész rekesz bögrét vesz. :-)) Otthon lesz nagy öröm... :-))
Filozófia: Ez itt az IKEA = nem gagyi és kafa dizájn. Valamint még nagyon is olcsó mert akcijós. Eredmény: veszünk egy egész rekesz román bögrét.
Meg az, hogy vegyél még, és még, vagy azért mert ez negyon jó minőségű, meg dizájnos, vagyis nem gagyi, vagy olcsó, olyan hihetetlen olcsó, hogy ezt vedd meg, vagy pont ez jó neked mert nem is gagyi, de olcsó, pont optimális. A lényeg hogy VEGYÉL. Ha nem veszel összeomlik globalizált fogyasztói világunk. Ehhez pedig filozófia kell. Ennek egy eleme a gagyi.
Szerintetek lehet a gagyi meg a giccs ellen védekezni? Hogyan?
Vagy egyszerűen csak erre van szüksége a társadalomnak, tehát nincs is értelme?
Milyen hasznossága lehet annak, ha valami gagyi vagy giccs?
Naszóval, a legdurvább gagyi a barátnőm kínai strandpapucsa volt, a maga 10 mp-es élettartamával, ugyanis ez idő letelte után _mindkettő_ atomjaira esett. 150 HUF volt :-)
Legsúlyosabb giccset nemigen tudok, (hirtelen nem tudom eldönteni, melyik is érdemelné ki ezt), viszont van egy sztorim.
Édesanyám grafikus, édesapám szobrász, és emlékszem gyerekkoromban volt többször, hogy egy krisztus-képekkel házaló giccsfestő (krisztus, felhők között átsütő napsugarak, emberek szenvedő arccal, a kép szélén bárányok meg kiscica) többször is becsengetett hozzánk. Szüleim türelmesen elhajtották, azonban az ötödik alkalom után apám felháborodott, hogy húzzon innen a vérbe, elvégre ő szobrász, a felesége meg grafikus, s nincs szükségük ilyen förtelmes marhaságokra.
Erre a házaló: á, az úr egy kedves kolléga, látom egyből felismeri a gyengébb minőséget, na várjon csak, mutatok valami igazán szépet! és elővett egy lemenő nap sugara játszik a fák között hömpölygő folyó reszkető tükrében madarakkal és pillangókkal képet, ezt nézze meg! felkiálltással.
Az nagyjából tiszta, hogy mire mondják, hogy gagyi.
Viszont van egy Gagyi Sándor nevű kollegám, aki most elég szerencsétlennek érzi magát. Egyáltalán a gagyi mint minősítés honnan tévedt a mindennapi szóhasználatba? A gagyizást, mint meghatározást, évekig csak az arannyal való csencselésre használták, most viszont mindenre, ami ócska. Én nem szeretem ezt a mindennapivá vált szót, maga a szó is olyan gagyi:((
Éppen azért, mert a gagyi könnyebben megfogható, kellene talán a giccsel is foglalkoznunk. Szerintem igenis van közös bennük: olyan értékek látszatát keltik, amely az adott tárgyaknak nem sajátja, vagy nincsen rá "szükségük". A giccs a művészi érték látszatát kelti, a gagyi a minőségét. Ily módon nem a villanykapcsoló giccs, hanem a reklámja, amely túlzásba viszi az ömlengést - a villanykapcsoló ettől még lehet letisztult, szépen megtervezett -nincs "szüksége" arra, hogy túlzó jelzőkkel ruházzuk fel. Persze mint minden értékítéletben, itt is sok a szubjektív elem; számomra például a jelenlegi hi-fi divat - csupa fémes-ezüstös készülékház, futófények, csicsás kijelzők, ilyen-olyan tört-görbített-kiugró vonalak már-már a giccs érzetét kelti - én magam jobban szeretem az egysezű vonalú, elegáns készülékeket; különösen, hogy a kezelőszervek lényegében az elmúlt 10 (20?) évben alig-alig változtak.
Éppen azért, mert a gagyi könnyebben megfogható, kellene talán a giccsel is foglalkoznunk. Szerintem igenis van közös bennük: olyan értékek látszatát keltik, amely az adott tárgyaknak nem sajátja, vagy nincsen rá "szükségük". A giccs a művészi érték látszatát kelti, a gagyi a minőségét. Ily módon nem a villanykapcsoló giccs, hanem a reklámja, amely túlzásba viszi az ömlengést - a villanykapcsoló ettől még lehet letisztult, szépen megtervezett -nincs "szüksége" arra, hogy túlzó jelzőkkel ruházzuk fel. Persze mint minden értékítéletben, itt is sok a szubjektív elem; számomra például a jelenlegi hi-fi divat - csupa fémes-ezüstös készülékház, futófények, csicsás kijelzők, ilyen-olyan tört-görbített-kiugró vonalak már-már a giccs érzetét kelti - én magam jobban szeretem az egysezű vonalú, elegáns készülékeket; különösen, hogy a kezelőszervek lényegében az elmúlt 10 (20?) évben alig-alig változtak.
Éppen azért, mert a gagyi könnyebben megfogható, kellene talán a giccsel is foglalkoznunk. Szerintem igenis van közös bennük: olyan értékek látszatát keltik, amely az adott tárgyaknak nem sajátja, vagy nincsen rá "szükségük". A giccs a művészi érték látszatát kelti, a gagyi a minőségét. Ily módon nem a villanykapcsoló giccs, hanem a reklámja, amely túlzásba viszi az ömlengést - a villanykapcsoló ettől még lehet letisztult, szépen megtervezett -nincs "szüksége" arra, hogy túlzó jelzőkkel ruházzuk fel. Persze mint minden értékítéletben, itt is sok a szubjektív elem; számomra például a jelenlegi hi-fi divat - csupa fémes-ezüstös készülékház, futófények, csicsás kijelzők, ilyen-olyan tört-görbített-kiugró vonalak már-már a giccs érzetét kelti - én magam jobban szeretem az egysezű vonalú, elegáns készülékeket; különösen, hogy a kezelőszervek lényegében az elmúlt 10 (20?) évben alig-alig változtak.
Ez a baj, képekről még csak-csak lehet reprót csinálni. Szobrokról és épületekről? Én pl. nagyon szeretem a szobrokat is, szívesen betennék a lakásomba "szoborreprót". (Nem is beszélve az épületrepróról.8-)))
No akkor a gipsz Dávid szobor giccs?
A kicsi Eifel-torony giccs?
Nem értem, hogy jön ide a reklám. A villanykapcsoló giccs?
Szerintem a gagyi kérdéskör jobban megfogható. Ártalmai meg kézzelfoghatóbbak.
Arról még sosem győztek meg senkit, hogy egy tárgya giccs. Viszont arról, hogy gagyi sajátmaga is kényszerűen meggyőződhet.
Izé... ha a Miro és Picasso poszter giccs, akkor nálam is lóg egy giccs a lakásban... (egy Kandinsky-repro).
Szerintem érdekesek azok az esetek is, amikor a giccs mintegy álcázza magát, finoman lopja be magát közénk... például a Mancs két héttel ezelőtti száma Szüret rovatában olvastam egy szemelvényt egy reklámból (ők is felfigyeltek rá), amely hosszan ömlengett formák és fények nagyszerű összhangjáról, négyzet és kör egymásratalálásáról és más magasztos dolgokról, és a végén derült ki, hogy egy villanykapcsoló és konnektor hirdetésről van szó ( félreértés ne essék, nem a design létjogosultságát vitatom el a villanykapcsolóktól, csak a hirdetés túlzásai zavarnak).
Giccs-e egy Miro vagy Picasso poszter? A David szobor, meg az Eifel-torony mintájára azt is annak kellene nevezni, mégsem hiszem, hogy az lenne. Egyébként a David szobor eredetije sem ott van, ahova azt Michelangelo készítette.
Szerintem pontos volt az a megfogalmazás, hogy a giccs esztétikai kategória, a gagyi pedig minőségi. Így egy kiváló minőségű valami is lehet giccses. (Rózsaszín Merci, virágos Zippo...)
Fordítva talán nem. Ha valami nagyon szép, az (talán) nem lehet nagyon rossz.
Egyébként azt hiszem, a gagyi eredeti jelentése tényleg a hamisságra, becsapásra utal. Ld. gagyizók az ékszerboltok előtt. De ma már inkább a silány minőséget és a komolynak tűnő látszatot hívjuk együtt gagyinak.
Én egy csomó mindenre nem mondanám, hogy gagyi, amiket itt felsoroltok. Kell, hogy jobbnak akarja magát feltüntetni.
Hogy kik vesznek giccset és gagyit?
Gagyit sajnos mindenki. Egyszerűen nem lehet eldönteni valamiről, hogy gagyi-e.
