Faltam Planney sorait. Asszem nagyot alkotott. Minden elismerésem.
Dália kedves! Ne légy letörve, az élet szép, és soha senki és semmi nem éri meg, hogy összeomolj miatta.
Fel a fejjel és vigyázz magadra!
(És tényleg szeretünk, ahogy SmartAss mondta.) :)
dália tündérkém, hát mi van? a szemem majd kigúvadt, amíg meg tuttam fejteni kétségbeesésed okát(?).
Ne aggódj, menj nyugodtan, mi lélekben Veled vagyunk!
tudod, hogy imádunk, ugye??????
Dália, ez nagyon tragédiába hajló bejelentés volt! Idegropi, meg ilyenek: ezzel kérem itten ne viccelődjünk! Ezektől a negatív hullámoktól teljesen tönkrement a munkakedvem. Najó, az nem is volt Szóval bármi történt is: fel a fejjel, Te vagy jobb!!!
on: nagyon sokat.
Ezért is van szükségem most arra, hogy egy kicsike közleményt irjak most ide arról, hogy bizony eddig ment a viccelődés, hogy jaj tényleg kevesebbet kéne itt a gép elött ülnöm, de tegnap éjszaka komolyan kiderült, hogy összecsaptak a hullámok a fejem fölött (egyenlőre még sajnos nem a Balatoniak :-( ) idegösszeroppanás programot ki kéne hagyni az életemből.
szóval most szeretnék mindenkitől elköszönni egy picike idöre.
Egyátalán a közelébe se fogok menni a PCnek se, ez az egyetlen megoldás most már amit látok.
Elnézést kérek hát mindenkitől akinek nem fogom megválaszolni a levelét, ill. itt a tasztalon a se leszek látható mondjuk hétfőig.
Kedves virorlásozók, akkor 1999. július 17.én szombaton 10.00-kor (ill. a délelött folyamán, lehet, hogy kicsit kések, ez mindenféle vonatcsatlakozásoktól függ, ha így lenne, majd rátelefonálok valakire) találkozunk Csigaház nevü helyen.
tehát a viszontlátásra,
hétfő reggel pedig TASZTAL újra!!!
Sziasztok!
Debreceni remeteségében szenvedő Planney barátunk - akinek egyik legnagyobb bánata, hogy a Tasztal nélkül kell tengetnie napjait -, megkért, hogy az alábbi üzenetét tegyem közhírré a nagybecsű közönségnek, tehát:"Üdvözlet mindenkinek a távoli Debrecenből!
Amit az alábbiakban írni fogok egy kicsit hosszúra fog nyúlni, lévén a
Tasztaltól távol szemlélem a Mit jelent nekem a Tasztal? problematikáját,
így itt kell kiélnem az írási kényszeremet. Csak bírjátok elolvasni. :-)))
Mostanában arra jöttem rá, hogy a korábban ecsetelt dolgokon felül
nagyon fontos még számomra a Tasztal által közvetített igényesség, a
törzsközönség kultúráltsága, kreativitása is. Most pl. hogy van tenger időm,
néha leülök a televízió elé. Hát az valami förtelem, mekkora egy gány-giccs
az egész úgy ahogy van. Fölháborító. Eddig nem nagyon tudtam hozzászólni egy
TV-t fikázó topichoz sem, mert mialatt Bp-en voltam, abszolút rá se néztem,
de mostmár kaptam ízelítőt. Ez lenne a mai Magyarország igényszintje?
Elszomorító.
Iszonyatosan tudom sajnálni azokat, akiknek ez a szórakozásuk. Nem
akarok itt magunkról dicshimnuszokat zengeni, de nézz meg egy átlag
törzsasztalost! Ez az esetek nagyon nagy százalékában valamilyen szempontból
nagyon érdekes és értékes ember. Számomra legalábbis. Ember, aki
rendelkezik ambíciókkal, nyitottsággal, valami hobbival, szenvedéllyel,
legyen az ejtőernyőzés, táncolás, teázás, nőzés/pasizás, kirándulás,
olvasás, szöcskegyűjtés vagy bármi, egyszóval él, foglalkozik valamivel és
nem csak egyszerűen vegetál. Egyszóval azt mondanám: igényes magával
szemben. Élvezem, hogy az itteni kapcsolatrendszerekben nem jelenik meg a
pénz szerepe, sem az önérdek. Ha valakivel itt lebratyizol, azt egyértelműen
a belső értékei alapján teszed, s nem hátsó szándékból. Itt a barátság amúgy
is tök fordítva indul el, mint élőben. Úgy indul ez kezdetben, hogy a nagy
fekete semmibe kiáltod bele a problémáidat, nem is érdekel ki hallja,
eleinte úgysem az embereket látod hanem csak a nickeket, s az a fontos
számodra, hogy kibeszéld magadat (pszichológia rulez). Aztán azt veszed csak
észre, hogy ezek a nickek életre kelnek, s abszolút olyan dolgokat,
megoldásokat mondanak, amelyek megfognak, elgondolkodtatnak. Ráadásul
rákényszerítik az embert arra, amit minden probléma megoldása során tennie
kéne: azt, hogy a problémáját körbejárja, több aspektusból vizsgálja.
Ugyanis ahány nick, annyiféle nézőpont. Ha végighallgattad őket, szinte
biztos lehetsz hogy körbejártad a dolgot. Senki nem mondja meg, hogy mit
csinálj, hogyan oldd meg, a sok megoldásból kiválasztani a számodra
megfelelőt egyedül a te felelősséged. A nickekkel való nagy beszélgetésekből
nagyon hamar kölcsönös szimpátia érlelődik, ragaszkodni kezdesz ezekhez a
gyakran furi nevekhez, s csak ekkor döbbensz rá igazából, hogy nem is
nickekkel, hanem hús-vér emberekkel társalogsz.
Találkozóra hívnak Vívódás. Elmenjek? Ne menjek? Nem megyek, mert
mekkorát csalódnak majd bennem, nem is ismerek senkit, új lévén nem tudok
bekapcsolódni a beszélgetésbe, húh miket írkáltam ebbe meg abba a
kényestémátfeszegetőtopicba, biztos jól kinéznek majd, tiszta égés szagú az
egész. De mégis elmegyek, mert: ne legyek már ilyen besz*ri, mi a frászt
veszthetek, legfeljebb megiszok egy-két innivalót, udvariasan elköszönök és
hazajövök, úgyis tök ismeretlen emberek; elmegyek, mert
baromiraiszonyatosanmegeszafene kikkel beszélgetek nap mint nap, de úgy hogy
tiszta függőségben élek, annyira hogy tasztallal kelek, tasztallal fekszek,
s olyan gondolataik vannak, hogy látnom kell miféle emberek mondanak
ilyeneket.
Félve lépsz be a találkozó színhelyére. Itt már eleve baráti hangulat
fogad. Nagyon hamar rájössz, hogy egy nagy marha vagy, hogy azt képzelted,
itt majd jól kinéznek. Abszolúte-egyáltalán nem, mi több, azt veszed észre,
valami hihetetlen jószándék árad feléd. Érdeklődnek, kíváncsiak rád,
láthatóan örülnek, hogy eljöttél, te pedig csak áldod az eszedet, hogy igent
mondtál. Annyira jól bele bírsz feledkezni a beszélgetésbe, hogy ripsz-ropsz
már be is esteledett, mehetsz haza. S te már alig várod, mikor lesz a
következő tali a mostmár nagyon jó ismerőseiddel, barátaiddal. Észre sem
veszed, mennyire belegabalyodtál az egészbe. :-)))) Innen indulnak a nagy
barátságok, azt hiszem. Sok mindent elmondasz a Tasztalos barátoknak,
olyanokat is amiket még a legjobb barátaid sem biztos hogy tudnak rólad.
Pont az egész viszonyrendszer miatt, hisz' eddig is mindent elmondtál nekik,
még amikor csak a fekete semmit, s csak nickeket láttad csak a Tasztalból.
Ez a hihetetlen kölcsönös őszinteség és a másikba vetett bizalom
automatikusan baráti szálakkal tud fűzni a korábban idegen személyekhez. Már
csak azért is, mert az őszinteség és a bizalom mértéke fokmérője bármiféle
kapcsolatnak. S minden úgy alakul ki, hogy fel sem tűnik.
A másik dolog meg az, hogy lehet, hogy sok idődet elveszi a Tasztal, de
úgy vélem, egy kicsit beszélgetni, s megállni mindig kell. Mindenféle média
azt szokta pontosan az internet fejéhez vágni, hogy elidegenít. Pl. a
Tasztal?????? Meg tudja valaki mondani, mi abban az elidegenülés, hogy az
ország (sőt a világ, hisz jómagam is ismerek a Tasztalon pl. Hollandiában,
Dél-Afrikában, Kanadában élő emberkéket) legkülönbözőbb korú és foglalkozású
emberei leülnek beszélgetni élőben csakúgy mint virtualice? Ha jól vettem ki
SmartAss barátom leveléből, mostmár szinte kéthetente.
Tud valaki mutatni nekem mégegy ilyen jelenséget, ami egy ehhez
hasonlóan heterogén társaságot a korunkra olyannyira nem jellemző
beszélgetésekre sarkall??? Mert sarkall. Nem a "kedves rokonok" periódikus
pofavizitjéről van szó, melynek mű-ségétől minden jó érzésű embernek
felfordul a gyomra, hanem baráti összejövetelről, melyben őszintén érdekel
mindenkit a másik. Nem arról beszélgetnek, hogy "húúú, most én vagyok a
faszagyerek, mert ezen az üzletemen nyertem 100 rongyot, most vettem új
kocsit, nézd milyen ügyes vagyok", brrrrr, hanem teljesen emberi dolgokról.
Mi sem mutatja ezt jobban, mint az a kis --mások számára talán
jelentéktelenség---, hogy élőben is a nicknevén szólítod a Tasztalos
ismerőseidet. Ez számomra pontosan azt mutatja, hogy élőben sem érdekel
senkit az, ki vagy te valójában, mi a neved, mivel foglalkozol, a
társadalomban elfoglalt pozíciódból kifolyólag mennyire vagy (számomra)
"értékes" ember. Itt a gondolataid, az emberi értékeid számítanak. A Tasztal
valami nagyon értékes ékszer ebből a szempontból.
Na látom, megint kianalizáltam mindent, bocs a fárasztásért,
Minden jót, augusztusban jövök vissza,
Na ha már így visszakanyarintott a főnővér a témához, akkor:
Nekem immáron barátokat is, hála a Tali 8.5-nek. Valószínűleg ha ez nincs, akkor soha nem keveredtem volna senkivel sem tovább mint haver, jó fej, meg ilyenek. Eccerűen ilyen a berendezésem, de ez a Tali megoldotta ezt a csomót. Nagyon örülök ennek. Remélem, hogy Taliról Talira gazdagodom majd.
Persze valószínűleg jót tenne, ha mondjuk nem csápolnék be olyan hamar, így esetleg több időm maradna beszélgetni veletek. :)
Köszönöm Nektek, hogy megtalálhattam magamban Calliopét, aki sokkal bátrabb, mint én voltam.
A Ti hatásotokra merek mostmár minden szempontból Ő lenni a való életben is, nemcsak itt.
(Kész skizofrénia, de úgyis értitek.)
:)
.....ÉÉÉÉÉS megyek haza!!! najó még leápolom ezt aszerencsétlen germán figurát, de legalább végre elbírta dönteni, hogy mit akar :-)))
szép délutánt, jó dohányzást SmartAsskának, majd tonight esetleg lehet közösen cigarettázgatni :-))
(még mindig nem 100% hogy eljutok, de egyre valószínübb :-)))) yez, yez!)
Ps: olyan kár, hogy Planney megint lemarad, még jó hogy nem is olvas minket fájna kicsit szive :-((
namost erre SmartAssbácsinak olyan mosolyt dobok, hogy....nagyot.
:-)))))))))))))))))
mer nincs is ám nagy baj, este meg party az rulez nagyon, csak épp lett volna egy kis nyugisnak+relaxosnak+vadonatújcicávaljátszósnak igérkezős délután, már úúúúúgy örültem neki, de hát itt most buta fölnöttet kel, tudni játszani, felelőségérzetemre apellálnak ezek a szemetek, be is jött nekik, persze, hogy maradok :-(((
Nade eső pl. rulez volt, olyan klasz frissa levegő, szeretek ilyenkor dohányozni a teraszon, meg most itt Tasztalozok veletek egy kicsikét ez is jó nagyon, az iagz az lenne, ha lenne időm megirni végre néhány emilkét, pl. Debrecenbe is biztos vártják már, nade majd hétvégén.
dáliahangulatjelentés bezár :-)))
dáliaösszetörtlélek,
hát én örömmel írtam, hogy ide se dugod a formás nózidat, mert ojjan jó napod van........... ne báncs.......
idiótát küld a zártosztályra, majd leápoljuk, Te meg ragyogj teljes szépségedben, hátmégazesőiselállt, estetalilesz, láthaccsokbarátot, na mosolyogd má el magad lécccccccccci! :)
Esetleg az felmerült valakiben, hogy netán dolgozom, s ezokból kifolyólag nem járok erre???
elnézést, dühös + enyhén frusztrált a hangulatom, idióta ügyfél most töri épp ketté a csodálatosnak igérkezett déllutánomat, fogalmam sincs meddig kell még itt ülnöm :-((((
:-))
(megjegyzem nagyon halkan zárójelben lehetne mondani valami bíztatót most dáliának nagyon letört ez az office hangulat, olyan savanyú itt ma mindenki, pedig milyen jót lehetne pörögni és úgy dolgozni :-((
HÜJÉK!! komolykodó felnőttek...)
Elöhoztam eme egyik kedvenc topicom, egyszerüen nem hagyhatom, hogy így elsüllyedjen szegény, már a 4. oldalon volt, ez gyalázat!
on: Mit jelent egy ilyen másnapos reggelen?
nagyon jó Tasztalra magamhoztérni, ébredezni vele, és nagyon tecc hogy egyre több az IRL hihetetlen embereket ismertem meg!
döbbenetes kicsi a világ!!!!
Tényleg nem ártana egy másik zártosztályt nyitni, mert ez így tönkretette a topicot. Pedig biztosan sokan sok érdekeset szeretnének írni, hogy Nekik mit jelent a Tasztal.
Most építik a Zártosztályt, de mindjárt nyitásra kész.
Sajnálattal kell közölnöm, hogy mivel a társam nincs jelen, ilyen információkat nélküle nem adhatok ki!
Majd a jövő héten talán, ha lesz bizottsági ülés, és befér a napirendi pontok közé, akkor majd megtárgyaljuk MIMIm-mel, hogy nyilvánosságra hozhatunk-e ilyen jellegű dolgokat!
Kettesbe!
Maga csak ne akarjon semmit sem önhatalmúlag áthelyezni! Először is levelet kell írnia az S.T. Bt-nek, ahol elbírálják a kérelmét, és majd 40 nap múlva értesítik.
