A rendőrség követeli a bírói vádak tisztázását Egy rendőrt elítélt, egy másikat felmentett egy bíró a 2006 szeptemberi zavargások alatt a kőbányai rendőrkapitányságon történt bántalmazások miatt. A bíró kimondta, hogy a rendőrök egy része biztosan hamisan tanúskodott. Egy másik bíró is ebben a szellemben nyilatkozott a rendőr tanúkról. A rendőrség visszautasítja a vádakat. http://index.hu/politika/belfold/rendhaz0115/
Igazad van, keresetet benyújtani bármilyen hülyeség miatt lehet, legfeljebb elbukja az ember. Olyan ez, mint a falnak menés. Van fal? Van. Akkor neki lehet menni.
Én is beperelhetnélek, mert lecigányoztál. Van arra paragrafus, hogy nem cigányozhatsz le? Van,
Utána meg te is perelhetnél azért, hogy alaptalanul meggyanúsítottalak, hogy lecigányoztál.
nahát, az van odaírva, hogy "ellenkereset"? ugye te vagy lámpási, aki a polgári perben is beszopta, hogy "gyurcsány" a "vádlottak padján"?... tényleg nem akarsz fellépni ezzel a produkcióval?
a konkrét esetben a perindításnak is van kockázata: mivel egy konkrét (sokat próbált :-) bíró tette a luminózus kiejelentést, fura lenne ismeretlenesként feljelentést tenni, ha pedig megnevezik, akkor ugye csípőből ellenkereset hamis vád miatt, és úgy már nem akkora buli.
és persze az egészet belengi a rendőrök közmondásos korruptsága.
szóval lehet perelni -- de hogy megéri-e...?
bónusz: annó dacumál a véleménynyilvánítási szabadság korlátainak kitágtásáról szóló határozatot éppen a "hatósági személy megsértése" paragrafus eltörlésekor fogalmazta meg az AB. vagyis a rendőrt mint közhtalmat gyakorló személyt szabad sértegetni és az köteles a jogi elégtétel lehetősége nélkül tűrni.
"Már miért ne tudna? Azok a tanúk akik érintettek az ügyben."
Tulajdonképpen csak annyit kell bemutatniuk a személyiségi jogi perben, hogy ebben az univerzumban egymásnak ellentmondó állítások kijelentői között nincs hazug. Nem lesz nehéz, csak az akváriumra kell koncentrálni.
Na mondj egy esetet, amikor lecsukták az egész tömeget, - mondjuk egy miépes csoportot - azért, mert közzülük valakik, akik nem beazonosíthatóak, mondjuk cigányoztak.
De ettől még nyilatkozhatta azt akár egy bíró is, hogy bizonyítást nyert, hogy valakik a Miépes tüntetők közzül cigányoztak. Szerintem volt is erre példa.
Szerintem meg te gondolod rosszul. Mivel a bíró senkit nem nevezett meg, ezért senki nem tud szemilyiségi jogi pert indítani.
Max. a rendőrség tudna jó hírnevének megsértésére hivatkozni. De ennek nincs sok értelme.
Akkor ugyanis pillanatok alatt bizonyítást nyerne,
- hogy az áldozatokat mégiscsak náluk ütlegelték,
- hogy az ütlegelők mégiscsak rendőrök voltak,
- hogy a rendőrök tanúvallomásai ellentétben állnak egymással és egyes tényekkel.
Ezzel nem lehet a jó hírnevet helyreállítani.
Kvázi ugyan az nyerne bizonyitást, amit a bíró állít, hogy a tanúvallomások egy része hamis. A hamis tanúzás ugyanis tény, csak az nem egyértelmű, hogy személy szerint ki követte el.
Nem barátom, nem ez a baj. A baj az, ha a rendőröket en bloc szemét, korrupt, hazug, az állampolgárokat terrorizáló mocskospribékávéhásnak tüntetik fel azok, akik ezt a véleményüket demokratikus, jogállami, törvényes ...véleményen tüntetik fel. Az elvárás, hogy a rendőr, a rendőrség ne legyen olyan, mint a fentebb felsoroltak... Mivel a rendőrség közhatalmat gyakorol kénytelen több kritikák elviselni a testület és annak tajgai is. Ennek a kritikának a kinyilvánítása véleményem szerint nem egy bíró feladata egy büntető perben. Mondhatnán csúnyábban is.... Ez kb. olyan, mintha a rendőrök hivatalos kommünikében lefikáznak napról napra, ügyről ügyre azokat a bírókat, akik teljesen indokolt esetekben nem rendelnek el előzetes letartóztatást, majd a szabadon hagyott illető újabb bűncselekményt követ el...vagy nem szabnak ki megfelelő büntetést ezer bizonyítékra sem és sorolhatnám.
Nem teszünk ilyen nyilatkozatokat hivatalosan mégha ezerszer is igazunk lenne. Azért nem teszünk, mert erre nem érezzük hivatva magunkat. A bíróság tegyen rendet a saját berkeiben, azután gondolkozzon el rajta minden tisztelt bíró, hogy hányszor idézi be a rendőr tanúkat büntető, szabálysértési stb...ügyekben, mert senki mást nem talál, vagy nem tud beidézni. Akkor nem hamisan tanúskodnak a rendőrök ??? Ezer ügyük és az eredményességük esne kútba naponta ha a rendőr tanúk nem lennének. Ezen kellene elgondolkodni a tisztelt bíróknak, amikor kiásogatják a csatabárdot.
Arról pedig szó sincs, hogy nem kell felelősségre vonni a rendőrt ha hamisan tanúzik. Vonják. De ne várja senki, hogy a rendőr olyan hülye legyen, hogy olyan tanúvallomást tesz, amellyel saját magát is bűncselekmény elkövetésével vádolná. Ilyen kötelezetsége nincs is, sőt megilleti őt is, mint minden más embert az ilyen kérdésekre vonatkozó kérdésekra a válaszok megtagadása. Nos ha tisztelt bíró ezt így mondta volna el, akkor semmi probléma.
"ha a jogerős ítéletig ugyanígy viselkedtek, nyakatokba akasztunk egy hamis tanúzást"
Ez még szánalmasabb, mint egy hirtelen begőzölés.
Ha valami értékelhetetlen, végja ki a hóra, és döntsön az alapján, ami nagyon is értékelhető, és ne higítsa fel az értékelhetőt az értékelhetetlennel, hogy aztán azon sajnálkozzon, hogy az egésznek se íze se bűze. Baszni is meg szűznek is maradni még palástban is botor ötlet.
Barátom -rosszul gondolod- de ha a te felvetésedet veszem alapul akkor meg a rendőrség indíthatna pert, mivel jogi személy is indíthat, esetünkben ha az állítás úgy hangzott volna el, hogy a rendőrök hamisan tanúskodnak. Egyébként van ilyen jellegú kijelentés is a bírótól, amikor azt taglalja, hogy a rendőrök között olyan erős a szolidaritás, hogy akár még hamisan tanúskodni és hajlandók....(nem szó szerinti idézet). Egyébként a perben tanúként kihallgatott rendőrök egyenként is és szerintem perközösségben is -mivel egy jól behatárolható csoportról van szó- símán és teljesen törvényesen indíthatnak személyiségi jogi pert.
Csakhogy ebben személyhez fűződő jogokról van szó, nem pedig arról, ha egy jogi személy meghallgatott 10 dolgozójából, mondjuk valamelyik 5 nyilvánvalóan hazudik, hiszen ellentmond a vallomásuk.
Érdekes de nem lenne oktalan ez esetben. A bírók sem léphetik át a véleményükkel a jogszabályokat. Rájuk is vonatkozik az, ha tényt állítanak, azt adott esetben alá is kell támasztaniuk. Ráadásul jelen esetben "intézkedési" kötelezettségük is van. Tehát ha észleltek hamis tanúzást, akkor feljelentést kell tenniük !
Miről is beszélsz barátom ? Van valmi fogalmad a Ptk.-ról ? Hol kell "jogerősen" elhangoznia ? Miről írsz ? Elég elhangozni egy ilyen kijelentésnek, semmiféle írásban, ítéletben stb..nem kell hogy leírva legyen.
75. § (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.
(2) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illetheti meg.
78. § (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
(2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
Amennyiben a felperesek személyhez fűződő jogaik megsértése címén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 84. § (1) bekezdése a-d) pontjaiban meghatározott igényeket érvényesítenek, úgy a keresetet a bíróval szemben is előterjeszthetik. 5 A Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kártérítés azonban ez esetben is csak a bírósággal szemben érvényesíthető. A bíróság marasztalása esetén a bírónak a bírósággal szembeni kártérítési felelőssége a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 85-88. §-ain alapul
84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
A baj csak az barátom, hogy bármennyire is mocskosszemétávéhásnak tartod, a rendőröket, őket is megilletik a személyisági jogok védelme. Ha van tíz rendőr, akikből öt hamisan tanúskodott, akkor fel kell jelenteni őket hamis tanúzásért. De en bloc "hazudtak a rendőrök" egy olyan kijelentés, melyet még egy bíró sem engedhet meg magának, sőt talán egy bíró nem engedheti meg megának leginkább.
A bírók saját maguk sétáltak be a saját csapdájukba. Természetesen a bíróság, mint önálló hatalmi ág, függetlennek kell, hogy legyen. A függetlenség nem jelent viszont a jogszabályoktól való függetlenséget. Ha hamis tanúzást állapít meg a bíró, akkor kötelessége feljelentést tenni. Ha alaptalanul mondta amit mondott, akkor pedig a rendőrség, vagy az érintett rendőrök indíhatnak pert a bíró ellen.
