Még az jutott eszembe, hogy lehet, hogy kevés lesz ez az idő a könyvek átnézésére, ezért kicsit előbb is jöhet, aki nem akar kapkodni. Te pedig tudod, hogy hol vannak jelenleg a könyvek, nyiss be oda nyugodtan.
Javaslom, hogy Te is gyere 15:30-ra, mert biztosan fogsz találni Téged érdeklő könyveket, ugyanis ezek most polcon vannak, sokkal áttekinthetőbbek, mint ahogyan az irodádban hegyén-hátán voltak. És vannak további, igaz, hogy régebbi kötetek is.
Mivel lehet, hogy lesz, aki 16:30-ra egyenest a Koronába megy, illik elindulnunk 16 óra után nem sokkal.
Nem akarom bonyolítani a programot, csak mivel elég jól ismerem a könyvanyagot, érdeklődnék, hogy a második Magdolna-tornyos indulást körülbelül mikorra tervezed? Ha ez nem okoz gondot, ott bevárnálak titeket, és akkor csatlakoznék. Bocsánat és köszönöm!
A Magdolna-toronytól – a könyvválogatás után – végigmegyünk az Úri utcán, a végén a Dísz téren benézünk néhány udvarba, majd a Korona Cukrászdában ülünk le. Ha súlyos könyvcsomagot válogattok, akkor azt nem kell végigcipelni, mert otthagyhatjátok és én később átviszem kocsival a Dísz térre. Szóval kisebb-nagyobb szatyrot, táskát érdemes hoznotok, bár én is viszek oda számotokra.
Pont erre gondoltam, például hogy pendrive-on vigyek-e képeket. Sajnos azonban úgy tűnik, nincs semmi olyan képi vagy írásos anyagom, amit érdemes lenne vinnem.
Ahogy VEE mondja - nem bál ez, hanem teljesen informális, baráti találkozó, szóval az égvilágon semmivel nem kell készülni.
Viszont - ezt már mindenkinek mondom - ha tényleg a megfejtetlen képekről is akarunk beszélni, akkor nem ártana hozzá egy laptop, esetleg mobilnettel. Ha lenne, akkor mindenki elhozhatná a saját képeit egy pendrive-on.
Én csak kibicként (mert eddig szinte semmit sem tudtam megfejteni) vettem részt eddig két találkozón, ahová semmit nem kell vinni, legfeljebb egy kávé vagy egy tea árát... Öltözni pedig csak úgy, hogy a könyvválogatás közben, majd az utcán ne kelljen fázni, mert itt a Vár egyik végéből a másikba fogunk átsétálni be-be nézve egy-két – amúgy zárt – udvarba.
Először is köszönöm, a szombati találkozó megszervezését, továbbá, hogy én is ott lehetek!
Nem akarok fontoskodni, de talán illendő megkérdeznem, mivel először veszek részt rajta, hogyan készüljek rá? Mit vigyek például? Milyen öltözetben kell megjelenni? (na jó, az utóbbi csak vicc akar lenni)
Egy csomó híres könyv van, amiről annyit hallottam, annyit meséltek róla mások, hogy simán tudok róla én is társalogni, meg bólogatni okosan, mikor valaki lelkendezik, miközben egy sort sem olvastam valójában belőlük (még)
Pardon, nálunk a kedves szülők kezdeményezték a rendrakást, én csak végrehajtottam. :-) Szó sincs abc-ről, ahhoz túl tetemes a cucc, mindössze átrendeztem vers-próza-dráma-nemzetközi-magyar-lektűr-kézikönyv-tudományos-stb. viszonylatban a holmit. Nekem roppant logikus, de szegények még mindig a hajukat tépik. :) Mindesetre a papa most jól elvan a katalógussal, ami extra bónusz.
Egyszer egy rendszerető barátnőm felajánlotta, hogy írók szerint abc-be rakja a könyveimet. Utána megőrültem, mert rájöttem, hogy sok könyvnek tudom a címét, de nem emlékszem az író nevére.:-(
Azóta kétszer építettem át egy kicsit a lakást, minek következtében ismét teljes összevisszaság uralkodik. Előfordul, hogy napokig keresek valami, mert tudom, hogy hogy nézett ki. Aztán valamikor véletlenűl rátalálok és jéé... egész más a külleme mint emlékeimben volt.
Sajnos már régen nem támaszkodhatok a régen híresen jó memóriámra.:-(
A filmes történetet nem tudom überolni, mert furcsa mód mozgóképre emlékszem: a cím semmit nem mond, de az első képsorokról beugrik az egész - vagy legalábbis a gyilkos. Viszont könyvben versenyképes vagyok. A legkedvesebb regényeimet egy darabig úgy kétévente újraolvastam, hogy képes legyek referálni, miért is azok a kedvenceim. Aztán feladtam. Tessék nekem elhinni bemondásra. Ami csapdahelyzet, mert így a kínosan hiányzó klasszikusokról is állíthatom, hogy olvastam őket. :-)
Ezen már többször töprengtem. Szinte minden könyvet úgy olvastam régen, hogy a történet magával sodort amikor kinyitottam, eszembe sem jutott visszanézni előszót, szerzőt, vagy nyomban ki is hullott, mert fontosabb volt az élmény. Úgy kategorizáltam magam, hogy ösztönös olvasó vagyok, aminek előnyei mellett van hátránya is. A többszöri olvasás meg mindig új élményt ad, más aspektusokat veszek észre, nyilván a felgyülemlett élettapasztalat, az ismeretek sokasodása miatt. Meg hogy mi érdekel, foglalkoztat éppen.
Átestem ezen a perióduson, gyakorlatilag az egész könyvtárat feldolgoztam. Valami régi adatbázisos programmal, közben megtanultam kezelni .. .:). Amikor tönkrement a gép, odalett az egész munkám. Néhány kinyomtatott oldal megmaradt emléknek. Persze nem csak én keverem a könyveket össze-vissza, jönnek is mennek is a könyvek, de újabban jobban bízom a papírban, meg nem is pányváz ki a számítógéphez. Áramszünet esetén is működik. Bizonyos könyveket meg dobozolok. Feliratozva, és regisztrálva a "nagykönyvben", a lelőhellyel együtt. Egyszerűbb a portalanítása is :)
Amíg például a szóban forgó Gondolat Világjárókat össze nem gyűjtöttem, mindig volt nálam, éveken keresztül egy kis notesz, abban a már megvett kötetek listája szép rendben.
Jóvanakkor, nem csak én vagyok ilyen feledékeny. Viszont így néhány évente újdonságként lehet a régi könyveket is olvasni.
Egyszer néztem egy filmet, egész izgalmas volt; bár egy-két kép ismerős volt belőle, de azt gondoltam, hogy láthattam egy előzetesét vagy beharangozóját. Oszt a végén kiderült, hogy én voltam a hangmérnöke.
Nem rossz az irány, mostanában elkezdtem írni a könyvtárból kivett és elolvasott könyveket is, mert már nemegyszer fordult elő, hogy álltam a könyvtárban és egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy én ezt már olvastam-e... Sőt olyan is volt, hogy valamit kihoztam és a felénél jöttem rá, hogy ez már megvolt. Ami persze nem feltétlenül baj. Főleg a szépirodalom az valahogy átfolyik rajtam, pillanatnyi hatása van akkor mikor olvasom, ajánlgatom másoknak, hogy ez mennyire jó éppen, biztos meg is változtat néha valamilyen irányba kicsit, de a szerző és a cím (persze a néhány nagyon nagy kivételével) utána pillanatok alatt kiesik. Fél év múlva megkérdezi valaki, ki volt az a fiatal szerző, gondban vagyok.
A könyvtárban egyébként ez is megvan már a gépben sok-sok évre visszamenőleg, hogy mit vettél ki.
