" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Egyszer régen a Balaton partján egy ismerősöm kertjében volt egy fügebokor. Néhány ága benőtt a kerti ház mellé épített üveges veranda légterébe a tető alatti nyíláson. Ott benn pedig mézédes fügéket termett! Akkor ettem életemben először fügét, meg utoljára is.
Nálunk kegyetlen metsző szelek söpörnek, kitett a kertünk a szél erejének. Nemrég óta kertészkedek. Könyvekből metszegetem a fiatal gyümölcsfákat.
Szóval a füge nálunk eleve felejtős lehet?
Még a kivin gondolkodok vagyis gondoltam már rá, láttam katalógusokban. Igyekszek majd visszaolvasni a topikot, de ez idő függvénye.
Nosztalgikus hangulatban köszönt rád az új év úgy látom. :)))
BÚÉK Neked is, és minden kedves fórumozónak.
Ezeket a méréseket napi szinten csinálod. Képes vagy kora reggel kimenni leolvasni?
Gratula!
Mindenesetre érdekes dokumentáció ha az ember visszanézi a hőmérsékleteket. Az emlékezet téved gyakran, a feljegyzés tuti.
Egyik banánt behoztam a lakásba december elején, másik kint van a melegedőben. Tavasszal meglátom mi volt a jó módszer. A benti nem néz ki túl jól...:(
Kb. két hete ásom a kertet. Ugar feltörésére kivaló az idő, ki kell használni. Minap az egyi földből kiásott csiga kinyitotta a kis ajtót, és útnak indult. Azóta azon töprengek, hogy ez csak pillanatnyi elmezavar volt részéről, vagy tud valamit a következő alig két hónapra vonatkozóan?
Őszintén...fogalmam sincs.Néha úgy érzem,a hagyományos gyümölcsöknél túl van misztifikálva a porzás kérdése,már az hogy mi a megfelelő porzó,vagy kell-e.
Hülyeséget nem akarok írni,saját tapasztalatot meg azért nem tudok,mert nekem kb 40 fajta körtém van,ennek fele már virágzott ill termett több kevesebbet,így az Ilonka is.Kötődési problémám csak a Fétellel volt,a többivel nem,de hát olyan virágorgiában ami nálam lenni szokott...Mindenesetre a Vilmost amolyan univerzális porzónak tartják,valszeg van is benne vmi...
ha nem akarsz önálló Vilmost /egyébként sztem jobb fajta mint az Ilonka/ ,akkor legyen 2 Ilonka,de olts bele 1-2 Vilmos ágat is...
Illetve még a vadalmának is jobban utánanéztem ma délután a neten. Olvastam róla, hogy nyersen nem igazán fogyasztható annyira savanyú. Gyümölcslevesnek meg pici, mire kimagozom alig marad belőle valami. Ezért nem kockáztatom meg, hogy ott hagyjam, ahol most van, inkább átültetem máshová, ahol kedvére nőlhet majd és jó lesz a rigóknak :) A helyébe meg mehet a Golden Delicious a Freedom szomszédságába, őt beporozni.
Lehet ez is butaság. De Prunus padus/Zselnice meggybe oltani cseresznye és/vagy meggy oltóvesszőt nagy butaság? Kiváncsiságból kérdezem? :)
Még egyetlen kérdéssel szeretnélek zavarni. Freedom almát szeretnék venni, de olvasom, hogy egyedül nem terem :( Ezért gondoltam rá, hogy Golden Delicioust veszek hozzá párnak, mert azt írják, hogy azzal egymást termékenyítik. Ez az alma, a gyökérről kihajtott bármi lehet és akkora mázlim nem hiszem, hogy lenne, hogy pont beporozza majd a Freedomot. Lehet jobban járok ha veszek Freedom almát és egy Golden Delicoust mellé. amik egymást porozzák. Az ismeretlen fajtát pedig átültetem a kertem olyan szegletébe, ahol ha vadalma lesz akár, a madaraknak jó lesz belőle csemegézni. Azért gondoltam meg magam, mert egy Freedom alma önmagában ha nem terem, akkor sajnos nem lesz almám :S Szóval Golden Delicious-sal kell társítanom, ma jött a felismerés, sajnos enm vagyok hozzáértő, de lelkes vagyok és tanulok :) Köszönöm szépen a segítő tanácsaitokat!!! :)
Revideálom az előző kijelentésemet a vadalmával kapcsolatban. Nem feltétlenül az. Ha meg mint írod valamelyik kertészetből való, akkor meg mégkevésbé, merthogy a kertészetekben nemigen használnak vadalmát alanynak.
SzanCSI2 fórumtársnak pedig tökéletesen igaza van, majd "vallatásnál" kiderül. :)
Ha nem tetszik a termés minősége akkor könnyűszerrel átoltható. Ha meg még esetleg nem tudnál oltani, (szemezni), bátran látogass el az Oltás, szemzés dugványozás topikra, és garantált segítséget fogsz kapni bármilyen kérdésben.
Én annyit tudok, hogy a zöldalmát termő fa anno kertészetből lett rendelve. Ismerősöm mondta. De ez gyökérről hajtott kis többtörzsű fa. Ami azért jött létre, mert szántották a kertet. Elvághatták az almafa egyik nem túl vastag, kb ujjnyi vastagságú mellékgyökerét, ami kihajtásra serkentette a levágott gyökérrészt a földben. Szóval lett belőle egy kis fa. Ezt ásta ki nekem a rokonom. Nagyon szépen nől. Biztosan nem magról kelt, hanem gyökérről hajtott. Ha vadalma, én annak is örülök. Szeretnék tavasszal rendelni egy Freedom almát, ami elvileg elég jól ellenáll több betegségnek, majd vele szépen eléldegélnek a kertben.
Nem tudja valaki véletlenül, hogy a vadalma termése mire használható? :) Esetleg kompótnak vagy süteménybe?
