Remélem, olvasod még...
Felejtsd el, amiket eddig itt olvastál, meg amit az ügyvéded mondott.
A földhivatal határozata volt jogsértő: jogorvoslatot kell kérni ellene. A legkézenfekvőbb a fellebbezés lenne, de minthogy azt írod, lassan egy éve húzódik az ügy, tartok tőle, hogy ezt már lekésted (vagy fellebbeztetek?). A megyei földhivatalnak írj, és kérd meg őket, hogy felügyeleti intézkedésként semmisítsék meg a körzeti földhivatal határozatát, és utasítsák a hivatalt új eljárásra. Ha nem tennék, akkor a városi ügyészségnek írj, és kérd meg őket, hogy felügyeleti jogkörükben eljárva nyújtsanak be óvást a bejegyzés érdekében.
"Az önkormányzatnak elvben lennie kellene saját rendeletének az állattartásról. Ki kellene kérni és megnézni, hogy az abban lefektetett szabályok szerint járnak-e el."
Köszönöm a tanácsot, azt hiszem ezt fogjuk tenni + újabb beszélgetés a jegyz?vel.
Egyébként amíg lehet valóban kerüljük a konfliktust, de ezt a másik oldaltól is elvárnám - a másik szomszéddal jónéhány szóváltása volt a kupac áthelyezése el?tt, így gondolhatta hogy nekünk sem fog tetszeni.
Kovács Bála Sándornak és syllus-nak is kösz a válaszokat.
Vagyis ha a földhivatal elutasitja a tulajdonjog bejegyzést, akkor mehetek az önkormányzathoz azzal hogy a szerződés nem jött létre, adják vissza a pénzemet? (mert hogy azt lenyulták rendesen. Mikor kértem őket hogy tisztázzák a földhivatallal az ügyet akkor a kedves jogtanácsos aki ellenjegyezte a szerződést -önkormányzati alkalmazott- elhajtott azzal hogy az nem az ő asztala, rendezzem a dolgot magánjogi dokuval...arra hivatkozva hogy az eladott telek 100% önkormányzati tulajdon, igy ők jogszerüen jártak el...) Vagyis pinpongoznak velem a hivatalok rendesen.
Aszem hagyom a fenébe az egészet, az idő csak nekem dolgozik (remélem:))
Vagyis ha a földhivatal elutasitja a tulajdonjog bejegyzést, akkor mehetek az önkormányzathoz azzal hogy a szerződés nem jött létre, adják vissza a pénzemet? (mert hogy azt lenyulták rendesen. Mikor kértem őket hogy tisztázzák a földhivatallal az ügyet akkor a kedves jogtanácsos aki ellenjegyezte a szerződést -önkormányzati alkalmazott- elhajtott azzal hogy az nem az ő asztala, rendezzem a dolgot magánjogi dokuval...arra hivatkozva hogy az eladott telek 100% önkormányzati tulajdon, igy ők jogszerüen jártak el...) Vagyis pinpongoznak velem a hivatalok rendesen.
Aszem hagyom a fenébe az egészet, az idő csak nekem dolgozik (remélem:))
A technikai részleteket nem tudom, én nem vagyok ügyvéd és ajánlani sem tudok, ill. nem ingatlanos területen dolgozom.
A szerzödés nem évül el, viszont az adásvételi szerzödés érvényességéhez szükséges az ingatlannyilvánartási bejegyzés is. Addig nem jön létre érvényesen a szerzödés. A dolog annyiban lehet gázos, hogyha - mondjuk - az önkormányzatnál pl. figyelmetlenségböl újból eladják valakinek a területet. Ha megbízol az önkormányzatban, akkor várhatsz nyugodtan. Ha mégis pert indítasz, akkor célszerü újból benyújtani a szerzödést a földhiv.-hoz, majd kérni az eljárás felfüggesztését a per befejezéséig.
És ha per, akkor az hogyan "működik"?
Hogyan kell egy ilyen polgári pert kezdeményezni?
Mennyi a várható "átfutási" idő?
Mennyi a tarifa?
Ki fizeti? A pert inditó vagy a per vesztese? Vagy?
Etc.etc.
(bocs de sose volt (még) polgári peres ügyem)
És még egy fontos kérdés: tehát az önkormányzattal kötött (és kifizetett) adásvételi szerződés ugye nem "évül el" a tulajdonjog bejegyzés hiányában?
Mondtam, hogy "nem jogászi"...
Hitvallásom (hű, de nagyképű vagyok) szerint az ügyfelet nem elég a megtehető lépésekről és azok sikerének esélyeiről felvilágosítani, hanem fel kell vázolni lépései várható mikrotársadalmi következményeit is. Mert lehet, hogy többet ér számára a nyugodt, békés élet tehénszaggal, mint a szomszéd megbírságoltatása a gyerekekre is kiterjedő közutálattal társítva. És akkor arról nem is beszéltem, hogy pár hónap múlva megint ott lesz a trágyadomb. (Én laktam falun...)
Természetesen az idö mindent megold;)))
Ebben az esetben az özvegyi haszonélvezeti jogot a halotti bizonyítvány alapján törlik. Ezt követöen már nem kell nyilatkozat, a földhivatal malmai beindulnak...
Mi van akkor ha eccerűen hagyom a fenébe az egészet? (Morbidan: kivárom amig elpatkol)
Ha most a földhivatal nem jegyzi be a tulajdonjogot, akkor ha mondjuk 100 év múlva patkol el az öreglány (bocs a moprbiditásért, de hát ez van) akkor kérhetem a tulajdonjog bejegyzést újra és akkor már be fogják jegyezni?
(note: van egy érvényes kifizetett szerződésem a telekre vonatkozóan)
Azt a "polgári pert" szvsz rosszul hallottad. Azt mondhatták, hogy "közigazgatási eljárást" kell indítaniuk. Az nem ugyanaz.
Végezetül mondok valami nem jogászit. Ha helyi rendelet nem tiltja a tehéntartást - akkor meg kell próbálnod szépen megegyezni a szomszéddal. Ha nem megy, akkor meg nyelni, pontosabban szagolni. Ugyanis, ha a trágyadomb helye, tárolási körülményei miatt meg is tudod bírságoltatni a szomszédot az ÁNTSZ-szel, a "siker" csak átmeneti lesz, és igen nagy árat fogtok érte fizetni. Falun az a természetes, hogy van jószág a portán. Általános lesz a vélemény, hogy az a különc, aki ezt nem érti. És ha még a hatóságokhoz is futkos, akkor összeférhetetlen is.
"Rómában élj úgy, mint a rómaiak!"
Más jogszerü megoldás pedig nincs. Ugyanerre utaltam a "trágyás" ügyben. Vagy megegyeztek, vagy per.
Azt azért jelzem, hogy az özvegyi haszonélvezet is megváltható. Vagyis úgymond "kivárásolhatod" a jogából. Ez teljesen legális lenne, perrel viszont ez már kényszeríthetö ki, de felajnálhatod, ha van rá pénzed.
De igen.
Meg arról is hogy a fél házat akár ki is adhatnám,
meg arról is hogy visszamenőlegesen a fél házrészre vonatkozóan használati dijat is perelhetnék...
Csakhogy én alapvetően békés természetü ember vagyok, útálok bíróságra járni és abban "vájkálni" hogy ki, mikor, mit mondott/csinált etc.etc.
Meg aztán a fenti esetekben a bíróság valószínüleg "elérzékenyülve" mondaná hogy " ahhh hát mit akarok én a szegény nyugdijas nénitől"...
És ha "szerencsém van" még a perköltségeket is rámvernék...
Én eccerűen azt szeretném hogy végre jegyezze be a földhivatal azt a fránya tulajdonjogot (és üsse kavics az öreglány haszonélvezetét), aztán hagyjuk egymást békén, kapirgáljon a kertben ha akar amig él. (addig úgysem lehet a házhoz "hozzányúlni",. nem lehet eladni, lebontani,kiadni etc. :-()
"A polgármesteri hivatalban szóvátettük a dolgot, azt kérve hogy próbáljanak meg szelíden szót érteni a szóbanforgó tehenek gazdájával és kérjék meg arra a bizonyos áthelyezésre. Erre közölték velünk hogy ez a kérésünk kvázi feljelentésnek min?sül, és (állítólag) kötelesek ilyen esetben polgári peres ügyet indítani a bejelentésünk hatására, amit mi nem biztos hogy szeretnénk."
Pedig vagy ti egyeztek meg, vagy marad a hivatalos út. (A polgármesteri hivatal nem közvetítö a felek között) Próbálj meg a szomszéddal értelmesen beszélni, hiszen mindkettötöknek felesleges lenne egy hosszadalmas eljárás. Az állattartáshoz nem értek, de biztos van rá valamilyen szabály, és ha tényleg olyan büdös van nálatok, akkor úgy is megnyernéd a pert, vagy megbüntetné az önkormányzat szabálysértésért.
Adva van egy telek és rajta egy családi ház két önálló helyrajzi számmal mert különböző a tulajdonos.
A telek 100%-os önkormányzati tulajdon (a tulajdonos anno az “átkosban” mint fizikai munkás az államtól kapta téritésmentesen lakásépítési célra, majd a rendszerváltzáskor tulajdonjogilag az “visszaszált” az önkormányzatra)
A telken álló ház tulajdonosa 50-50%-ban a férj és feleség akiknek 3 gyermekük van.
A feleség 1964-ben meghalt, igy az anyai rész (50%)-t a gyermekek örökölték a férjnek özvegyi haszonélvezeti joga van.
A férj 1970-ben újra nösül.
A férj 2000-ben meghalt. A ház apai 50%-át a gyermekek örökölték. (Vagyis a ház 100%-os tulajdonjoga az örökösöké)
Az “új” feleség özvegyi haszonélvezeti jogot kap a ház apai részére (50%)-ra.
2001-ben az önkormányzat eladja a telket a törvényes örökösöknek, akik azt az önkormányzat által készített szerződés alapján megvásárolják, az ellenértékét kifizetik.
Az önkormányzat átküldi a szerződést a földhivatalnak a tulajdoni jog bejegyzése végett.
És itt kezd bonyolódni a dolog L
A földhivatal törvényre hivatkozva megtagadja a bejegyzést mert a közös tulajdonos miatt az eddig két külön helyrajzi számon nyilvántartott ingatlannak új közös tulajdonosa van (a két ingatlant egy helyrajzi számra kell összevonni) DE mivel a telek adásvételi szerződésében nem szerepel az “új” feleség mint haszonélvező (hiszen a telekre nincs és nem is volt haszonélvezete-igy vélhetően az önkormányzat adás-vételi szerződése megfelelő, ő egy 100% saját tulajdonu telket adott el) ezért az összevonás nem elvégezhető.
Kéri hogy a szerződést módosítsák és szerepeljen rajta az özvegyi haszonélvező tulajdoni részarányára utaló megjegyzés (0%) és aláírása.
Az örökösök közös megegyezéssel és jóhiszemüen úgy nyilatkoznak hogy minden további nélkül hozzájárulnak ahhoz hogy az özvegyi haszonélvező (az “új” feleség) hasznonélvezete a telekre is 50% arányban bejegyzésre kerüljön.
Ennek értelmében felkérnek egy ügyvéded a szerződés módosítás/kiegészítés elkészítésére.
Az el is készül, a tulajdonosok mind aláírják azonban az özvegyi haszonélvező vélhetően csupán rosszindulatból – hiszen semmilyen erkölcsi anyagi hátrány nem éri, sőt egy fél telek haszonélvezeti joggal “gazdagabb” lenne- NEM IRJA ALÁ.
Az ügyvéd kijelenti hogy az aláírás hiányában sajnos semmi továbbit nem tud tenni.
Igy a földhivatal megtagadja a tulajdonjogi bejegyzést vagyis a tulajdonosok, annak ellenére hogy szabályos szerződést kötöttek, kifizették megszerzett tulajdonukat, ahhoz nem férnek hozzá! Törvényesen – a tulajdonjog bejegyzés hiányában- nem juthatnak hozzá saját tulajdonukhoz.
Kérdés:
mit lehet tenni?
A fenti esetben –úgy gondolom- a személyes tulajdonjoghoz való viszony sérül.
Milyen törvény, eljárás teszi lehetővé egy ilyen jogsértés megszüntetését?
Köszönöm előre is a hozzáértők tanácsait.
(Azért fordultam ehhez a fórumhoz mert lassan egy éve húzódik ez az ügy és igazából nem látom a megoldást. Kérem aki tud segítsen. Kösz)
Kb. 2000 lélekszámú faluban lakunk; a település infrastrukturális fejlettsége viszonylag jónak mondható (víz+gáz+szennyvíz stb.), DE:
a szomszédunk leküzdhetetlen kényszere a tehéntartás iránt annyira elhatalmasodott rajta,
hogy vett is két ilyen jószágot. Mindez egészen mostanáig nem zavart minket, illetve nem minket zavart...
A trágyadomb közelmúltbeli áthelyezése azzal a sajnálatos következménnyel járt, hogy a domborzati
viszonyok miatt az innen (kb. 30 méterre a házunktól) áradó b?z rendszeresen bekopogtat a ház különböz? helyiségeinek az ablakán, amik így nyárid?ben nyitva lévén szépen be is engedik azt a lakásba (2 feln?tt + 2 kisgyerek).
Mivel a kapcsolatunk eléggé h?vös, a szomszédunkkal ez a gond nem rendezhet?.
Nem tudom hogy van-e az állattartásra valamilyen jogi (vagy ÁNTSZ stb.) el?írás; mindenesetre a problémánkat megszüntetné ha az egész b?zkupacot (kb. 3x3x1 m) átrakná a telkének egy távolabbi részére, ahol már senkit sem zavarna - nagy telek, van ilyen hely rajta.
A polgármesteri hivatalban szóvátettük a dolgot, azt kérve hogy próbáljanak meg szelíden szót érteni a szóbanforgó tehenek gazdájával és kérjék meg arra a bizonyos áthelyezésre. Erre közölték velünk hogy ez a kérésünk kvázi feljelentésnek min?sül, és (állítólag) kötelesek ilyen esetben polgári peres ügyet indítani a bejelentésünk hatására, amit mi nem biztos hogy szeretnénk.
az igazság az , hogy koncepcios ügyként érem meg az egészet, mert a helyszínen nem jattoltam a rendőrnek.
Kis ívben jobbra kanyarodtam, balról az ég világon semmi nem jött.
Egy pillanatra lefékeztem, majd azonnal mentem tovább.
A rendőr távolabb lesből lekapcsolt.
Mivel próbálkozott de nem jattoltam, ezért visszament a kocsijához, amely ráadásul tilosban, kerékpárúton parkolt, és az ott ülő polgárőrrel konzultálva visszajött, és akkor már a biztonsági övet is kifogásolta.
Csak azt nem tudom, hogy ő hogyan látta két üvegen keresztül, amikor az én szélvédőm ráadásul sötétített is.
Mindenesetre nekem is van tanúm, a feleségem, de ők is ketten vannak. :(
Mindenesetre 20 rongyra büntettek meg, pedig nem volt előéletem.
A szabálysértési előadó még biztatott is előtte, hogy ilyen a közlekedést nem veszélyeztető esetben (jól belátható kereszteződésben balról senki nem jött)nem igen szoktak büntetni.
Nem tudom, fellebezés esetén a bíróság mit vesz inkább figyelembe. :(
Nem. Ez csak a határozat késedelmes meghozatalát jelenti. Az ügyintéző felettese adhat neki egy fegyelmit - ha akar. De a határozat érvényes és hatályos.
Szabálysértési ügyekben hat hónap az elévülési idő, de az is megszakad az eljárási cselekményekkel. Az abszolút eélévülés meg két év.
januárban volt egy állítólagos szabálysértésem amit nem ismertem el(stoptábla, biztonsági öv).
február végén megindult az eljárás.
most, júniusban kaptam határozatot a bírságról.
kérdésem:
a 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekrôl
82. § (4) eképpen szól:
Az érdemi határozatot az eljárás megindítását követô harminc napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hatóság vezetôje egy alkalommal az ügyintézési határidôt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
Ha jól számolom, a hatóság kicsúszott az idôbôl.
Ez netalán a határozat érvénytelenségét jelenti????
Még egy apróság, a köteles rész akkor is jár, ha kizárják az öröklésből. Kitagadás és érdemtelenség esetén viszont nem jár. A kettő közötti különbség, hogy a kitagadás (és a kizárás) az örökhagyó kifejezett aktusa, míg az érdemtelenség a hagyatéki végzés megtámadásának indoka lehet.
Valójában a végrendelet kvázi kizárás, hiszen a törvényes öröklés rendjét változtatja meg valakik javára, mások kárára.
Illetve a végrendeletben történő kitagadást, amelynek feltételei nagyjából megegyeznek az érdemtelenség kritériumaival. A jelentős eltérés az, hogy kitagadni azt is ki lehet, akit 5 év (vagy hosszabb) szabadság vesztésre ítéltek. Reméljük, hogy ez itt nem áll fenn.
Köszi az eddig válaszokat!!! Lenne még egy kérdés, bocs, ha ugyanaz a válasz lesz rá, mint az előzőre, lamer vagyok a jogi dolgokban. :-)
Mivel még nem teljesen biztos, hogy a szülő a másik gyerekre hagyja az örökséget, így hagyhatja jogi személyre, alapítványra, a (papíron nem) élettársára, egy idegen magánszemélyre, vagy akár a saját testvérére. Ez esetben is fennáll a köteles rész?
Köszi még egyszer!
Köszönöm, természetesen "köteles rész".
(Amúgy megint tanultam egy csomót. Fogalmam nem volt, hogy létezik "ági öröklés" meg "osztályra bocsátás". Eddig ilyet csak a jogtörténetben olvastam.)
Tudod: én ezekben a dolgokban a hályogkovács vagyok.
Egyébként pedig a végrendeletet meg lehet támadni érvénytelenség vagy hatálytalanság miatt.
Az, hogy ki hány évig élt együtt az örökhagyóval, teljességel irreveláns, ezt az érvet nyugodtan felejtsétek el. Inkább a végrendeleten próbáljatok fogást találni - az sem szokott könnyű lenni.
Viszont "kiesik az örökségből, aki az öröklésre érdemtelen" illetve "akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott." 600. § c.) illetve e.)
Az érdemtelenség nem hiszem, hogy esetetekben fenn állna, ehhez ugyanis valakinek (vagy az örökhagyónak vagy az örököstársnak) az életére kell törni, de minimum a végrendelkezést kell akadályozni. Az érdemtelenségre amúgy is a másik örökös hivatkozhat - ami kockázatos, hisz bizonyítatlanság esetén perelhető lesz hamis vád miatt.
