Gyerekecskék, mindjárt kitiltatom innen Gombócot, nem lehetne valami más témát boncolgatni?
Például P.P-vel wc-papíroztunk tegnap :)) ----
na jó, mielőtt elásom magam a szemetekben,
egy utsó, de igazán utsó dolog:
épp elraktam a maradék pizzát (hogy Gombócnak ne jusson!!!!!!), amikor a szemem láttára adta ki a kutyám a vacsiját...
(Elnézést kérek.)
Gombóc, EZ A TE MŰVED!!!!!!!!!!!!!
Na, Gombóc, elmentem egy kis PPP-re,
azaz pizza+pezsgő partira! :))
Én szabadalmaztattam,
próbáljátok ki, már sokakat behülyítettem, teljesen nem összeillő dolog, de azért yoooooo!!!!!! aztán még lesz egy kis eper pezsgővel... :)) Elvégre hétvége van!
Tiszta hedonizmus, mi???
Gombóc 29!
Kösz a sztorit.
Ha nem volt mindenki totál részeg és nagy hullámok se voltak, akkor nem nagyon értem...
Akkora volt a komp, mint 1 db autó?
Satine!
Kompos sztori hányás nélkül:
Először Lengyelország és Svédország között voltam komppal még a 80-as években. Nagy élmény volt akkor, hatalmas nagy dög volt. A hullámokból semmit sem éreztünk.
Aztán egyszer engem is majdnem elkapott a tengeribetegség: Volcanoból mentünk Stromboli szigetére egy pici szárnyashajóval. Mivel elég nagyok voltak a hullámok és a hajó is gyorsan ment, ezért hihetetlen sebességgel minden irányba (föl, le, jobbra, balra) dülöngélt az a dög. Mivel már elés sz*rul voltam, ezért kidülöngéltem a hátsó szabad taraktusra, hátha ott jobb lesz. Onnan meg majdnem beleestem a tengerbe, tehát vissza a belső térbe + néhány ima a gyors és könyörületes halálért, ha már egyszer eljön a kaszás, akkor ne szenvedjek...
Aztán egyszercsak odaértünk. Hihetetlenül jó érzés volt stabilan állni a lábamon.:( Két tanulsággal szolgált:
1., Visszafelé már normál hajóval mentünk, ami több órával lassabb.
2., Nem lenne belőlem nemhogy jó, de semmilyen tengerész.
Itt a vége, fuss el véle!
Vagyok ám, Gombóc, olvasgatlak is titeket. Valóban azért hallgattam, mert nekem annyi utazós élményem még nincs, nem akartam közbekotyogni. Majd bekapcsolódom lassan.
Tehát, végre megérkeztünk.
Egyikünk, Timea, felállt, hogy elinduljon a kijárat felé, el kezdett remegni keze, lába, szemei felakadtak és összeesett.
Sztyuvik rohantak, felélesztették.
És még mindig nincs vége a történetnek.
Egyből az jutott az eszünkbe, hogy pár nap múlva ugyanezt, mégegyszer !
Visszaútra felkészültünk.
Gyógyszerekkel.
Én egy fiatal pár mellé kerültem. (3-as ülések voltak)
Elindultunk...
És kezdődött minden előlről.
Befogtam a fülem ( hanghatások kizárása ) , becsuktam a szemem ( vizuális hatások kizárása ) és így könyököltem a térdemen.
2 órán keresztül!
Közben azt motyogtam magamban: "Csak le ne h...janak! Csak le ne h...janak !"
( Mármint a fiatal pár )
És kérem szépen, sikerült a lehetetlen.
Megúsztam.
Megint.
Ja ! Filmet is vetítettek, de vmi miatt nem igazán emlékszem rá, hogy melyiket. :))
Tanulság: Máltára legközelebb: csakis repülővel !
The end
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Mi volt a gond?
Mindenki sokat ivott, mert a komp vámmentes terület?
vagy nagy viharba kerültetek?
Hát akkor MINDENKI, elő a kompos történetekkel!
Én Dániából mentem életemben először komppal Norvégiába, aztán Svédországból Németországba haza.
Nekem óriási élmény volt az első komp-utam, a sok dán meg norvég tök lazára vette a figurát, egy teljesen más világba csöppentem... vedeltek, mint az állat, aztán Norvégiában "élve" megértettem, hogy miért... Olyan eszement árak voltak még az ő fizetésükhöz képest is...
Gombóc, most rendeltem e percben pizzát,
akkor most mi legyen?
Egyébként sutty, lement rólam 2,5 kiló a héten, és már zörögnek a csontjaim (zzzrrrrr), akkor most ne olvassam?
Fogyókúrázók Naponta többször is olvashatják.
A többiek módjával.
Kissé naturalisztikus.
Színhely: Szicilia - Málta. Komp.
Utolsónak gurultunk be autóinkkal a kompba.
A kompos legények sürgettek, hogy gyorsan, gyorsan, mert már indulnának.
Ahogy kiszálltunk a kocsikból, mint a Forma-1-es versenyeken kerékcserekor, egyből nekiestek az autóknak.
Széles hevederekkel keresztbe-kasul lerögzítették.
Minek ez a felhajtás?-gondoltuk-mert azért már egy párszor kompoltunk, de seholsem lihegték túl a dolgot.
Elfoglaltuk helyeinket és elindultunk a "szörnyelladefrász" útra.
Eleinte vihorásztunk, de aztán...
Az utasok szép fokozatosan el kezdték kidobni a taccsot.
Volt ugyan zacsi, de nem mindenkinek sikerült időben magáévá tennie.
Útjára indult a pokol...
A stewardesek egyszerűen nem győzték hordani a szaniteri begeket.
Akadt, aki úgy gondolta, hogy ezt a dolgot inkább a wc-n intézi el, de kis idő múlva már oda sem volt érdemes menni.
"Megtelt" !
Az egész komp tiszta h....ék volt. Komolyan.
Én megúsztam. Nem értem hogyan.
2 órás út, végre megérkeztünk!
