Kénytelen vagyok egy kicsit ünneprontó lenni, mert van egy negatív következménye a topiktalálkozónak. Amikor képet akartatok megnézni nálunk, akkor abból a gépből, amibe először be lett dugta a hozott pendrive, szabálytalanul lett kivéve és teljesen meg lett zavarva a masina. Olyannyira, hogy csak hosszú internetes kutakodással lehetett megtalálni a hibaüzenet értelmét és javítási módját. Most már minden rendben, de nem teszem a kirakatba, amit kaptam azért, hogy idegeneket engedtem a számítógépeink közleébe...
Nagyon rendesek vagytok, hogy nagyjából elvégeztétek ugyanazt a munkát, amelyet Takács tanár úr, míg én dolgoztam ma délután. :-) Mondom, oltári jó a sztori, akit nagyon érdekel, olvassa el a múlt heti és a mostani Narancsban; aki bírja a feszültséget, várjon egy kicsit, pár hét múlva feloldják a zárlatot a neten.
Mivel nem olvastam, nem tudom, hogy mennyiben vallásellenes. Megpróbáltam objektíveb körbejárni. A szerző Írországban született (1864 )(a vallási problémák végigkísérik történelmüket, ha jól értem a frissen olvasott infókat).
A Bögöly (The Gadfly) 1897-ben jelent meg. A témája, és a helyszín Olaszország, és ha jól értem az eddigiek alapján, a Risorgimento, vagy az azt követő események korába visz. Ha és amennyiben vallásellenes (vagy inkább egy adott egyházról, vagy egyik képviselőjéről van szó?), akkor az a mű keletkezésének korára, vagy vagy azt megelőző korra vonatkozik. Ezt a kort a magyar szerzők is megénekelték
Érdekes, és elgondolkodtató, hogy a fordítás mi alapján készült, bár az 1903-nak olvasható, angol nyelvű, és nem valószínű hogy bármi módosítás történt.
Az egyik hirdetés részlete.
Hogy később ki, milyen célra használ egy művet, arról sem az eredeti szerző, sem a mű nem tehet.
Nekem nem tűnt fel, de igen i-vel írták az y helyett. 1951-es. Még nem tudom, hogy ki fordította, de talán ez az első magyar kiadás. Külön helyen van az olcsó könyvtáram, lehet hogy ott szorong a többi közt, mert ebben a sorozatban is megjelent.
A Bögyöly c. filmet sem találom, Sosztakovics írta a zenét.
Elképesztően érdekes, amit Takács két részben a szerzőről és a könyvről írt. Majd pár hét múlva, amikor lekerül a lakat a Narancs-cikkekről, belinkelem ide mindkettőt.
Többször kiadták nálunk, talán ez az első? Bögöly Voinich Ifjúsági Könyvkiadó, 1951
részlet:
"Romantikus regény megkímélt állapotban!
"Szerettem magát, Gemma, már akkor, amikor maga még nyápic kislány volt, és két varkocsban hordta a haját. És szeretem ma is" - így búcsúzik szerelmétől egy nagyszerű ember, egy lenyűgözően érdekes egyéniség, romantikus regényhős: a múlt századi olasz forradalmár. Gemma és Arthur szerelmének történetében két, közös eszmékért lelkesedő ember megrázó kapcsolata bontakozik ki. Arthur, aki Bögöly álnevet használ szatirikus cikkeiben, annak a Marseille-ben alakult titkos forradalmi társaságnak a tagja, mely az Ifjú Itália néven került be a független olasz köztársaságét folyó harc történetébe. Jelszavuk volt: Istennel a népért! Ez a múlt századi történet nemzedékek - a mai tinédzserek szüleinek és az ő szüleiknek - kedvenc története s filmvásznon felejthetetlen élménye volt, a feledés pora valahogy sosem tudja belepni." innen http://www.eztolvasdel.hu/bookinfo.php?id=6152
és a szerzőről, ha már megtaláltam , nem mellesleg érdekes oldal!
Épp most olvastam a Narancsban, Takács tanár úr tollából, hogy a XX. század tán legnagyobb példányszámban eladott regénye E(thel). L(ilian). Voynich Bögöly című könyve volt. (Vihar Itália felett címmel is lehet ismerni.) Fel a kezekkel, ki hallott róla?
Könyvekről: tegnap találkoztam ezzel a bloggal, ahol a szerző az elmúlt száz év könyvsikereit veszi számba. Érdekes, izgalmas , és szerintem fontos megközelítés. A magyar könyvsikerek, (ami nem értékmérő ugyan, hanem a népszerűséget, olvasottságot jelenti) hasonló listázása is nagyon érdekes lenne.
Azt hiszem utolsóként, de én is köszönöm szépen a tegnapi találkozót: a szervezést és lebonyolítást, a szíves vendéglátást, és a sok-sok könyvet-folyóiratot!
Mindenkit üdvözlök, örülök, hogy megismerkedhettem Veletek!
Nagyon örülök, hogy ilyen jól sikerült a könyves "próbarepülés", és valami ilyesmire számítottam. Az ember nem lehet egyszerre két helyen, de jó érzés olvasni, tudni róla. Köszönöm. De a tökfőzelék már hab a tortán, hogy ezzel a szép képzavarral éljek :) Sok hasonlót kívánok!
Éppen ezen gondolkodom. Mármint, hogy e könyveket már milyen számosan – Te (vagy inkább te?) tudod, hogy hányan – átnézték és otthagyták mint számukra érdektelent, majd mégis milyen soknak lett tegnap új gazdája. Szóval sokkal szélesebb körben lehetne ilyent (vagy ilyet?) megszervezni az országban mindenhol. Erről esetleg egy kulturális újságíró tudna írni, hogy ezt olvasva máshol is kedvet kapjanak hasonló szervezésére, hiszen ennek nincs költsége.
Ez persze azt is igazolja, hogy a nemrégi ötletnek, a kávéházi könyvespolcnak, a Könyv elvitelre módszernek is van létjogosultsága, tehát meg kell valósítani mielőbb.
Erről még az jut eszembe, hogy több mint harminc éve is csináltunk olyant, amire addig sehol sem volt példa, azóta pedig eléggé elterjedt. Meghírdettünk a Vérmezőn egy gyerekbicikli-börzét. A Bizományi Áruház egy teherautónyi kerékpárral jelent meg és a családok is hozták a feleslegessé vált járműveiket, játékaikat. A napos vasárnap délelőtt sok gyerekes család eljött, és nem mentek haza üres kézzel, mindenki talált magának biciklit, rollert. Mivel eljött a sajtó is (pl. Forró Evelyn), belekerült a TV-híradóba is, nagy visszhangja lett a semmibe sem kerülő rendezvénynek.
