Tegnap megpakoltunk egy egyterű autót – amiből a hátsó ülések ki vannak szedve, így szinte egy kis teherautó – mindenfélével, többek között Yogi-Archimédesz által adott több doboznyi csetresszel, Emma irodájából származó csészékkel, poharakkal, sok zsák ötliteres befőttes üveggel, ruhákkal, karnissal stb. és elvittük Fótra, ahonnan továbbviszik az északi megyék nagycsaládosainak. A következő rakományhoz adhattok felesleges, de másnak még használható ezt-azt.
Azon érdemes elgondolkodni, hogy a felmerülő fotók kapcsán majdnem mindig van valaki, akinek személyes élménye fűződik ahhoz a házhoz, ahhoz a környékhez.
A Kertészkedjünk télen-nyáron 3 kötetes - e zcsak itthon derült ki, és az is, hogy a 2. kötetet sikerült elhoznom. Ha lehetséges, az 1. és a 3. lapgyűjteményt is szeretném magamévá tenni, ha lehetséges.
Más: úgy jártam, mint Te, nem ismertem fel azt a házat, ahol a lányom lakik. Persze azért van különbség a 100 évvel ezelőtti és a mai állapotok között. :(
Az alábbi hírről – ami ingyen elvihető könyvekről szól – az jutott eszembe, hogy a nagy találmányok egy részét a világ távoli pontjain szinte egy napon nyújtották be szabadalmaztatásra:
Ötletünkkel kapcsolatban van egy jó hírem: az általunk kiszemelt kávéházban a tulajdonos még keresi a könyvespolcot és reményei szerint meg is találta, tehát hamarosan léphetünk.
Ha a topiktalálkozóról lemaradtak szeretnének könyvet válogatni, nincs akadálya, ehhez egy hétvégi időpontjavaslatot kérek.
A filmekről semmit nem tudok, de a regény alaptémája, egy félrelépett, és így a fiát kétségbeesésbe kergető pap esete nem vallásellenes téma, csak egyházellenes.
Vallásellenes szövegrészeket, összefüggéseiből és a szövegkörnyezetükből kiragadva tán még a Bibliában is lehetne találni.
Köszönöm a fontos pontosítást! Valószínűleg ez kavart be : "(A feszület meggyalázása, a szentek képeinek, szobrainak bemocskolása általánosan jellemző megnyilatkozása a gonosz lelkek működésének. Az ötvenes évek elején a „Vihar Itália felett” című kereszténységellenes szovjet propagandafilm a kereszt meggyalázásával kezdődött. Az alkotók nem sajnálták a „szocialista táborban” akkor még rendkívül drága színes technikát sem, csak hogy minél érzékletesebb legyen a jelenet, amelyben a főszereplő a feszületet összezúzza, majd megtapossa. A filmet általános iskolásoknak széles körben bemutatták, egyértelmű céllal.)", ez már három fogalomkör, de figyelmetlenül összevontam, azután később szétválogattam, egyes személyre bontottam.
Még tegnap megtaláltam egy jobb videót, leírást a filmről, ahol feltüntetik, hogy az 1830-as évek olasz eseményeiről szól.
Kénytelen vagyok egy kicsit ünneprontó lenni, mert van egy negatív következménye a topiktalálkozónak. Amikor képet akartatok megnézni nálunk, akkor abból a gépből, amibe először be lett dugta a hozott pendrive, szabálytalanul lett kivéve és teljesen meg lett zavarva a masina. Olyannyira, hogy csak hosszú internetes kutakodással lehetett megtalálni a hibaüzenet értelmét és javítási módját. Most már minden rendben, de nem teszem a kirakatba, amit kaptam azért, hogy idegeneket engedtem a számítógépeink közleébe...
Nagyon rendesek vagytok, hogy nagyjából elvégeztétek ugyanazt a munkát, amelyet Takács tanár úr, míg én dolgoztam ma délután. :-) Mondom, oltári jó a sztori, akit nagyon érdekel, olvassa el a múlt heti és a mostani Narancsban; aki bírja a feszültséget, várjon egy kicsit, pár hét múlva feloldják a zárlatot a neten.
Mivel nem olvastam, nem tudom, hogy mennyiben vallásellenes. Megpróbáltam objektíveb körbejárni. A szerző Írországban született (1864 )(a vallási problémák végigkísérik történelmüket, ha jól értem a frissen olvasott infókat).
A Bögöly (The Gadfly) 1897-ben jelent meg. A témája, és a helyszín Olaszország, és ha jól értem az eddigiek alapján, a Risorgimento, vagy az azt követő események korába visz. Ha és amennyiben vallásellenes (vagy inkább egy adott egyházról, vagy egyik képviselőjéről van szó?), akkor az a mű keletkezésének korára, vagy vagy azt megelőző korra vonatkozik. Ezt a kort a magyar szerzők is megénekelték
Érdekes, és elgondolkodtató, hogy a fordítás mi alapján készült, bár az 1903-nak olvasható, angol nyelvű, és nem valószínű hogy bármi módosítás történt.
Az egyik hirdetés részlete.
Hogy később ki, milyen célra használ egy művet, arról sem az eredeti szerző, sem a mű nem tehet.
