Az is segíthet, ha egy (másik?) kondenzátort a MOSFET-tel kötsz párhuzamosan, ez lágyítaná annak kikapcsolási impulzusát, márpedig valószínűleg ez felelős a zajért: a motor tekercsek önindukciós rúgásai a PWM kikapcsolási pillanataiban.
"Aztán amikor elkezdett lecsapódni a víz, frankón eldugította az egészet"
Víz kicsapódásra csak a hőcserélő kimenő levegő ágában kell számítani. Szerintem úgy csináld meg a hőcserélőt, hogy a kimenő ág légcsatornáiban legyen elég hely arra, hogy a vízcseppek "gurulni" tudjanak tehát ne tudjanak "befeszülni" a falak közé.
Tehát a befelé jövő levegő jöhet a kartonplaszt belsejében lévő kis csatornákban, a kimenő levegő viszont a műanyag lapok közötti térben áramoljon, ezen rés vastagságát távtartókkal beállíthatod "vízcsepp+1 mm" méretűre.
Tovább segítene, ha a kimenő levegő ág felületeit el tudnád látni valamilyen hidrofób réteggel.
"Viszont akármilyen PWM szabályozást nem bír, legalábbis ami nekem van, attól sípol, mint a zállat,"
Talán egy nagyobb kapacitású kondenzátort párhuzamosan kellene kötni a motorral. Ha a MOSFET kibírja a kondi első feltöltődését, akkor ez megoldás lehet.
Általában csak olvasom a fórumot, nem szoktam hozzászólni, de most gondoltam egy kis tapasztalatot megosztok veletek.
1. Említette valaki, hogy autóventit szeretne használni, mert DC motoros és könnyen szabályozható. Ezt alátámasztom, én jelenleg két Swift fűtőventi motort használok, terhelés nélkül 5Von 140m3-öt nyomnak és egész csendesek. Ilyenkor fogyaszt 16Wot. Cserébe olcsó, volt vagy 2e darabja.. Viszont akármilyen PWM szabályozást nem bír, legalábbis ami nekem van, attól sípol, mint a zállat, szóval jelenleg direktben 5Vban használom. De gondoltam arra, hogy beszerzek direkt 5, 7, 9Vos tápot, aztán ez lesz a három fokozat. :) 12Von egyébként valami 90Wot vett fel, de akkor még nem volt meg a szélmérőm.
2. Hőcserélőépítés: én sokat agyaltam és csináltam 4.5mm-s kartonplasztból kb. 1 méter hosszú, 10m2 felületű ellenáramút. Gondoltam kicsit megdöntöm, olyan 5 fokot és majd kifolyik belőle a kondenzvíz. Amikor beindítottam legelöször, elég jó hatásfokot hozott, örültem. Aztán amikor elkezdett lecsapódni a víz, frankón eldugította az egészet, nem bírta átszívni a levegőt rajta, pedig arra szívtam a levegőt, amerre a lejtés is volt.. Nagyon meg kellett emelni a teljesítményt, hogy átmenjen, de akkor is csak víz jött nagy nehezen, a levegőt lefogta. Kipróbáltam, kb. 45 fokos dőlésnél folyik ki szépen nyugodtan.. Szóval részemről kuka.
Csak amiatt írom, hogy aki szintén kiskeresztmetszetű cellás anyaggal szeretné, gondolja át.. Vagy valami túlméretezett venti kell, netán ha függőlegesen el tudja helyezni. Persze elképzelhető, hogy meg lehet találni a köztes utat, de én lemondtam az ilyen hosszú-kis átmérőjű megoldásról, jöhet a szívószálas. :D
Igazából szétdarabolom, aztán keresztáramú lesz ideiglenesen belőle.
Csak azt nem tudom, hogy ha már megjártam így, kísérletezzek-e az egy doboz-két hőcserélő megoldással, vagy inkább egymás után rakjam külön dobozba. Mert akkor mindkét dobozban szívás irányban lejtene és folyna a víz 45 fokban.
Szorri, annyira sűrű hetem volt, hogy mindig lefekvéskor, valamivel éjfél után jutott eszembe. Akkor meg max az éjszakai portással tudtam volna beszélni.
Velük arra jutottam hogy egy 240m3 100pa mozgatású gép 93% hatásfokkal" műanyag hőcserélő" ec motorokkal by pass üzemmóddal, és vezérléssel, kezelővel 290+áfa. a gép kimenő és beszívó oldalán is 2 -2 szűrő van g4, f7 , amibe házilag csak paplant kel cserélni, és nem kell komplett szűrőt venni ha nem akarsz.
Én a mitsubishi-ről letettem, az nem kertesházba való, az aereco valószínüleg drága, és a többi meg ki tudja, a permanent meg asszem egy szintén irodai alkalmazás, egyenlőre bb vill, de még változhat.
Gondolom láttad, hogy mind a páratartalom, mind a hőmérséklet grafikonok fluktuálnak napi minimum és maximum értékek között. Ha figyelmesebben megnéznéd az általad linkelt grafikonokat, feltűnne, hogy a napi maximum páratartalom kb. a minimum hőmérséklettel esik egy időbe, a minimum páratartalom kb. a maximum hőmérséklettel. Tehát, nem veheted mindkét grafikon maximumát adott napon, mert egyszerűen nem esnek egy időpontba! Rosszul gondolom?
"Ezt a csúcsot "vágja le" az ehcs. Más esetben nincs ilyen hatás, és nem is szükséges."
Én meg azt állítom, hogy az én komfortomra sokkal nagyobb negatív hatása van (lenne) a 17 napon keresztüli kánikulának és az ebből adódó hetekig tartó 25°/65-75% benti páratartalom.(amivel az eHCS nem tud semmit kezdeni), mint az évi néhány zivatar, amikor kaphatunk egy óra áthidalási időt.
Kinyomtattam a júliusi időjárás adatokat. Tizenhárom olyan napot találtam, amikor egyszerre volt 28C° és 70% felett. Ez mindenképp több mint hogy "egyet sem tudsz mutatni". (Megjegyzem, ez önkényesen választott határérték, ha máshol húzod meg a határt, lehet játszadozni a statisztikával).
Én sem állítom, hogy a szárító hatás tartós (ezt kb. már negyedszer írom). Igen, a hatás csak a csúcsok esetén érvényesül, de az időjárási helyzet is csúcs-szerűen jelentkezik, egy napon belül pár órára. Ezt a csúcsot "vágja le" az ehcs. Más esetben nincs ilyen hatás, és nem is szükséges. Az ehcs a komfortérzetet legjobban terhelő, legfülledtebb időjárás esetén működik.
A lényeg: számold ki ugyanezt normál hőcserélőre. A normál hőcserélő azonnal behozza a kellemetlen párás levegőt, az ehcs ezt órákra tompítja.Erre szerettem volna felhívni a figyelmet, köszönöm hogy ezt táblázatos formában is alátámasztottad. A mérési adatsor szerint a durva külső páratartalmak gyorsan jönnek, gyorsan mennek. Ennyiben csalóka a táblázat, hogy tíz órán keresztül feltételezed a kinti 70%-ot, ilyen nincs.
Ha Magyarországon a nagyon párás nem csúcs-szerűen, hanem tartósan fennállna, akkor az épületgépészet normál és standard tartozéka lenne az aktív hűtés. Az egy egész más helyzet, ott az ehcs többet dolgozik. A mi vitánk ugye arról a helyzetről szól, amikor az épületben nincs aktív hűtés.
Miért extrém a 28°/70% Magyarországon? Azért, mert az általad linkelt oldalról letöltött grafikonok alapján 2013. Jún-Aug időszakban ilyet nem tudsz mutatni.
Én amit állítok, hogy ilyen csak zivatarok idején fordulhat elő néhány óra időtartamra. Ilyenkor valóban segít valamit az eHCS ezt elfogadom. A gond ott van és azért állítom, hogy Magyarországon nem sokat ér önmagában, mert a szárítóképessége nem áll fenn tartósan. Csináltam egy táblázatot:
Ebből az látszik, hogy a te kiinduló viszonyaidat használva, 0,5-ös légcserével és 70%-os páravisszanyerési képességgel hogyan alakul a benti páratartalom.***
Ebből nekem az jön le, hogy eHCS ellenére 1-2 óra után mér kellemetlenül fülledt bent a levegő. Tehát még egy zivatar hatását sem képes kisimítani!
És akkor nem beszéltünk arról, hol van az az évi néhány zivatar ahhoz, amikor 2013.07.23-2013.08.09 közötti kánikula során 17 napon keresztül, szinte minden nap 12-15g/kg között volt a kinti páratartalom. Ez benti 25°-ra számolva 68-75% páratartalmat jelentene amiből az eHCS nem tud megfogni szinte semmit, éjszakai hűvös után, délre elbukja a küzdelmet a párával.
***
Félreértések elkerülése végett nem számoltam az épület páratároló képességével és penti páratermeléssel. A képlet amit alkalmaztam: (kinti absz. pára - benti absz. pára) * hatásfok * légcsere 1 óra végére: (18-9)*0,7*0,5.
Ha hibásnak véled a képletet, vagy valamelyik számot jelezd és szívesen megvitatom.
Ne hagyd. Pl. írj valami konkrétumot. Az, hogy 18 több mint 9 az hitkérdés? Erre gondolok:
"bent 23 C°, 50% ... 9 g/kg
kint 28 C°, 70% ... 18 g/kg"
Azt hiszem nem az ehcs működése a kérdés: ha különbség van, működik. Mi valójában arról vitázunk, hogy Magyarországon milyen gyakori a nagy páratartalom (milyen gyakori és mekkora a különbség). Bár szerintem ez sem lehet hosszú vitatéma. Szerintem gyakorta van különbség. Megköszönném, ha ránéznétek egy statisztikára, én itt néztem: http://www.amsz.hu/eszleles/static_charts/
Nagyjából magam ismételném, felvetéseitekre korábbi hzszekben ott a válasz. Nem, nem állítotottam hogy egész nyáron szárít. Azt állítom hogy akkor szárít amikor a legjoban kell: amikor kint gyorsan felszökik a pára (eső). Igen, ez ritkán van, de ilyenkor a legrosszabb a komfortérzet és az ehcs ezen segíthet. Nem, nem állítottam h az ehcs. től a lakáslevegő szárazabb lesz a bejövő levegőnél. Azt mondtam h ehcs-val kevesebb pára jön az épületbe mint normállal. Nem ugyanaz!
Eddig egyetlen tényadat sem hangzott el részetektől, csak a bullshit, hogy hiszékeny vagyok, meg csodaszernek hiszem, meg h bedőltem a reklámszövegnek, stb. Mellőzzük ezeket a dumákat ha kérhetném.
Nincs kémény/kandalló. Van egy kutyaajtó, de az mondjuk 40x60-as, és fésűs zárása van, nem érezni mellette huzatot. Olyan mint egy kicsit szar nyilászáró, de semmi több. (és a garázs felé nyilik, tehát szélvédett helyre)
Én már egyelőre nem foglalkozom vele, párásitok és kész.
Ha meglesz a szellőztető, meglátom mennyit változtat a helyzeten. Ennek elsődleges célja a reggelre elfogyó levegő pótlása lesz lehetőleg minél magasabb hőcserélős hatásfokkal, amit a házilagos barkács ki tud hozni.
Abszolút nincs ötletem hová megy el a pára, mert a házat úgy épitettem, hogy szem előtt tartottam a légtömörségi dolgokat, viszont értelemszerűen nem mentem bele nagyon mélyen (RAL-szalag, ilyesmik).
Egyedüli nem tömör dolog a garázsajtó a kutyaajtó miatt, de mivel napi szinten látok sokkal tömitetlenebb nyilászárós házakat, nem tartom lehetségesnek, hogy ez a mini lengőajtó száritana ki 450 m3-t...
Annyira nem akarok én ezzel foglalkozni, de nem nyugszik az agyrágó bogaram.
Egy szellőztető ebben a mai időben megemelné-e a Te nagyon száraz levegőd páratartalmát?
Két Medicurás hőmérős és páratartalom mérős asztali ketyerém van. Egyszerre vettem, egymás mellett ugyanazt mérik, nem hitelesített. Az egyik a hálószobában van, kb 1,5 m magasan, mely mutat 21°C 45%-ot. A másik meg a hálószobai befújó csőben, a csőbe beledugva, -30 cm-re. Anemosztát nincs még a csövön. Szóval a csőben lévő meg 16°C 48%-ot, szellőztetés alapjáraton.
Ha nálad ez a levegő érkezne, akkor a befújt 16°C 48% levegő ha felmelegedne 23°C-ra, akkor kb 31-32%-os páratartalmat kapnál. Mi ebből a következtetés? Ezek szerint ezzel a levegővel nem tudnál emelni a párátokon. :-( Viszont nem is rontanál vele tovább. :-) Az is érdekes, hogy pont kb. annyi jött ki mint amennyit Te is írsz hogy van nálatok. De nem egy helyen lakunk.
HRU ECO 4
