Csak annyi még hozzá (majd el felejtem), hogy pénteken egy haveromnál (én ugyan csak az utolsó 1/2 órára futottam be) egy csákó laptopjáról mi is kiraktuk egy Zeck PA-ra a masinériákat (B4/1, B4/2, Pianoteq zongora, orchestra könyvtárak, analóg szinti modellek stb). Nekem faporszívó jellegével a B4/1 kevésbé tetszett volna, de a hagi nüanszaiban tényleg jobb a B4/2-nél. A társaság az utóbbira voksolt. VB3 nem volt jelen. Volt viszont egy negyedik zenész aki vadonatúj de csak kölcsön Elektro 3-asával szállt ringbe. Hangban ez mosott is minden softot, használhatóságában a korábbi véleményemen nem sokat változtatott, talán a billentyűi hosszabb idő után megszokhatók, viszont árban nem kevés pénz, viszont a zongora mintákban nem ismer pardont! Ha vas, talán egy Elektro 2, vagy egy Viscount olcsóbb megoldás lehet, persze rengeteg kompromisszummal. Laptoppal zenélni azért még nem merne senki élőben. Felvétel, videó sajnos nem készült, bár a végén megegyeztünk egy két ünnep közti újabb összeugrásra, egy VK7-el kiegészítve, de a Nordot sajnos mellőzve. :( Az egyéb hangtárakat nem ecsetelném sokat, gigabájtok ide-oda, a régi Rolandos Super Quartett softver ma is megállja a helyét sok grandiózus mintacsomaggal ellentétben. Igaz a mondás: az egyszerűbb néha jobb.
Köszönjük a tudósítást. Most már ki lehet akasztani a cégért: "hivatalos hammond hangképbemérést vállalunk, jegyzőkönyvvel, archiválási szolgáltatással" :)
A tegnap esti Fassang László, és barátai koncert jól sikerült! Ez úton is gratulálnék mindenkinek! Számomra nagy élmény volt. Sajnálom, hogy nem sikerült az általam rendbe hozott lezlivel megtartani a koncertet, de legalább több tanulsággal lettem gazdagabb e téren is. (Echolette/tuning lezli) Holnap remélem sikerül majd sikeresen összekapcsolni a lezlimet a C3-mal. Utána már csak ízlésvilág kérdése hogy lesz e vele koncert.
2. rész. Este a nyitott műhelyben hammondos találkozó.
Qqberci, Szimizso, Lerch István, Fassang László, jómagam.
Fassang Laci orgonált a C3/Echolette MEIII összeállításán. Mögötte feszített az a bizonyos tuning 722-es is. A műsor sok improvizáció, saját szerzemények és pár külső átiratából állt. A teljesen egyedüli fellépés helyett most javarészt dob, szaxikíséret volt, kétszer énekkel. Az első sorban sokkal halkabb volt minden mint 2-3 sorral hátrébb :-)
Ja, és születésnapi buli, Laci 36 lett. A legjobbakat kívánom neki!
1 rész: Mókusmisivel kiveséztük a Hammond B3 programokat.
Feltelepítette a Hamichordra a B4/1-et, a B4/2-t és a VB3-at. Egy-két kattintás és máris más emuláció dolgozott a kéz alá. Először hifisztereóban hallgattuk, de hamarosan az elhozott Motion Sound KBR-3D lezlimre kötöttük. A leglényegesebb ugyanis hogy maga a nyers hangszer mit tud? A hozzáadott effektek (lezli, zengető, torzító) másodlagosak és igaziakkal egyszerűbben jobb eredmény érhető el.
Először beállítottuk egy általános alapba a programokat, de nagyon eltérő karakterrel, jelszinttel dolgoznak, így végül mindegyiket a rá jellemző legjobb helyzetbe hoztuk. (EQ, leakage, keyclick, percussion, vibrato) Természetesen ezt álló lezlivel tettük, majd később indult csak a forgatás.
Gyors tanulság: legjobb a B4/1.
Állíthattunk bármelyiken bármit, az a lényegen nem változtat, magán a hangnak az alapkarakterén. A jó hangszer legfontosabb tulajdonsága a dinamika. Minden további utána következik. Nos, messze a B4/1 ütött a legjobban. Ez reagált legközvetlenebbül a kéz utasítására, harapott, inspirálta használóját.
Részletesebben:
B4/1:
Dinamikában messze a legjobb. Azonnali reakciók. Üt, harap. Kissé vékony basszustartomány, picit spinetes ízű. Kíváló TG leképzés a hibáival együtt. (brummogás, remegés, egyenetlenségek) Kíváló c3 vibrátó, a keyclick. Kíváló perka ami sajna az 1'-as regisztert nem némítja. Igen kicsi gépigény.
B4/2:
Szebb hangkép, több mély, magas. Viszont lassabb megszólalás, nem üt. Ráadásul a 4-5. oktávban kevésbé sikít, visít az elvárhatónál, pedig ott nagyon kellene. Ott erőtlen. A keyclick rendkívül hektikus. Egyes hangoknál embertelenül erős, a szomszédjánál meg gyakorlatilag nincs is. Ez szinte használhatatlanná teszi. Nagyon sokminden állítható rajta, de nem menti meg hiányosságaitól.
VB3:
Tulajdonképpen szép, meleg hangzás hihetetlenül sok szolgáltatással. Viszont ez a háromból a leglustább. Ennek üt legkevésbé a két felső oktávja. Ha ihlettelenül valamit munkából fel kell játszani, talán ezzel lesz a legszebb, legprofibb felvétel. A felvételen ez a lomhaság természetesen nem jön úgy át. Viszont élőben a gumisága miatt nem esik jól egy szólózás rajta, nem inspirálja úgy a zenészt. Háromszoros processzorigény a NI-khez képest.
Key-B:
Mint VB3. Igen jó, de a legfelső oktávja lusta.
Összegzésül:
Élő zenéhez B4/1
Kötöttebb, nem szólisztikus zenéhez, felvételhez VB3-at javaslok.
B4/2 meg a kettő között.
Továbbra is fenntartom hogy az azonos hangok inkább kioltják egymást ezeknél a digitális megoldásoknál az eredetivel szemben. Egy fullnál nem vastagszik meg eléggé a hang.
A fentiekről jegyzőkönyvet vettünk föl HD képpel és a Motion Sound csöves/mikrofonos jelével HDD-vel.
Bocsánat előre hogy félig off! Aki esetleg Tube-hoz hasonlóan samplerezne hammond témában, vagy bármiben, ajánlok egy okos dolgot a régi műszerek modernizálására:
Én is próbálgattam a hangzásarányokat a 822-vel. A szép, arányos dobrotor hanghoz, elég volt oda egy szerényebb, kb. fele hangerő. 7 fordulat után már vígan tremolózott, nagyjából hasonló fel-lefutással mint a 122-esekben a dob.
Ma délután átértelmeztük az átépített Pro-line 815-ös lezli teljesítmény elosztását. (Egy kicsit erőszakos hangja miatt lett átkötve.) Így a 15"-os mélynomó+Jensen V21 50W-os teljesítmény mellet, és az 50w-os rotosonic teljesítmény helyett a következő lett. 15"-os mélynyomó, és a rotosonic hangszóró 50-50W-on osztoznak, a Jensen V21, 25W-ra lett kötve. Kellemes basszusos, dinamikus hangkép lett az eredmény. Dec. 12.-én a Nyitott műhelyben lesz hallható nyilvánosan legközelebb.
