Nem lényeges, hogy kinek van igaza, nem arról van szó. Arról van szó, hogy a probléma (penészes fal) leküzdésére nincs általános recept. Sokféle ház van és sokféle megoldással igyekszünk úrrá lenni a nehézségeken. A legtöbb megoldás jó valamiben, de amellett hátrányai is vannak. Ezeket gondoljuk itt végig, hátha kijön valami okosság belőle.
A levegő most sem rossz, bár néha párásnak érződik (az is), de legalább melegebbnek is.:D Valamennyi rés most is van itt-ott, meg a kandalló is mozgatja rendesen a levegőt. Mondjuk nem ég sokat (egyelőre napi 4óra (8-9kg fa)), de ha nagyon hideg lesz, akkor megy majd 16-18 órát max, de nem végig max levegőszállítással. Nem tudom az mennyi légcsere (mérni nem tudom és számolni sem), de nem kevés.
Legújabb tervemhez mit szólsz? 3063-ban van leírva a rajz alatt. Annyiban továbbgondoltam még, hogy a rekuperátor lenne az A terv, de lehet, hogy B szakaszként, a fal másik oldalára szerelnék egy radiátort, aminek az aljához egy idommal vezetném be az előmelegített levegőt, így az tovább melegedhetne és úgy kerülne végül szárazon és dög melegen a szoba légterébe. Ha a rekuperátor nem is valósulna meg (most még nem tudom hogyan kéne építeni), a radiátor fűtene a külső felületeivel, ezért besegítene az alul méretezett fűtésű szobába így is, úgy is. A B terv nehézsége, hogy oda kell vinnem a fűtővizet, oda kell csöveznem a levegőt (átfúrni a 30cm kőfalat és levinni 2m magasról a padló szintre). Legalább plusz radiátorom az már van.:D
Ha lesz rekup, ha nem, azért az is kérdés, hogy venti mennyi fog kelleni? 1 erős, aki elszív? Ez tolná ki a levegőt az egyik csövön és a másikon jönne be, át a másik szobába, ajtókon vissza. Vagy kell a be ágra egy és a vissza ágra még egy. Zavaró, hogy egyelőre látok egyszerű ventiket 3-5e Ft áron, meg Limodor szintűeket 50-80e áron és nem tudom nekem megtenné-e 2 olcsó az 1 drága helyett. Vagy drága kell? Ráadásul kettő?:D Tudom, hogy a drága jobb, de ennyivel?
Óvatosan csak annyit írok, hogy szerintem igazad van (Petyával volt egy hosszabb "vitánk" erről tavaly ezért nem is akarok túlzottan belebonyolódni, olvasd el). Akárhogy van szellőztetni kell, ha ezt automatizálod abból nem lesz veszteség. (A vegyesbe ill. a pufferosba szoktam írkálni úgyhogy gondolhatod, hogy figyelemmel követem mennyi tüzelő fogy.) Ha van rá lehetőség egy próbát tennék vele, ha a hideg kőfal miatt nem is szünteti meg teljesen a penészt, de legalább folyamatosan jó levegő lesz a házban, és nem arra kelsz fel, hogy ablakot kell nyitni mert nincs levegő.
A parafa falra ragasztása tényleg nagyon jó, az egyik szobába a "hideg" fal mellett van az ágy, s a köré ragasztottunk.
Ezt hogy érted? Az már kitűnő lenne! 15fok 80% vagy 10fok 80% melyik jobb? Nem tűnik úgy, de elég nagy a különbség! Azt ugye tudod mit jelent a relatív páratartalom kifejezés? Ha a fenti két levegőt beengeded és 20 fokra melegíted, mennyi lesz a páratartalma?
A hideg idő javítja a szellőzéssel elért (páramentesítési) nyereséget és rontja a szigeteletlen fal pára határértékét (harmatpont). Melyiket jobban? Elvileg a kandalló pont segít nekünk. Ha hidegebb van, többet fűtünk, ezért több száraz (és hideg levegő jön be a házba, a kandalló több párás (és meleg) levegőt visz ki a kéményen.
Igen, nagy betűművészek vagyunk.:D Nem szeretek egyébként sokat beszélni. Az ok, amiért mégis megteszem elég prózai. Ha nem vagyok elég részletes, félre lehet érteni. Talán még így is. Azért igyekszem nem nyúlfarknyi mondatokkal kifejezni a gondolataimat, hogy biztosabb legyek benne, átmegy az üzenet. Sokszor a válaszból derül ki, mennyire sikerült.:D
Szellőztetni kell. Vagy zársz mindent és csinálod kézzel vagy csinálsz réseket és az azon keresztül beáramló légtömeget szabályozod valamilyen módon. Nem növelsz semmilyen veszteséget, csak biztosítod az egészséges légcserét. Ha ez a mérték veszteség, merthogy az, hát sajnos, benne van a pakliban. Szükséges rossz.
Igen, a kérdés jó, biztosra nehéz menni, megtesszük, amit lehet. Ahány ház, annyi konfig. Attól tartasz, hogy ott nem fog mozogni a levegő. Fog. Ha a konvekciós példádból indulunk ki, a szekrény mögé is beforog a levegő. Nem nagyon, de beforog. Egy aktív áramlat meg fogja mozgatni az áramlás közvetlen irányától félre eső részeket is. Hogy eléggé a penész elűzéséhez vagy nem, azt csak a próba dönti el. Ebben az esetben szerencsés lenne a szellőzőt a problémás részre tenni. Jöjjön be oda a friss száraz (és hideg) levegő. Nem csak ablakra szerelhető van, falra is mehet. Tudom, jön a következő aggály. Az a fal már így is hideg, most még oda engedjük a hideg levegőt kintről? Hát ja, valamit, valamiért. Hideg, de legalább száraz. Már amikor.:D
Ne vedd biztosra. Tudok egy próbát csinálni, mondjuk most el van romolva a fürdő venti. Esetleg a konyhai elszívóval. De mire jó egy ilyen teszt? Nincs két egyforma ház, ahogy írtam is már. Már ez is elég, de aztán a kémény esetén durva eltérések vannak a szél sebessége miatt, ha hidegebb van, akkor is nagyobb a huzat stb. Az elszívó külső csonkja is kaphat szembeszelet, szinte nem is fog elszívni. Ha oldalsót kap, az rásegít. Ezek a körülmények mind arra visznek, hogy zárjuk a házat légmentesen és minden szabályozottan történjen. Ebbe beletartozik a központi szellőztető és a külön becsatornázott égési levegő is. Rekuperátor meg minden.
Csak ennyi az akadály? Miből áll fúrni még egy lyukat? Majd betömöd, ha átvették.:D
Nem igazán érthető melyik a távtartó? Vigasztaljon a tudat, hogy van ennél sokkal rosszabb konfig is. Pl. a miénk.:D
Ne keverd össze a két dolgot. Az egyik hőszigetelés vagy az ablak hőátbocsájtási tényezője, ott nem mindegy, hogy 5.8 W/m2K vagy csak 0,5. Közel 12x jobbak a mai ablakok! A rés meg a szellőzés miatt van, nem azért, hogy rontsa az ablakot. Ahogy írtam is, teheted máshová is, a szellőzés miatt KELL valamilyen megoldás. Ha nem kézzel csinálod. Ez valamennyire automatizálható. Nem tökéletes, mert a rekuperátoros befújás szobánként lenne jobb, de annak is vannak hátrányai. Pl. az ára.:D
Hát persze, hogy jobban nyit, ha kell a légcsere. Így működik. Ez normális. Egyébként ne hagyd figyelmen kívül, hogy akár 0 is lehet a térfogatáram. Vagy nagyon elenyésző. Ha nincs nyomáskülönbség. Ezért felel a központi venti. Ha nagyot csinál, a kis résen is sok levegő jön be, ha áll, akár nem is lesz beáramlás.
Szóval nincs ötleted, de azért írsz pár oldalt róla.:D
Valami egyszerű rekuperátoron agyalok most én is. Vagy csak célzottan oda vinni a kinti levegőt a problémás helységbe és előtte felmelegíteni egy plusz hőcserélővel.
Ilyen a problémás rész egyébként:
A kék a fő hideg fal. Csak a gyerekszobában okoz gondot, mert ott a radiátor teljesítménye alig több, mint fele a szükségesnek. A fürdőben van az a két cső a falban. Kimegy a melléképület fészerébe. Az egyiket lehetne beszívónak használni, a másikon meg kitolni a levegőt. A csövek közelében a mennyezetbe integráltan lenne a rekup, van WC tartály is, ahová csepeghet. A friss, előmelegített átmegy a falon a problémás szoba legproblémásabb falához, a meleg, párás, jön vissza az ajtókon keresztül körben. Persze a fürdő is szellőzik így. Meglátjuk mi jön ki belőle. Egy a=1040/c=770/m=200 egyik végén derékszögekkel határolt, trapéz keresztmetszetű, 1070 mélységű helyet tudnék erre a mókára felhasználni.
"Biztosan be kell szépen hangolni, rések, távolságok, mi van, ha csukva vannak az ajtók stb. Nem is ez a gond. Ha sok ilyen nap van, mint a héten, akkor a szellőztetés maga nem megoldás a részletezett okok miatt (kinn is nagyon párás a levegő, ha beviszem felmelegítve sem lesz elég száraz)."
Nem sokban különbözik a mostani napok-hetek hőmérséklet-légnedvesség aránya az előző évek időjárásához képest. A hidegebb idő beköszöntével a kinti a relatív páratartalom átlag 80% körüli, és a minimum érték is 1-2 rövidebb időszakot leszámítva inkább 60% körül alakul.
Bocs, de nem bírom ki szó nélkül: én is halmozom a betűkupacokat, de ezek meg sem közelítik a Te betűtömbjeid. :-)
"Mármint, hogy működik-e a központi szellőztető? Hogy az egész lakást átszellőzteti-e? Ha jól megvan csinálva, akkor ez egy nyilvánvaló dolog. Ebben hinni sem kell. Miért ne működne? ..." A szellőztetés tényét én sem kérdőjelezem meg. Más kérdés, hogy nem sok értelmét látom annak a megoldásnak, hogy egy tökéletesen záródó ablaknál, az "automatizálás" érdekében "kivágott résekkel" növeljem a filtrációs veszteséget.
"...Az viszont itt is kérdés, hogy a problémát megoldaná-e?" Erre már többször is igyekeztem célozni, már ami a hőhidat vagy a vizesedést illeti. Egy példa: 3x3-as kisszoba, 2 külső határoló fallal, az egyiknél középvonalban elhelyezett ablakkal. A két fal találkozásánál hőhíd. Vele átlósan, a szoba másik sarkában a beltéri ajtó. Az első gond ott kezdődik, hogy a szoba levegőjének páratartalma és a nedves falrész közvetlen közelében mért páratartalom eltérő. De tegyük fel, hogy a ház távolabbi pontján beépített elszívó szépen dolgozik, a szoba ablakán lévő légbeejtőn érkező hideg levegő pedig az ajtó résén keresztül megindul az elszívó irányába. A kérdés, hogy ebben az esetben milyen légáramlattal lehet számolni a szoba sarkában kialakult hőhíd közvetlen közelében (?).
"A kandallónak elég a mostani rés mennyiség (a beáramló levegő). Ezt tudjuk. Elég lenne-e a ventivel együtt?" Gyanítom, hogy nem. Nálunk a gáztűzhely miatt kellett 2 nyílászáróba helyezett légbeejtőt felszerelni. A nem létező kandallónk miatt viszont (van kéményünk, de nem használjuk) addig nem kaptuk meg a házra az engedélyt, amíg egy nagyobb léghozamú fali légbeejtőt be nem építtettünk.
"Szerinted 50% kellhet? Ha jól emlékszem, a leghidegebb pontok a falon (most a hülye alu ablaktól tekintsünk el), olyan 13 fokig mentek le tavaly." Nálam szerencsére nincs gond a falakkal, de az ablakok alu távtartója körüli párásodás baromi idegesítő (főleg a kétszányú erkélyajtónál). A magyarázat: Valószínűleg nem is lenne szükségem termoplasztikus távtartókra, már az acél távtartókkal is nagy eséllyel elkerülhetném a páralecsapódást. Ennyit jelent másfél fok különbség az acél javára. :-/
"A résszellőzőt legalább lehet kézzel a minimumján rögzíteni (ha nagy a szél), de az általam létrehozott lyukakat nem tudom befogni." Ez így van. Csak míg a régi ablakok esetében elfogadod azt a tényt, hogy "szökik a meleg", addig egy új nyílászárónál a tökéletes légzárás lenne az elvárás. Hiszen pont amiatt cseréli le, költ rá százezreket valaki, hogy csökkentse a fűtésköltségeit. Van aki egyenesen háromrétegű üvegezést választ (az most mellékes, hogy ennek van-e létjogosultsága). Mi értelme egy ilyen nyílászáróra "réseket vágni"?
"Tudom igen, de ezt nem érzem olyan nagy gondnak. 5-10m3-ről van szó óránként nyomástól/nyomáskülönbségtől függően (10 ill. 40Pa)." Na igen, 35-40%-os páratartalom mellett! És 55%-os páratartalom esetén? :-) Nézd meg a jelleggörbéket...
"Amúgy jól elrágódunk rajta, de még nem is írtad, mit tanácsolsz egyébként, mi lenne a jó megoldás?"
Semmit, mert mások az igényeink, és a párásodás oka is lakásonként eltérő. A hőhidakat, vizesedést mindenesetre célszerűbb inkább megszüntetni, ha az kivitelezhető. Erre a páramentesítő, és a szellőztető rendszer önmagában alkalmatlan. A friss levegő pótlására meg kinek mi. Attól függ, mik az igényeid. A rekuperátor vagy az egyhelyiséges hőcserélők lennének a legalkalmasabbak, ahol nagyobb hőveszteség nélkül lehetne szellőztetni. Ha megtehetném, vennék is. Főleg úgy, ha a megtakarítással vissza is hozná az árát. De egyelőre pénzem sincs rá, illetve valószínűleg nem is térülne meg az ára, így annyira azért nem érzem a hiányát. Az 1 éves gázfogyasztásunk (fűtés, tusolás, főzés együttvéve) 650m3 volt. Így aztán... A szellőztetést meg egyszerűen meg tudom oldani így is.
"Parafa? Miért pont az? Igaz majdnem olyan jó szigetelő, mint az XPS, árban nem tudom hol van hozzá képest. Mondjuk kulturáltabban nézne ki natúr is. Lehet ezért ajánlod." Az XPS minimális vastagsága 2 cm, a parafáé meg mindössze 2-3 milliméter. Így majdnem olyan, mintha közvetlenül a falra toltad volna a szekrényt. A natúr (felületkezelés nélküli) parafa páraáteresztő tulajdonságú, és nem penészedik. De továbbra is azt mondom, hogy nem ez a jó megoldás. Csak ha már mindenképp falra akarod tolni a szekrényt, akkor én ilyesmibe gondolkodnék...
"Biztos vagy benne, hogy szigeteletlen volt? A panel szendvicses szerkezetű, van benn szigetelés." Helyesen: "volt bent szigetelés". :-)
"Nem szilikagél golyókra gondolsz?" De igen, arra! Hülyeséget írtam. :-)
"Azt értem, hogy távtartó meg benne granulátum, de hogyan működik?" Bár a cikk nem emiatt született, ennek ellenére itt megtalálod a választ: http://www.szilank.hu/sites/default/files/editor/MOL-SZIL.pdf Az a mennyiségű granulátum, amit a távtartóba töltenek, a gyártás során bennmaradt pára megkötésére elegendő kell legyen.
Parafa? Miért pont az? Igaz majdnem olyan jó szigetelő, mint az XPS, árban nem tudom hol van hozzá képest. Mondjuk kulturáltabban nézne ki natúr is. Lehet ezért ajánlod. Megfontolom.
Biztos vagy benne, hogy szigeteletlen volt? A panel szendvicses szerkezetű, van benn szigetelés. Persze hézagok is vannak.:D Igen tudom, észvesztő pazarlás ment ott. Ill. megy még mindig ezekben a rendszerekben. A pára valóban nem volt gond, ez igaz. Javasolták már az emelést, de nem egyszerű ez sem, írtam miért. Valamit azért próbálok lépni erre is.
Amit használunk, azt nem zárom le. Arra utaltam, hogy van olyan is, amit nem használunk, tök hideg (13 fok) és nincs benne penész. Az le van zárva, nem mászkálunk be. Tehát a hideg (és száraz) levegő mellett nincs penész. Ez csak arra példa, hogy ha egy problémás falrészt nem melegítek, de a levegőtől is elzárom, akkor ott nem lesz páralecsapódás és penész. Ez az elmélet. Erre csináltam egy próbát az ablakkal lényegében. Ha száraz levegőt zártam volna a fólia mögé, nem kellene tartanom a penésztől ott. Lényegében a parafával pont ezt javaslod. Elszigetelem a levegőt a falfelülettől, így nem lesz ott gond a párával. A parafa mondjuk tetszik, mert a hideg pontokat hőtechnikailag is elválasztja a hasznos, fűtött tértől és talán nem is csúnya. Mondjuk légmentesen kell zárnia, mert különben sanyi. Ha csak fóliát tennék a falra (légmentesen), akkor a fólián lenne lecsapódás persze, ami le is folyna.
Szilikon golyókat? A fólia és az ablak közé? Minek? Nem szilikagél golyókra gondolsz? Amit a drága elektronikai cuccok dobozába szoktak tenni? Azért az egészen más anyag, bár hasonló a neve valóban. Abból beszórhatnék a közébe egy marékkal valóban. Pont van is itthon valamennyi. Kösz az ötletet!
A plusz üvegről is hallottam már, egy másik topikban az egyik olvtárs meg is csináltatta a 2 rétegű ablakaira ragasztatott még 1 réteget. Ha jól emlékszem, légrés nélkül csinálták neki és így is jobb lett jelentősen. Szerencsére nekünk csak ez az egy ablak ilyen vacak, itt legalább tudok kísérletezni, a többi dupla és kamrás.
Azt értem, hogy távtartó meg benne granulátum, de hogyan működik? Ha szűr, akkor csak 1 irányba engedi a párát (kifelé)? Ha felveszi, mint a só, akkor viszont ki is akar majd onnan folyni, utána meg pótolni kell. A szilikagél is jó, de korlátos a párafelvevő képessége. Ha telítődik, nem csinál semmit. Jó esetben. Vagy visszaadja, ami kapott?:D
Hát, mittomén.:D Talán jó lesz az oldalsó, de az is látszik nem? A szekrény oldalán egy lap? A felsőt mondjuk úgy képzelem el, hogy egy lapba integrálod a ventiket, ami a szekrény teteje és a fal között helyezkedik el, mondjuk a szekrény tetejére csavarozva, mint egy túllógó díszléc. Vagy picit lejjebb is tehető L konzolokkal a szekrény hátára. Bár ez csak a szekrény mögét szellőztetné. Mondjuk felette is biztosan megmozdul a levegő, hiszen onnan szív. Lentről is jó lehet, de kell neki odaáramlást biztosítani. Ahogy az olvtárs írta is, ha lábai vannak a szekrénynek, az sokat segít. A lenti levegő mondjuk szárazabb, viszont hidegebb.
Ki kellene próbálni ezt is, azt is.:D Nincs több problémás szekrényed?:D Asszem én is összeütök valami ilyesmit. Ne kérdezd, még nem tudom honnan fog fújni a szél.:D
Amit már próbáltam, az a páragyűjtő só. Most nem abból a szempontból, hogy mennyire hatékony (elég kevéssé, de van ahová tuti), de a szekrény tetején gyorsabban gyűjt, mint a padlón. Ez mondjuk logikus is. A meleg és párás levegő fenn szeret tartózkodni. Tavaly egyébként 4 neuralgikus pontot is kezeltem vele, 2-t megmentett, 2-t nem. A konyha északi sarkában lévő sarokszekrény felett nem volt penész. Előző években igen. Nem volt penész a szekrényben* sem. Előző években igen. Ez már azért fél siker. A másik kettőt esetleg megpróbálom pluszban ventizni. Meglássuk...
*Már idén is éreztem benne a fura szagot (amit utálok és tudom, hogy még nem látható a penész, de hamarosan beköszön) és benyomtam pár napja a sókupacaimat a szokott helyekre. A só fogy, a pára gyűlik, a szag eltűnt. Eddig jó.:D
Nem is azért írtam mert ezt bárki állította volna, de ha melegítjük a falat akár direkt, akár úgy, hogy nem hagyjuk lehűlni (szigetelés vagy belső hőmérséklet emelése) az is segít a penészedést megakadályozni. Csak azt szögeztem le, hogy egyik, általam fontolóra vett megoldás sem csinál ilyet. A hőtároló tömeg nem nagyon érdekel most, mert egyrészt van belőle rengeteg, másrészt azok a részek konkrétan hőhidak, tehát azt azért melegíteni, hogy nekem hőt tároljon nagy butaságnak tűnik.
Persze, értem én, hogy nincs garancia, de páratartalom csökkentése azért közelebb visz a célomhoz. Egy ilyen gép jó lehet erre. Hogy le tudja-e vinni odáig, ahol már a hőhíd sem lesz problémás, na ez korántsem biztos. Ez nem derül ki próba nélkül, úgy gondolom.
Mármint, hogy működik-e a központi szellőztető? Hogy az egész lakást átszellőzteti-e? Ha jól megvan csinálva, akkor ez egy nyilvánvaló dolog. Ebben hinni sem kell. Miért ne működne? Az viszont itt is kérdés, hogy a problémát megoldaná-e? Biztosan be kell szépen hangolni, rések, távolságok, mi van, ha csukva vannak az ajtók stb. Nem is ez a gond. Ha sok ilyen nap van, mint a héten, akkor a szellőztetés maga nem megoldás a részletezett okok miatt (kinn is nagyon párás a levegő, ha beviszem felmelegítve sem lesz elég száraz).
Válaszoltam rá. A penészedés egyik oka, hogy a lakás levegője túl párás. Ha ezt megoldja (kiviszi a párásat, behozza a szárazat), akkor ezt az okot megszüntette, nem? Amikor működik a választott eljárás, akkor nem áll fenn az ok, tehát megszűnt oknak lenni. Ez egyébként mindkettő megoldásra igaz. A szellőztetés univerzálisabb és egyébként is kellene, bár valamennyi már most is van, amikor megy a kandalló, a páramentesítő lokális és nem használnánk, ha nem lenne szükséges. De ezt már leírtam szerintem.
Nem volt az huzatos, csak nekem úgy tűnt, nem zár jól. Ne a régi, elvetemedett, sokszor megázott fa ablakok ujjnyi réseire gondolj. Az alumínium nem vetemedik. Csak a gyári illesztési hézagok tűntek soknak. Azt gondoltam az a cél, hogy légmentesen zárjuk a belső teret. Ez valamennyire igaz is, de csak akkor, ha gondoskodunk a mesterséges és automatikus szellőztetésről.
Igen, igazad van a fürdő ajtaja akár nyitva is maradhat, vagy vágok egy lyukat fölé a közfalba nem nagy ügy. 10-es fal csak. Ha viszont nem hozok létre réseket a belépő levegőnek (mivel elég jól zárnak most az ablakok), akkor ez a csőventi nem képes akkora szívóerővel fellépni, ami szükséges, így a szállítási paraméterben egyébként rengeteg 240m3/h nagyon-nagyon messze lesz (ez még nem baj), cserébe legalább hangos és fogyaszt is. A kandallónak elég a mostani rés mennyiség (a beáramló levegő). Ezt tudjuk. Elég lenne-e a ventivel együtt? 3 eset van. Vagy a venti csak küszködik a kandalló vígan lobog vagy mindkettő küszködik vagy mindkettő vígan szívja a lakás levegőjét, ami pótlódik a réseken frissel. Ideális esetben szárazabbal, de sajnos hidegebbel. A páraelszívóból azt láttam, hogy nem elég hatékony, ha nincs neki betáp nyitva. Az mókuskerekes, ha jól emlékszem, ennek ellenére megakad.
Igen, durva ez az alu ablak. Apósom a Metalonál dolgozott, sok fémet látott már, meg sok ablakot fémből, de nem hitte el, hogy ebben egy deka szigetelés nincs. Semmi. Közvetlen fém kontakt. Viszont szép arany színű!:D
Szerinted 50% kellhet? Ha jól emlékszem, a leghidegebb pontok a falon (most a hülye alu ablaktól tekintsünk el), olyan 13 fokig mentek le tavaly. Persze nem volt túl hideg. Akkor a 12 fokos harmatpont már jó lehet. 12 fokos harmatpont 20 fokon 60%-nál van, tehát ott már éppen nyerőben lennénk. Ha hidegebb lesz a fal, akkor cumi. Az 50% azért adna biztonsági tartalékot, de elég elérhetetlennek tűnik, igazad van.
A levegő hőmérsékletének növelése biztosan jó megoldás, mert ugyanabba az irányba megy, mint a fenti. A melegebb levegő több párát képes felvenni és megtartani. Sőt! A falmelegítős gondolatmenetedből kiindulva, még a hideg pontokat is melegebben tartaná. Csakhogy. 20-22 helyett 25-26 fok az elég nagy lépés. Komfortban és költségben is. Meg aztán ez is közel megvalósíthatatlan egy olyan radiátorral, ami 1400W-ot ad le, míg a szoba hőigénye akár 1915W is lehet. Ez mondjuk a tervezési min., tehát -2 kinn, 20 benn, azaz 22 fokos hőlépcső esetén. Arról nem beszélve, hogy az itteni általában 18 fokos lakásokhoz képest már a 20-22 is jelentősen több, amit mi mondjuk szeretünk, az olaszoknak ez túl meleg, a magyaroknak túl hideg.
Nem, a hőhíd szigetelése nem egyszerű, főleg így, hogy nem is akarok rá költeni, nem az enyém a ház. Ha az enyém lenne, megcsinálnám. Belülről. Légzáróan.
Tudom igen, de ezt nem érzem olyan nagy gondnak. 5-10m3-ről van szó óránként nyomástól/nyomáskülönbségtől függően (10 ill. 40Pa). Ezek az ablakok sosem zárnak 100%-ban, mint a korszerű műanyagok. Ha van is rés rajtuk, akár a résszellőző miatt, akár mert én csak visszarontom őket, a szélnyomás vagy az erős venti szívóhatás esetét kivéve nem lesz nagy áramlás azokon a keresztmetszeteken. Pár m3 óránként az sok? A résszellőzőt legalább lehet kézzel a minimumján rögzíteni (ha nagy a szél), de az általam létrehozott lyukakat nem tudom befogni. Mondjuk legalább az ablak előtt van egy rácsos spaletta, az behajtva foghat valami, cserébe jó sötétet csinál.:D
Nem egyszerű ez az ügy. Amúgy jól elrágódunk rajta, de még nem is írtad, mit tanácsolsz egyébként, mi lenne a jó megoldás?
"Ha a falat letakarod egy szekrénnyel, ami mögé egyáltalán nem megy be a pára és a szekrény anyaga is párazáró, nem lesz mögötte penész. Talán. Kérdés milyen levegőt zársz be oda." Ne menjünk el az űrkutatásig. Esetleg ha telibe felragasztasz a falra egy vékony, jó hőszigetelő anyagot, például kezeletlen parafát (ügyelve az illesztési hézagokra is); és arra tolod rá a szekrényt. De így megint csak elszigeteled a falat a lakás belső klímájától.
"Nekem a szigetelés kilőve, a hőmérséklet egekbe növelése nem célom, nem kellemes és nem is gazdaságos, ezért pörgök most a páratartalom csökkentésén." Hosszú évekig éltem szigeteletlen panellakás(ok)ban. Ott nem a párás-, hanem a száraz levegő okozott gondot. Az összes radiátoron volt párologtató, amit nem győztünk utántölteni. A rosszul záródó, elvetemedett ablakok résein folyamatosan szivárgott be a hideg levegő. A lakás fűtését meg ezzel párhuzamosan úgy nyomták, hogy gatyában, meg egy szál pólóban elvolt az ember. Penész ott aztán sehol sem volt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy fűtsd fel az utcátokat, de ha a réseken bejutó hideg levegő miatt növeled a fűtési teljesítményt, az segíthet elkerülni a páralecsapódást.
"elzárva a levegőtől a problémás részt igaz, hogy nem tudjuk így melegíteni, de nem is engedünk oda párát, nem lesz gond. A lezárt, nem használt, fűtetlen szobák pont ilyenek, nincs is penész." Hogyan zárod le légmentesen a szobákat? És mi lesz a lehűlt falakkal?
"Az ablakos tesztet folytatom. Sőt! Asszem egy más módon, de a bal oldalit is befóliázom." A neten erre van egy rakás DIY megoldás. Szilikon golyókat szoktak a két réteg közé tenni. Barkácsboltokban is lehet kapni évek óta ilyen fóliát. Egy cég meg plusz üveg behelyezését alkalmazza.
"Milyen az a páraszűrős távtartó? Hogy szűr? Hová teszi a kiszűrt párát?" Az üvegek közti légrést távtartók határolják, aminek a belső üreges részébe páraszűrő granulátumot töltenek.
Hááát, ezen agyalok, hogy merre fújjam a levegőt. Felülről kilőve, mivel marha csúnyává tenné a szobákat, lógó kábel stb.
Oldalra gondoltam megindítani a levegőt, méghozzá a radiátorhoz közelről, hogy minél melegebb levegő induljon el, és a felfele szálló meleg levegő arrébb is megteszi a melegítést feljebb is!
"Egyik eljárás sem melegíti a falat..." Ezt nem is állította senki. De gondolom télen Te is fűtöd a lakóteredet. És itt jönne a képbe a fal, mint hőtároló tömeg. Ezért nem jó megoldás, ha egy szekrényt rátolsz a falra.
"A páramentesítő leginkább az adott helységben hatásos, ha össze is nyitsz néhányat, akkor is korlátos a teljesítménye, egy egyszerű gép nem fogja a ház minden zegzugát szárazon tartani." Ha hőhídról van szó, akkor nincs olyan készülék, ami 100%-os garanciát nyújtana páralecsapódás a elkerülésére. És akkor a vizesedésről még nem is esett szó.
"Mi van a központi szellőztetővel? Mivel az egész lakásban átmozgatja a levegőt, ezért egy globálisabb megoldás keletkezik általa." Ha Te hiszel ebben, és valami csoda folytán még működik is a dolog, én annak csak örülök. És ezt komolyan mondom.
"A megszüntetés, mint eljárás jósága jobb, általánosabb, univerzálisabb. A végén vagy megszünteti vagy nem, vagy csak próbálja és nem sikerül, de maga a folyamat a lényeg." Arra még mindig nem válaszoltál, hogy hogyan tudná megszüntetni a kiváltó okot (?)...
"Egy olyan rutinnal operál, ami egyébként is szükséges az egészséges életkörülmények kialakításához. Ez a megfelelő szellőzés, légcsere biztosítása." Mi is volt a kiinduló pont? Ezt írtad: "Annyit tettem, hogy a nagyon huzatos ablakokat tömítő szivacs csíkkal "megjavítottam", nem huzatos már, de ezzel a szellőzésen is rontottam nyilván." Tehát volt egy huzatos ablakod. Most - a lehetőségekhez képest - leszigetelted a réseket, majd ezután kialakítanál egy rést a légbeejtőknek. A kérdésem: mi volt az elsődleges oka annak, hogy kijavítottad a huzatos ablakokat?
"Ha nem tud rendesen szívni (fürdő ajtó csukva, csak rések vannak a belépési pontokon az ablakoknál), nem lesz meg a 240m3/h, ami mondjuk elég sok is lenne." Na de mennyibe tart egy nagyobb rést vágni vagy szellőzőrácsot beépíteni a fürdőszoba ajtajába?
"Kamrák vannak benne, de a külső és belső között fémes kapcsolat van hővezetésben meglehetősen jó alumíniumból." Akkor nyilván megtapasztaltad már, hogy milyen kiváló hővezető az alumínium. Erre én is rájöttem már, amikor nagyobb hidegekben, a lakás 53-55%-os páratartalma mellett reggelente gyönyörű páralecsapódás fogadott az alumínium távtarók vonalában. És ezen a példán keresztül rá is térnék a hőhíd okozta páralecsapódás megoldására, amit javasoltál: "1. csökkentem a páratartalmat" 50% alá kellene vinni, ami a gyakorlatban nem megoldható. "2. növelem a levegő hőmérsékletét" Biztos, hogy ez lesz a jó megoldás? "3. szigetelem a hőhidat" Ha az olyan egyszerű lenne...
"Eddig azt gondoltam, hogy meg kell szüntetni az ablak résein befújó szelet, hiszen ott jön be a hideg, amit utálunk, most meg kiderül, hogy nem is.:D" Akkor kapisgálod a lényeget...
"Bár az való igaz, hogy a "lyukakat fúrok az ablakra" és "beszerelek az ablakba néhány pára vezérelt nyitású résszellőzőt" egyáltalán nem azonos eljárás. Az utóbbi jobban operál:D" De ugye azt is tudod, hogy a higroszabályozású légbeejtők a gyakorlatban soha sem zárnak teljesen?
Aha, pont erre gondoltam az előbb, amikor írtam. Ha mozgatjuk ott a levegőt, talán eredményes lehet. Hogyan kergetnéd? Felülről lefelé, alulról vagy oldalról? Mondjuk a mozgatás a lényeg, de felülről melegebb levegőt tolsz végig, ami párásabb is, alulról meg szárazabb, de hidegebbet...
Arra próbáltam utalni, hogy pont a párás levegőt nem szabad odaengedni. Ha a falat letakarod egy szekrénnyel, ami mögé egyáltalán nem megy be a pára és a szekrény anyaga is párazáró, nem lesz mögötte penész. Talán. Kérdés milyen levegőt zársz be oda. Az már más kérdés, hogy ez az építés megvalósítható-e légzáróra. Valószínűleg nem vagy nem egyszerű. Én próbáltam már rátolni, meg elhúzni, nincs lényegi különbség. Ha a párás levegő odamegy és a falfelület túl hideg (harmatpont alatt van), lesz lecsapódás és lesz penész. Melegíteni is kellene vagy mozgatni ott a levegőt. Vagy szigetelni ugye.
"És mi van akkor, ha optimális a lakás levegőjének páratartalma? Hogyan akadályozod meg a páralecsapódást egy hőhidas szerkezetnél?"
Mi az optimális? Mennyi a hőhidas szerkezet hőmérséklete? Ez az egyenlet több változós. Van olyan kombináció, amikor a páratartalom, a belső hőmérséklet és a hőhidas rész hőmérséklete egy olyan variációt dob ki, amikor nem lesz páralecsapódás. Pont tegnap írtam is egyet. 20-21 fok benn, 70% páratartalom (hp: 14,4fok), hőhidas szerkezetnél 18,5fokos felület. Nincs lecsapódás, nincs penész. Még. Ha hidegebb lesz és csak az első két paraméter nem változik (20fok/70%), viszont a hőhidas rész 14 fokra vagy alá hűl, akkor már egyből gond van. Ha viszont 20 fokon 60%-os páratartalmat tudok csinálni, nem lesz gond a 14, sőt a 13 fokos felülettel sem (12 fok a harmatpont)! Ez egyébként egy nyílt felület, nem szekrény mögött van. De az a falrész részben szekrénnyel takart. A szekrény mögött is volt penész. Igazából ott volt több, ahol a szekrény és a fal között több volt a távolság. De ez nem egyértelmű, hogy a távolság miatt. Na most ez jól félreérthető megint. Szóval a fal nem függőleges. Felfelé haladva kifelé tart. Így az aljánál szegélyig odatolt szekrény mögött 2,5m magasan már legalább 10cm rés van. A párás levegő felfelé halad, ezért azt a rést kiválóan megtalálja, ott több lesz a penész. Tavaly már tettem a szekrény tetejére páragyűjtő sót, kevesebb volt a penész.
A hőmérséklet/páratartalom/hőhíd szempontjából ahol jók vagyunk, az igazából egy sáv. Sajnos a lecsapódós sáv valószínűleg jóval szélesebb.
Tehát a válasz:
1. csökkentem a páratartalmat
2. növelem a levegő hőmérsékletét
3. szigetelem a hőhidat
Ezek közül bármelyik jó lehet, hogy a célt elérjem. Nekem a szigetelés kilőve, a hőmérséklet egekbe növelése nem célom, nem kellemes és nem is gazdaságos, ezért pörgök most a páratartalom csökkentésén. Kérdés, hogy az megvalósítható-e. Ahogy írtam, a jelenlegi körülmények között szellőztetéssel nem. Ha hidegebb és szárazabb lesz a levegő, talán. Páramentesítővel is csak talán. Most hatékonyabb lenne az tény. Lokálisan tudok vele operálni, nem tudja tetszőleges mértékig levinni a páratartalmat és elég sokat is fogyaszt. Most mondjuk ez áll nyerésre ha az anyagiakat és a megvalósítás nehézségeit nézem.
"Egy fűtött szoba esetében pont ezt a célt szolgálná például a szekrény mögött hagyott rés."
Ez igaz, de az áramlási viszonyoktól nagyon függ, hogy a rés csak arra lesz elég, hogy a meleg, de párás levegő odamenjen vagy arra is, hogy a falat melegítse. Lehet jó az eredmény, de lehet csak nagyobb baj lesz belőle. Ezért javasolta itt valaki a ventis rásegítést. Az biztosan mozgatja a levegőt, melegíti a hőhidat, talán nem lesz penész rajta. Lehet, hogy valami pici venti is elég lenne? Vagy egy lájtos fűtőháló? Csak néhány fokot kell ott emelni.
Erre írtam én azt, az ablakos hasonlattal, hogy elzárva a levegőtől a problémás részt igaz, hogy nem tudjuk így melegíteni, de nem is engedünk oda párát, nem lesz gond. A lezárt, nem használt, fűtetlen szobák pont ilyenek, nincs is penész. Ezt lehet ki is fogom próbálni. A szekrény mögé feldobok egy részre fóliát, meglátom mit csinál tavaszig. Az ablakos tesztet folytatom. Sőt! Asszem egy más módon, de a bal oldalit is befóliázom. Abban teljesen igazad lehet, hogy a bezárt pára gondot okozhat. Eddig nem lett penészes, de gondolom én is, hogy az lesz. Mondjuk üveg és fém, ki tudja. Gondoltam is már rá, hogy beteszek a fólia alá egy pici edénykébe páragyűjtő sót, így kiszárítom utólag a rést. Szóval a másik oldalt akkor akarom megcsinálni, amikor kinn már száraz és hideg van. Így nagyon száraz levegőt tudok oda bezárni. Másrészt előtte hipóval le fogom kezelni a belső részt, hogy a penészgomba spóráit is kiirtsam onnan. Meglátjuk mi lesz belőle.
Mondjuk az ablakos teszttel elégedett vagyok, az történt, amit vártam. A levegő egyébként csak vékony rétegben képes szigetelésre. Ha vastag (nem tudom a határ hol van), elindul egy konvekciós áramlás. A meleg felületen felfelé halad a levegő, a hidegen lefelé, így aztán a két oldal között kiválóan cseréli a hőt. Ez két dolgot jelent esetemben. A szigetelése nem lesz olyan jó a fóliázott ablaknak, mint elvileg következne a vastag levegőrétegből, de jobb lesz, mint nélküle. Extrém esetben nem az üvegen, hanem a fólia belső oldalán csapódik majd le a pára, de kevesebb, mint ami az üvegen csapódna le. Szóval valahogy itt is, ott is nyertem picit.
Milyen az a páraszűrős távtartó? Hogy szűr? Hová teszi a kiszűrt párát?
Szerintem pedig valóban jobban szünteti meg. Na, nem úgy, ahogy te gondolod. Nem a hatékonyságára és nem is a valószínűségére gondoltam. Hanem az eljárás jóságára. Mi a penész oka? Van néhány, de a hideg falfelület és a párás levegő ezek között kiemelkedő. Egyik eljárás sem melegíti a falat (erre a hőszigetelés lenne jó), de mindkét eljárás csökkenti a helység páratartalmát. Eddig nincs különbség. Az eljárás, amit használnak, különböző. Az egyik ugye kivonja a vizet az ott lévő levegőből, a másik pedig elviszi a párás levegőt és helyette friss, szárazat hoz. Na és itt jön be a jóság. A páramentesítő leginkább az adott helységben hatásos, ha össze is nyitsz néhányat, akkor is korlátos a teljesítménye, egy egyszerű gép nem fogja a ház minden zegzugát szárazon tartani. Mi van a központi szellőztetővel? Mivel az egész lakásban átmozgatja a levegőt, ezért egy globálisabb megoldás keletkezik általa. A páratartalom alapján nyitó légbeeresztők pedig meghatározzák, hogy melyik helységben mekkora lesz a légcsere "részesedése" a teljes cserélt mennyiséghez képest. Erre én azt mondom, hogy jobb ez a fajta megszüntetés. A megszüntetés, mint eljárás jósága jobb, általánosabb, univerzálisabb. A végén vagy megszünteti vagy nem, vagy csak próbálja és nem sikerül, de maga a folyamat a lényeg. Jobb, általánosabb, nem extra, amit csinál. Egy olyan rutinnal operál, ami egyébként is szükséges az egészséges életkörülmények kialakításához. Ez a megfelelő szellőzés, légcsere biztosítása. Itt olvastam, hogy ez 30m3/ember/óra? Soknak tűnik, de lehet, hogy annyi. Ha egy központi venti folyamatosan 40m3 levegőt cserél a ház teljes területén, akkor az egy jó lépés az elméletileg elvárt követelmény felé. Szellőzésileg. Mellékesen megoldhatja a párás levegő miatti penész problémáját is.
Ezután a kanyar után nézzük a lényegi részt. A venti, amit használtam, egy egyszerű fürdőszoba venti volt. 7 lapátos, 100-as átmérő, síkcsapágyas, hangos. Azt olvastam valamelyik honlapon, hogy ez csak arra jó, hogy a fal egyik oldaláról a másikra áthúzza a levegőt. Egy kürtőn keresztül kipufogni nem ajánlják. Ha nem tud rendesen szívni (fürdő ajtó csukva, csak rések vannak a belépési pontokon az ablakoknál), nem lesz meg a 240m3/h, ami mondjuk elég sok is lenne. Szóval ennél talán egy erősebb, speciálisabb kellene, ami nagyobb szívóhatást tud a résekre gyakorolni és a légszállítását nem lehet ilyen könnyen korlátozni. Csak az a döbbenetes, hogy az egyszerű csőventi és a profi elszívó között van egy nagyságrend különbség árban (5e vs 50e). Remélhetőleg a profi tényleg profi.
Nem, nincs résszellőzés funkció. Ez egy rém egyszerű, de viszonylag szép, aranyszínű alu ablakkeret, benne dupla, kamrás üveggel. Mint írtam is már, hőszigetelésben a keret elképesztően vacak (60-as, 70-es évek szintje). Kamrák vannak benne, de a külső és belső között fémes kapcsolat van hővezetésben meglehetősen jó alumíniumból.
Ezért gondoltam, hogy kiveszek egy-két profilt a záródó felületek közül vagy kivágok belőle, elsősorban olyan részeken, ahol az esővíz befolyásától nem kell tartani (felső élek). Eddig azt gondoltam, hogy meg kell szüntetni az ablak résein befújó szelet, hiszen ott jön be a hideg, amit utálunk, most meg kiderül, hogy nem is.:D Bár az való igaz, hogy a "lyukakat fúrok az ablakra" és "beszerelek az ablakba néhány pára vezérelt nyitású résszellőzőt" egyáltalán nem azonos eljárás. Az utóbbi jobban operál:D
... és ha egyik sem megoldható, végső megoldásként - én most állok neki 5 db 12cm-es PC ventilátorral - a faltól 10-12cm-re tett - külső északi fal - szekrény mögé 5V-ről időzítővel napján többször 1-2 órácskára járatott 12cm-es PC ventilátorral bekergetem a meleg levegőt.
"Ezt a "hagyjunk rést a szekrény mögött a szellőzésnek" dolgot nem egészen értem.
A szekrénysorral való eltakarás leginkább egy rosszul kivitelezett belső hőszigeteléshez hasonlítható. Sokkal egyszerűbb megoldás egy kis rést hagyni a szekrény és a fal között, hogy azt "átjárja" a levegő.
"Tehát az elkerülés módjai: 1. a mozgó levegőben keringő pára tartalmának csökkentése"
És mi van akkor, ha optimális a lakás levegőjének páratartalma? Hogyan akadályozod meg a páralecsapódást egy hőhidas szerkezetnél?
"2. a harmatpont alá hűlő felületek melegen tartása fűtéssel"
Egy fűtött szoba esetében pont ezt a célt szolgálná például a szekrény mögött hagyott rés.
"A különbség döbbenetes. A bal oldali (csupasz) üvegen (és a kereten is nyilván) csorgott le a víz. A jobb oldali (fóliás) felületen egy pici folt volt csak, csorgás semmi. Nyilván a tér lezárásakor bezártam oda egy pici párás levegőt (kb. 18 fokban csináltam kinn kb. 80% páratartalom mellett), ami 8+ fokban már elkezdett kicsapódni."
Ezt módszert (a levegő, mint szigetelés) az ablakgyártásban már évtizedek óta használják. Hiszen az "álló" levegő köztudottan az egyik legjobb hőszigetelő. A probléma viszont az, hogy egy kisebb páralecsapódás így is keletkezett (ezért használnak páraszűrős távtartót a kétrétegű üvegeknél). Ha végigvitted volna a tesztet, akkor könnyen megállapíthattad volna, hogy a folpackkal lezárt ablakszárnynál, ahol nincs légmozgás, sokkal hamarabb előjött volna a penészesedés.
"Az előbbi érzésem szerint jobban szünteti meg a kiváltó okot (párás levegő a jól záró nyílászáróknak köszönhetően), a másik viszont tüneti kezelés..."
Olyan fogalom, hogy jobban megszünteti (vagy csak kevésbé szünteti meg), nem létezik. Vagy megszünteti, vagy nem. Ha viszont megszüntetné a kiváltó okot, az azt jelentené, hogy onnantól kezdve nem kellene használni semmilyen külső eszközt. Ez viszont nem igaz, vagyis itt is csak tüneti kezelésről beszélhetünk. Esetleg az a gondolat merülhet fel, hogy hatékonyabb. De mivel egészen más a működési elv, így nehéz az összehasonlítás.
"Nem tudom a légbeejtőket be tudom-e úgy és olyan helyre szerelni, hogy a költözés utáni helyreállítás könnyen megoldható legyen. Nem akarom az ablakkereteket szétbarmolni. Inkább mellette fúrnék neki lyukat pl."
Ha már adott a hely az elszívónak, akkor talán érdemesebb lenne az elromlott ventilátor helyett venni egy újat. Résszellőztető állás nincs az ablakokon?
Bizonyára változhatott az ár meg az árfolyam is. Ha szállítással nézem a 176EUR ár már csak pár ezressel jobb, mint a hazai 62eHUF. A garanciás ügyintézés viszont lényegesen bonyolultabbá válik. Ha szükséges lesz egyszer. Csak hangosan gondolkodom.
Ezt a "hagyjunk rést a szekrény mögött a szellőzésnek" dolgot nem egészen értem. A gond nem a felület szellőzésének hiánya. A gond az, hogy a párás levegő odajut, ahol a harmatpont alá hűlt felületet talál. Tehát az elkerülés módjai:
1. a mozgó levegőben keringő pára tartalmának csökkentése
2. a harmatpont alá hűlő felületek melegen tartása fűtéssel (valószínű nagy veszteséggel, hiszen gyakorlatilag egy hőhidon keresztül célzottan fűtjük a világűrt)
3. a harmatpont alá hűlő felületek melegen tartása szigeteléssel (a harmatpont kijjebb vonul)
4. a harmatpont alá hűlő felületek légmentes elzárása a párás levegőtől
stb.
Szerintem a nagyobb rés nagyobb mennyiségű párás levegő bejutását segíti elő, ami pont nem lesz jó irány. Bár talán melegebb lesz a felület is kicsivel. Nem tudom.
Csináltam egy tesztet amikor elkezdődött a hidegebb idő. Kapcsolódik ide, leírom. A konyhában van egy ablak, ami vacak alu, mint a többi, de a többitől eltérően nem dupla, kamrás üveg van benne, csak szimpla 2-3mm-es. Nosza, az egyik szárnyát lefolpackoztam. Szépen körbe, celluxal zártam a fóliát. Ime az eredmény:
A fotó kb. 8 fokos külső és 21 fokos belső hőmérsékletnél készült, belül 65-70% körüli páratartalommal.
Azt hiszem ez önmagáért beszél, de azért egy kis értelmezés. A különbség döbbenetes. A bal oldali (csupasz) üvegen (és a kereten is nyilván) csorgott le a víz. A jobb oldali (fóliás) felületen egy pici folt volt csak, csorgás semmi. Nyilván a tér lezárásakor bezártam oda egy pici párás levegőt (kb. 18 fokban csináltam kinn kb. 80% páratartalom mellett), ami 8+ fokban már elkezdett kicsapódni.
Mit akarok ebből az egészből kihozni? Ugyanez a helyzet a problémás falfelületeknél, hőhidaknál is. Ha a hideg felülethez nem jut oda a párás meleg levegő, nem tud a pára lecsapódni azaz penész sem lesz ott.
A tesztem nyomán fellépő használhatósági kérdés, hogy lehet-e a hőhidas pontokra helyi párazáró fóliás fedést alkalmazni kultúrált módon? Nem tűnik egyszerűnek.
Egy 26m2-es (gyerek)szobában (67m3) nem tudom a rel. páratartalmat 70% alá vinni. Ez mennyire rossz?
Elkezdtem a felderítést. Kezdésnek itt visszaolvastam 500 hsz-t, ez év januárig. Hát, ahogy látom két iskola van. Egyrészt a szellőztetés automatizálása és páratartalomhoz kötése (központi, profi elszívó (Limodor) higrós légbeejtők (Aereco)) ill. a másik a páramentesítő készülékek. Az előbbi érzésem szerint jobban szünteti meg a kiváltó okot (párás levegő a jól záró nyílászáróknak köszönhetően), a másik viszont tüneti kezelés, helyi bevetésre alkalmasabb (teregetős szoba, fürdő, vizesedő fal stb.), ill. hőhidas helyeken hatékonyabb, ellenben sokkal többet fogyaszt, hangos stb.
Úgyhogy most egészen el vagyok bizonytalanodva.
Ez egy régi kőház, szigetelés nélkül. Igaz 50cm vastag falak vannak, de hidegek. Plusszban alu nyílászárók. Ezt úgy értsd, ha kinn 24,5 fokos az ablakkeret, akkor belül 24,4.:D Vagy inkább: :( Na mindegy, a szigetelés nem megoldható meg a ház is bérelt, nem akarok vele foglalkozni. Annyit tettem, hogy a nagyon huzatos ablakokat tömítő szivacs csíkkal "megjavítottam", nem huzatos már, de ezzel a szellőzésen is rontottam nyilván.
20-22 között tartjuk a hőmérsékletet vízteres kandallókályhával fűtve, ami szellőztet is, mert nem külső légbevezetéses. Tegnap néztem folyamatosan. Fűtés közben a kandalló előtt utószárítottam egy teregetőnyi ruhát, a ruhák megszáradtak, a hőmérséklet is csak 1 fokot emelkedett, a páratartalom viszont csökkent(!) pár százalékot. A ruhákból kipárolgó vizet gyakorlatilag a kémény eltávolította a nappaliból.:D Nem tudom mennyi levegőt húz át magán, de van egy 5,5m hosszú 250-es saválló kéménye.:D Az égési levegő bevezetése korlátozott és szabályozott: primer, szekunder és tercier nyílások is vannak (62/12/15cm2), mind állítható 0-100%-ban.
Vannak igazán hideg falak. Garázs oldal (nyitott garázs), északi fal, ahol a penész is szeret megtelepedni. Nem is csoda, mert a belső falfelület max. 13-14 fok hidegebb időben. Most még nincs penész, se lecsapódás, hiszen a hideg fal is még 18,5-19 fokos.
A szellőztetést kevés? Lehet. Az is lehet, hogy nem. Most vagyok túl egy 6-7 percesen. A belső 74%-ot levittem 68-69-re, közben a 21 fokos hőmérséklet 20-ra csökkent. Kinn 15 fok van és közel 100% páratartalom (most 94% éppen), de délután még az eső is esni fog. Több (hosszabb) szellőztetéssel a páratartalom már nem megy lejjebb, csak a hőmérséklet csökken. Ha jól gondolom ez a papírforma, mert 95%/15 fok párosnál a harmatpont 14,2 fok, ami egyébként a 70%/20fok paraméterrel egyező páramennyiség.
A fürdőben volt egy elszívó venti, ami nyáron kreppant be (kb. 10 évig ment, siklócsapágyas ARC'S VP2 20W 240m3/h), amit alapvetően a fürdő miatt tettünk be, de máshonnan is szívott valamennyit. Most kellene helyette valami.
Dilemma:
1. Veszek egy újabb olcsó ventit és egy drága, mobil páramentesítőt. Kb. 70e összesen.
2. Veszek egy profi ventit (Limodor 52e) és berakok Aereco automata szabályzós légbeejtőket. Össz legalább 100e.
Nem tudom a légbeejtőket be tudom-e úgy és olyan helyre szerelni, hogy a költözés utáni helyreállítás könnyen megoldható legyen. Nem akarom az ablakkereteket szétbarmolni. Inkább mellette fúrnék neki lyukat pl.
A legbiztosabb megoldás átrendezni a szobát. De tudom, ez nem olyan egyszerű. Nálam is fejtörést okoz a két kisszoba, ahol 2-2 külső határoló fal van, és ideális elrendezés alapján pont oda kellene készítenem a szekrényt. Esetleg, ha a mostani formájában szoklin áll, átalakíttathatod, hogy inkább lábakon álljon. Így jobban át tudja járni a levegő.
Sziasztok! Nekünk is egy olyan problémánk van, hogy a beépített szekrény mögött kezdett el penészesedni az egyik lenti sarok. 1 éve költöztünk be és pár hete építettük be azt az oldalt szekrénnyel. Ez egy külső fal, de frissen szigetelt, nem spóroltunk az anyaggal. Az asztalosok hagytak szellőzést a szekrény két szélén, tehát nem közvetlenül a falra tolták a szekrényt és hátul is van pár centi távolság, de így is kevésnek bizonyult... :( Az egyik lenti fiókunk elkezdett megszorulni és amikor kivettük, szomorúan láttuk, hogy elkezdett penészesedni. Valószínű, hogy van egy kis hőhíd ott hátul és így a nedvesség kicsapódik. A lényeg, hogy az asztalosunk azt javasolta, hogy valami fűtőszálat, fűtőbetétet építsünk be, ami egy kicsit melegen tartja a levegőt ott hátul megakadályozva ezzel a hideg-meleg találkozását és a nedvesség kicsapódását... Mit gondoltok? Ez megoldás lenne? Hallottatok már egy ilyen fűtőbetétekről? Előre is köszi a hozzászólásokat!
