Hét év börtönbüntetésre ítélték másodfokon a darnózseli hentest, akit azzal vádoltak, hogy megölte feleségét, a holttestet pedig a házukban lévő húsfeldolgozóban feldarabolta, ledarálta, maradványait elégette, majd szétszórta. Az ítélet szerint a vádlott testi sértés bűntettében bűnös.
Egy régebbi hozzászólás volt itt 2019.10.07 (136), azért nem jelöltem külön, mert már egyszer körbe lett járva ez a téma. Ezek az adatok Dr. Szél Bernadett országgyűlési képviselő kérdésére adott Belügyminiszter válaszából származnak.
Nekem az is bajom inkább az, hogy ok okozatot nem követik, illetve ez is egynek számít, ahol az arab levágta a nőnek a fejét, meg az is, ahol addig ugatott a nő, amíg le nem kevert egy kisebb fülest a faszija.
"Magyarországon évente 40-70 nő hal bele a bántalmazásba. ... Nane Egyesület tények és adatok alapján a családon belüli erőszakról. Hetente legalább egy nő családon belüli erőszak következtében hal meg"
A tények és adatok mást mutatnak:
Év, áldozat nő/férfi(összes), arányuk nő/férfi:
2010 49/27(76) 64%/36%
2011 34/18(52) 65%/35%
2012 51/8(59) 86%/14%
2013 37/12(49) 76%/24%
2014 40/14(54) 74%/26%
2015 29/9(38) 76%/24%
2016 23/6(29) 79%/21%
összesen: 263/94(357) 74%/26%
Ezek szerint évente 23-51 nő (40-70 helyett) családon belüli erőszakba. A női áldozatok aránya 86-64%, a férfi áldozatok aránya 14-36%. 2010-2016 között 263 női áldozat és 263 férfi áldozat volt, itt a nemek aránya 74-26%.
A "hetente legalább egy nő családon belüli erőszak következtében hal meg" még a 2012-es évre sem igaz.
Az a baj, hogy az egész problémát nagyon félre viheti ez a gondolkodás.
Ebből is látszik, hogy a nők ezen része vagy tudathasadásos, vagy Stockholm szindrómás.
Három mingránssimogató ismerősőmet akartam pár éve meglepni 15-20 arabbal, mikor teleszarták a Keleti környékét. Kettőt innen az indexről ismerek.
Kijártak a Keletibe etetni őket. Nagyon menő dolognak gondolták, hogy párezerét vettek valamit a közeli boltba, majd pózoltak a kajával meg az arabokkal a Keletinél. Ezután hazamentek.
Mikor mondtam, hogy én is kimegyek, megadom a címüket és a telefonszámukat, megveszem segítségképpen a vonatjegyet hozzájuk, akkor rögtön kifordultak magukból és elkezdtek fenyegetni, pl. rendőrségi feljelentéssel. Egyébként mindegyik akkor a negyvenes éveikben járók voltak, valószínűleg tudatalatti szexuális perverziók miatt vonzódtak az arabokhoz.
Nem tudom, pl. banánfagyimántás*-nak mi a véleménye az arabokról, de ha egy idióta dörgölöző faszi így felzaklatta, akkor nem tudom hogy reagálná le 10-15 arab közeledését. Ahol ügye a lengén öltözöttség sokkal inkább felhívás az aktusra.
"Néhány hete egy férfi a farkát dörgölte hozzám a négyeshatoson."
- Néhány hete egy nőt láttam a buszon lökdösődni. Részeg volt, büdös és a torka szakadtából ordított. Undorító látványt nyújtott.
"Mert előbb saját magamat kérdőjelezem meg, mert azt nevelte belém ez a társadalom"
- Engem a szüleim neveltek. Te hol nőttél fel, tán egy szocialista kommunában?
"...a férfiak már csak ilyenek..."
- A nők is pontosan ugyanilyenek. Erőszakosak és felsőbbrendűségi tudatuk van. Még a férfiaknál is önzőbbek, ami lényegében evolúciós taktika, hiszen gyengébbik nemként sohasem engedhették meg maguknak, hogy lemondjanak egy kínálkozó alkalomról.
Kiváncsi lennék, hogy ezek közül milyen arányban vannak, tanulatlan félhülyék.
Nem mentegetni akarom a rabszolgatartókat, csak megint úgy érzem, hogy sok ilyen eset van. Kurvának sokkal nagyobb arányban mennek zömében cigányok, úgyhogy ebben az esetben nem kellene magyarozni.
Egyébként meg miért lenne tabutéma? Van az indexes Munk Veronika, aki pl. még könyvet is írt a Nyugat-európába dolgozó prostikból. Igaz, hogy észben ő sem sokat kapott, de azért többet, mint az interjúalanyai.
Utána meg jó lenne tudni, hogy egyes emberek, hogy válnak áldozattá. Ha már valaki úgy kezdte, hogy felhívott egy jól fizető nyugat-európai munkát kináló telefonszámot, úgy, hogy idegen nyelvet nem beszél, magyarul sem nagyon ír és olvas, akkor már hagy hibáztassam az áldozatot is.
Ha egy átlátszó nejlonszatyorba beleteszet öt millió forintot és azzal végigsétálok a VIII. kerben pl. a Diószegi Sámuel utcában este tíz után és kirabolnak, akkor ugye ne csak a rablók legyenek a genyók. Ebben az esetben igen vastagon az én hülyeségem is benne van.
Melóztam külföldön jó pár évet. Sok rémtörténetet meséltek, illetve lehetet fórumon olvasni sztorikat, hogy kit hogy basztak át. Azért jellemző volt, hogy akiket megszopattak, nem beszélt nyelveket és nagyon iskolázott sem volt.
Szóval az ilyen rabszolgás sztorikban vizsgálnám az önhibát is.
"Az alapítvány azért teljesítette a kislány kívánságát, mert – elvileg – ritka és halálos betegségben szenvedett (a CBS riportja szerint úgynevezett mitokondriális izombetegsége, vagyis MNGIE szindrómája volt), és a szuperhősös szimbolikus gesztus értelmében a kislány még halála előtt a kórházon kívül is megvívhatta harcait.
...
A kislány aztán fél évvel az adás után, 2017 augusztusában meghalt, de mint arról a CNN cikke az üggyel foglalkozó vádirat alapján most beszámolt, egyáltalán nem a halálos betegség miatt. Sőt, a vádirat szerint
a kislány egyáltalán nem is volt halálos beteg, a saját anyja ölte meg.
Az ügy vádemelési szakaszban van, az esettel kapcsolatban eljáró vádesküdtszék megalapozottnak találta az ügyészség véleményét, hogy Olivia a saját édesanyja, Kelly Gant miatt halt meg."
"Néhány hete egy férfi a farkát dörgölte hozzám a négyeshatoson. Nem vagyok az a csipkekesztyűvel megfogós típus, de nem vagyok kíváncsi idegen férfiak farkának érintésére. Őszintén szólva semmiféle testrészük érintésére sem. Akkor sem, ha szerintük szép a fenekem vagy rövid a szoknyám, és a taperolás tulajdonképpen bók. Tényleg nem jövök zavarba egy farok látványától, pironkodás nélkül írok és beszélek is a szexről, de ott, a villamoson, amikor arrébb húzódtam ("biztos csak képzelődöm, túlreagálom, nem is dörgölőzött"), és ajtónyíláskor a farokdörgölő férfi visszafordult, és RÁMKACSINTOTT, majdnem elbőgtem magam a tehetetlenségtől. Mert előbb saját magamat kérdőjelezem meg, mert azt nevelte belém ez a társadalom, hogy akkor is hallgassak, ha szarul érzem magam valamitől, mert hát a férfiak már csak ilyenek, és örüljek, amíg fogdosnak, mert addig legalább tetszem valakinek.
Most nem a férfiakhoz szólnék fenéktaperolás és szexuális zaklatás ügyében, hanem hozzátok, nők, lányok, asszonyok, idősek és fiatalok. Hozzátok, akik kommentekben, nyilatkozatokban magyarázzátok, hogy ti is túléltétek, amikor megfogdostak benneteket, a férfiak már csak ilyen fogdosósak, fogjuk fel bókként, hiszen ez nem zaklatás, ráadásul ez a lány táncosnő, aki meg kurvának áll, az, ugye ne sírjon, ha.
Szóval te, aki egy ilyen eset kapcsán azzal jössz, hogy mennyire kemény vagy, hogy te ennél durvább zaklatást is röhögve reagálsz le, gondolj arra: más nem ilyen kemény. Nem mer szólni. Lehet, hogy például azért nem, mert kislánykorában agyba-főbe verték, ha szólni mert.
Te, aki szerint úgy kell mindenkinek, aki kihívóan öltözködik, gondolj arra: nem tudhatod, egy férfinak mi a kihívó. Mi lesz a kifogásod, mentséged, ha (ne adj' Isten) valamely szerettedet vagy téged melegítőben vagy vastag pulcsiban erőszakolnak meg?
Te, aki szerint nem rinyáljunk már egy fenéktaperolás miatt, értsd meg végre: a határaidat te magad jelölöd ki. Te ott jelölted ki a sajátjaidat, hogy téged szabad fogdosni, és nem a helytelen viselkedést akarod megállítani, hanem azzal büszkélkedsz, milyen faszán reagáltad le. Mások máshol jelölnék.
Te, aki szerint karaktergyilkosság minden ilyen ügy: köszi, nem kérünk az olyan karakterekből, akiknél a norma része az idegen nők fogdosása. Ideje, hogy a kiváló sportemberek, színészek meg úgy általában: a férfiak megtanulják, hogy ez nem oké. Nem akarjuk, hogy a kultúránk része legyen, és semmilyen teljesítményük nem hatalmazza fel őket arra, hogy fogdossanak, egyetlen nő sem "jár" nekik csak azért, mert ők sikeresek. Vagy mert szimplán farkuk van.
Te, aki nem mersz szólni, hogy utálod, ha a munkahelyeden megabajgat a főnök: tudd, hogy ez nem oké, és nincs igaza azoknak, akik szerint kussolnod kellene, mert ilyen az élet.
Te, aki szerint egy kis taperolásba még senki sem halt bele: lehet, hogy a taperolásba tényleg nem, de az a hozzáállás, amivel bagatellizálod azt, amit más támadásként él meg, oda vezet, hogy Magyarországon hetente meghal egy nő párkapcsolati erőszak miatt. Nem a fenéktaperoló öli meg, hanem a közöny, amivel legyintesz egy fenéktaperolásra, amivel bekommenteled, hogy úgy kell neki, minek illegette magát abban a rövid szoknyában, és amivel azt tanácsolod a szomszédasszonynak, hogy sminkelje le a monokliját, mert az ilyesmi nem tartozik senkire.
Szóval, ha nem lenne világos: NEM a különböző súlyú zaklatásokra adott reakcióinkkal kellene foglalkozni. Különösen nekünk, nektek, nőknek nem. A fő kérdés az: miért ott jelöltük ki a határainkat, ahol. És miért akadályozzátok azt, ha valaki végre szűkebbre akarja húzni azokat a határokat."
Nagy port kavart a napokban egy 42 éves amerikai férfi, Matthew Hartley ügye, aki kis híján halálra éheztette feleségét, Catherine-t. A nő most felnőtt létére 32 kiló, és hétéveseknek való ruhákat hord.
Éheztette? Nehéz ügy, elvégre az asszony elviekben bármikor mutathatott volna fityiszt az urának, és kisétálhatott volna az ajtón, de nem tette. Átlagos, M-es méretű nő volt, mikor a férjével megismerkedett. Az erős, határozott, intelligens férfi rajongásig szerette őt, és cserébe csak annyit kért: fogyjon pár kilót. Catherine örömmel tett eleget a kérésnek és élvezte, hogy formálhatja a testét, de aztán kicsúsztak a kezéből a dolgok.
A férfi egyre szigorúbb diétát követelt, míg végül szinte már csak vizet adott az asszonynak, és kegyetlenül megbüntette, ha titokban ételt vett magához. Először csak mély csalódottságát fejezte ki, elhúzódott tőle, majd a kanapén kellett meghúznia a magát, ha a férj ételszagot gyanított rajta. Innen már csak egy lépés volt, hogy egy-egy pofon is elcsattanjon, ha Catherine hangot mert adni az éhségének.
12 év romboló házasság után a pár válik. A nő feljelentést tett a rendőrségen, de a bántalmazó csupán közmunkát kapott azért, ami Catherine-nek kis híján az életébe került. Az indoklás: önként vállalta, hogy a férje határozza meg az étrendjét, illetve... annak hiányát, ugyebár.
A manipulált áldozatok olyanok, mint a nézők, akik az illuzionista trükkjeit lesik megbűvölten, és próbálnak rájönni, hol a titok. Ez egyébként jellemző a bántalmazó kapcsolatokra: érzed, hogy valami nem stimmel, de nem tudsz rájönni, mi az.
És sokan azért maradnak mégis benne a bántalmazó kapcsolatban, mert az emberek nem szeretnek veszíteni. Nehéz azt mondani maguknak, hogy, na, most meg kell fizetni a tanulópénzt. Veszteségként élik meg, ha ott kell hagyni a kapcsolatot, amibe már annyi időt és energiát beleöltek. Pedig a veszteség sokkal nagyobb, ha még tovább benne maradnak.
:-) De legalább őszinte vagy:-) Csakhát akkó ne csodálkozz, h a semmiért semmi is jár. Ha meg pofázódol, akkó lálépnek a fejedre:-) Mennyé' bogyókat gyűjtögetni, ha enni akarsz. Bár az is munka:-) Affene, xar ez a világ, mindené erőfeszítéseket kő tenni.
