" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A masodik képen az a Sweet box ,Sarcococca confusa ? Ezt lehet Mo-on kapni? Hol és ha tudod mennyibe kerül mondd el légyszives. És a pirosat belőle a Sarcococca hookeriana-t? Imadom az illatat, nekem is kell otthonra.
"A most várható, valószínűleg mediterrán ciklont kiváltó lehűlés kapcsán ismét felmerül a jellemzően pozitív felhanggal emlegetett "mediterrán hatás" kérdése. Korábban is többször leírtam már, hogy soha sehol senki nem tisztázta még a kárpát-medencei "mediterrán hatás" fogalmát. Ha a múltkori ciklon-előoldali áramlást értik rajta (amikor éjszaka fölszaladt 17 fokig a hőmérséklet), akkor is térben és időben változóan lehet hatása egy ilyen helyzetben a medence bármely térségében. Még ellentmondásosabb helyzetet idéz elő egy sarki légtömeg hatására keletkező földközi-tengeri ciklon, amelyik nagy nedvességtartalmú levegőt szállít, ütköztetve a hideg sarki levegővel és annak függvényében eredményez intenzív havazást, hogy hol milyen erősen érvényesül. Az északabbi területek, amelyek fölött a száraz sarki levegő miatt már nincs csapadékképződés, adott esetben képesek "szárazon" megúszni egy ilyen eseményt, ezáltal a csapadéktevékenységet követő derült éjszakákon jóval jobban jöhetnek ki (enyhébb éjszakai minimumokkal, a hó hiányának köszönhetően) ugyanazzal a hideg levegővel elárasztva, mint a hótakarós déli területek, amelyek "mediterrán hatás" alatt voltak a csapadékhullás időtartama alatt. Erre az elmúlt teleken is volt példa. Tavaly télen például a magyar baranyai területektől még délebbre, Szlavóniában egészen alacsony téli minimumok fordultak elő egy olyan havazást követően, amelyik a magyar területeken csak éppen a Dráva-mentét érintette. Ennek következtében alakulhattak ki olyan hőmérsékletek például Sellyén, amelyeknek "köszönhetően" az épületektől távolabb lévő fügék elfagytak, amint erről májusban képekkel tudósítottunk. Eközben a Dunántúl akkor hómentes területein épségben teleltek a fügék." Még a fagyzugokban is!!!!!...."
Azóta minden egyes télen (még a tavalyin is -18!!!) fordult elő a dél-baranyai, Dráva-menti körzetben -15 fok alatti téli abszolút minimum. Éppen a fent leírt "mediterrán hatásnak" köszönhetően.
Írtam neked, de valahogy nem megy át a levelem... Mag s itthoni, télálló illetve egzotikus hidegtűrő növények miatt írtam...Küldj egy mailt légyszíves...
Az eddigi enyhe időben virágzik a japánnaspolya, kis termések is vannak már rajta, sajnos a holnapi havazás és az azt követő hidegek elfagyasztják a leendő terméseket, de ez is nagy szó, hogy idáig eljutott, köszönhetően a több mint 30 napos fagymentes időnek.
Igen sajnos úgy néz ki nem ússzuk meg ezt a telet sem nagyobb hótakaró és kemény hideg nélkül. Kár, mert eddig gyönyörű egészségesek a fügék csúcsai rekord termés nézett ki eddig. Azért még reménykedem, hogy itt Csongrád megyében a ciklon előoldalán leszünk egy jó darabig és eső/havas eső lesz.
A holnap várható havazás súlypontja (és belőle származó megmaradó hóréteg) a hőtérképen látható pozitív hőmérsékletű területekre várható. Az északi-északkeleti térséget könnyen lehet, hogy a mostani hideg menti meg a hótól és a továbbiakban hófelszín miatt kialakuló kritikus hidegektől.
Sajnos valószínűleg rövidesen időszerű lesz ismét egy régi hozzászólásom, ami így szólt:
"Mondjuk már ki világosan, hogy a hó antagonistája a korlátozottan téltűrő növényeknek!
Ha elemzed, hogy hányszor fordult elő -15 foknál alacsonyabb hőmérséklet hómentes talajfelszín mellett és hányszor havassal, könnyen eljutsz ahhoz a felismeréshez, hogy a síkságokon és völgyekben jellemzően a hó az a tényező, ami annyival megnöveli a kisugárzást (éjszakai hővesztést), hogy a hőmérséklet kritikus érték alá süllyedjen.
A múltkori Somogy-Baranya-Tolna-Bács-Kiskun-Szolnok megyéket érintő, jelentéktelennek tűnő havazás, jelentéktelennek tűnő lehűlés mellett (a keleti országrész felhőborította részein a hőmérséklet még fagypont alá sem süllyedt) elég volt ahhoz, hogy a domborzatilag kitett pontokon kritikus hőmérsékleti értékeket produkáljon. Az érintett térség dombvidékeinek belső völgyeiből több pontról kaptunk jelzést -16--18 fokos minimumokról de alföldi viszonyok között is előfordultak hasonlók, pl. a bajai omsz állomás a maga -16 fokjával.
A havazástól megkímélt körzetekben a hírhedt fagyzugok is megálltak -8 fok környékén, azaz 8-10 fokkal enyhébb hőmérsékleten, mint a havas térségek ezeknek megfelelő fekvései.
Ez az egyetlen példa is megvilágítja azt a tényt, hogy óriási gyakorisággal a hótakaró megléte állít elő olyan viszonyokat, amelyek a minimumokat a kritikus küszöb átlépésére kényszerítik.
Ha valamilyen légkörfizikai körülmény oda tudna hatni, hogy (egyébként teljesen azonos légköri hőmérsékleti menet mellett) a csapadék hó formájában nem volna képes megjelenni térségeinkben, ez már szinte teljesen elegendő lenne az üdvösséghez a korlátozottan téltűrők vonatkozásában.
Hát többek között ezért sem szeretjük a havat!
Bár szabályozni nem tudjuk a preferenciáinkkal, de jó ha tudjuk, hogy a hó sokrétű kártételének tükrében a tetszés, az ízlés, a vele kapcsolatos kedvtelés milliomodlagos szempont kéne, hogy legyen...."
fazunk is rendesen...itt a -4 mar extra hidegnek szamit, ehhez kepest az idei telen lassan tobb, mint 2 hete -15[ -25 hoerzet] az atlag. napkozben is max -10 van.
Szia köszönöm, szerencsere ez nekem nem gond. Nem kiloszamra eszem ahhoz tul draga, de napi egyet azert megengedek magamnak. " A tea mellett a bor, a csokoládé, a hüvelyesek, a fanyar gyümölcsök (datolyaszilva, áfonya, szőlő) tartalmaz még igen sok tannint. " ezek a kedvenceim a bor kivetelével.
Ez a datolyaszilva pontosan melyik fajta? mert ugy olvastam van több féle is, szeretnék én is egyet. Ennek milyen az ize? Mennyire birja a telet? Te hol szerezted be? Nagyon jol néz ki , asszem én betegre enném magam ebböl mert imadom.
