Gyönyörű, imádom:-) Szeptemberben Rodoszon nyaraltunk, ott az út szélein voltak a fügebokrok,nőttek vadon, mint nálunk a bodzabokor. A társaim csak a 7.-8. napon kóstolták meg, mert nem értették, mit imádhatok ezen a,, rusnya kinézetű" gyümölcsön:-) Gondolom, ők csak aszalva ismerték előtte.
A füge sehol nem igényel semmilyen növényvédelmet, érésgyorsítót, vagy egyéb ezekhez hasonló mesterséges beavatkozást. Az aszalás is egyszerűen. a napon történik azokban a térségekben, ahol a füge honos és ezzel foglalkoznak.
Egy kicsit félreértetted, amit írtam. A nagy élőmunkaigényű kultúráknak (mint amilyen a füge is) éppen a kis családi gazdaságoknál lenne a helyük. Ilyen formában nem jelentkezik az idegeneknek kifizetendő jelentős bérköltség. A család pedig a gazdaság méreteit szükségszerűen a saját lehetőségei, képességei és a családban és esetlegesen rokonsági körben rendelkezésre álló munkaerő függvényében állítja be. Ezért írtam, hogy 1-től 100-ig tudnám elképzelni az egyes "gazdasági egységek" birtokában lévő fügefák számát.
A magyar gyümölcstermesztési szakma meghatározta a Magyarországon támogatható gyümölcsfajokat. Ebből jó néhány olyan faj is hiányzik, ami a fügénél biztonságosabban lenne termeszthető hazánkban. A kiviről is eldöntötték, hogy nálunk termeszthetetlen, de a Diospyros kaki (datolyaszilva, hurma, káki, keki, vagy ki milyen néven hallott róla) sem került soha szóba. A füge pedig ezeknél jóval kockázatosabb. Természetesen a szakma nincs tisztában azzal, hogy a lehetséges termőhelyek között milyen kritériumok szerint kellene distinkciót tenni. Fogalma sincs arról, hogy nem térségi termőkörzetekben, hanem "domborzati" termőkörzetekben kellene gondolkodni. Persze mindehhez elsősorban egyáltalán gondolkodni kellene.
Igen, ez fordult meg az én fejemben is. Talán érdemes lenne utána nézni, hogy van-e valamilyen támogatás az esetleges bővítéshez. Gondolok itt telepítés, aszaló, raktár, földalapú támogatás, stb. Úgy gondolom, hogy ez az a növény, ami nem jelentene sem a franciáknak, sem a többi nyugat-európai országnak konkurenciát, ezért talán az EU támogathatná is. A piac adott, persze csak akkor, ha az árak versenyképesek lennének a jelenlegiekkel. Egy biztos, ahogyan írod, ez már családi alapon nem nagyon lenne kivitelezhető, hiszen elég nagy a szüretelés élőmunkaigénye. Azért talán ez is megoldható lenne. Esetleg érdemes lenne egy kalkulációt elvégezni. Addig is már maga az nagyon jó, ha titeket ellát fügével, hiszen ezt tudjátok , hogy tényleg bio. Azért remélem, hogy a külföldinek is azok, és nem használnak semmilyen érésgyorsítót, vagy édesítőszert az aszaláskor. Erről tudsz valamit ?
Bizony, egyike azon ritka gyümölcsfajoknak, amelyek abszolút növényvédelem nélkül, lényegében költségmentesen termeszthezők. Üzemi ültetvény esetén a folyamatos szüret miatt huzamosan jelentős kézimunkaköltség jelentkezne. A bogyósok termesztéséhez hasonló családi gazdasági méretek esetén azonban a családtagok munkájával munkabérköltség nélkül lenne előállítható. Csupán a felvásárlást és piacra juttatást kellene egy erre szakosodott szervezetnek (vállalkozásnak) koordinálnia és végrehajtania. Persze mindehhez akkor lennének meg a feltételek, ha a szőlőhegyi gazdák a megfelelő fagylefolyási szinteken 1-2-5-10-100 fügefával rendelkeznének. Nagyobb bevételhez juthatnának belőle, mint pl. az ideihez hasonló nyarakon méregdrága szerekkel elképesztő számú permetezéssel produkált szőlőik révén.
Ez így, ebben a formában már el is áll? A bolti mintha aszaltabb lenne. Azt hittem, hogy olyan sok fügefátok van, hogy nem győzitek frissen elfogyasztani. Ahol ilyen jó termesztési adottságok vannak, mint nálatok, bizony telepíteni lehetne bőségesen, hiszen ráfordítás nélkül terem, csak nem szabad elfelejteni a szüretet.:-)
A képen lévők még nincsenek megaszalódva, az aszalódás még ezután jön, meghát leesszük még az aszalódás előtt, úgyhogy ami elmarad, csak az tud megaszalódni :)) Ezen a két képen van aszalt, ezeket a fáról és a térkőről szedtük össze.
Érdekes ez a zöld aszalódó füge, hiszen azt gondolnám róla, hogy még nincs is megaszalódva, bár a képen lévő, vélhetően nincs is. Majd egy aszaltat is mutathatnál. Inkább a kezedben lévőt hinném az aszalódás folyamatában lévőnek.
Síkvidéki nagyváros pereme, kicsit fagyzugos lapos mélyedés, hősziget az nincs. Szóval nem egy fügeparadicsom. Garázs déli oldala, de takarás ellenére viszafagy majdnem tövig (ezek után takarja a fene), de amúgy szép nagy, már most 2 m magas és 3 m széles bokor és az idén még biztos nő is - odafolyik a tetőről a víz. Látványnak amúgy szép.
A kutya félig labrador, állítólag vadkacsázni szokták őket használni a vadászok. Próbáltam lenevelni a szokásáról, de semmi sem jött be. Bizonyos időnként elkapja a vadászösztön, vagy a hatalmi harc, amit korábban a némakacsák gácsérjaival folytatott. A tyúkok itt nevelkedtek fel, és érdekes módon tiszteletben tartják a telekhatárokat. A némakacsáknál szokott előfordulni elrepülés, de aztán jön a szárnytollvágás. Az idősebb tyúkok csak módjával röpködnek, a fiatalok még agilisen. Este a fán tanyázva, könnyen megfoghatóak.:-))
A kutyát kölyökkorában szokták megtanítani, hogy ne bántsa a tyúkokat és ne egye meg a tojást. Persze egy idősebb kutyát már nem könnyű és ez fajtától is függ. Ha nem sikerül csak elkeríteni lehet őket egymástól.
De a tyúkokat is be lehet zárni egy elkerített tyúkudvarba, legalább nem kell kerülgetni az udvaron a tyúkszart. Nem tudom elképzelni hogyan lehet röpködő tyúkokat tartani, teljesen elvadulnak, átrepülnek a szomszédba és ki tudja hova fognak tojni. Aztán majd fenn alszanak valamelyik fán, jó esetben hazajárnak enni, de megfogni nem tudod őket mert elrepülnek. Ha tyúkhúslevest akarsz enni csak vadászpuskával.
Egyébként tavaly eljutottunk a szárvágásig, csak kicsit sajnáltam őket, amikor a fára próbáltak felrepkedni. Eleinte párszor lezúgtak közben, de aztán csak megtanulták úgy is.
Minek is kérdeztem, csak a szívem fájdítom. Az én picike bokromat meg a kertbe kiszökő csirkék abajgatják. Pedig meg voltam győződve róla, hogy a fügét érésig nem fogják bántani. Már az is gyanús volt, hogy pár kis fügén mintha kisebb sérülésnyomok lettek volna, de amikor az egyik picike helyett, már csak a tejnedvet láttam, cselekedtem. Szépen körbekerítettem a kis bokrot. Kissé öntörvényű jószágok ezek az én szárnyasaim. A fenyőfán télen-nyáron a fenyőfán alszanak.A normál tyúk és a japán keverékei, és elég ügyesen repülnek. Elülnek kotlani, és egyszer csak azt látom, hogy jön elő a kiscsirkékkel. Tavaly, mire rájöttem, a szőlőtől szabadítottak meg. Mire eszembe jutott, hogy meg kellene kóstolni, már csak a kocsánya volt meg. Ha továbbra is így folytatják, teljesen zárt helyen fogják végezni.
Jobbnál jobb fajtáid vannak. Gondolom az aszalódásra hajlamos fajtából nem sok kerül friss fogyasztásra, hiszen így tűnik logikusnak. A nagynéném, akitől a hajtást kaptam, próbálgatta az aszalást, de azt mondta, hogy nem nagyon sikerült. Igaz a napra tette ki, szerintem inkább a gáztűzhely sütőjét kellett volna bevetnie, de gondolom nem volt kedve hozzá. Az olaszországi fajtát az ismerőseid hozták? Hajtásként, vagy gyökeresen ?
Igen, az én szőlőhegyi területemről pontosan a magyar-horvát-szlovén hármashatárra lehet rálátni. Egyik füge jobb, mint a másik.:))) Kiválónak mutatkozik ez az itt bemutatott újabb fajta, nagyon különleges íze van az általam szivarfügére keresztelt hosszúkás fekete fajtának, de különleges ízű a zöld aszalódó is, amelyik a fán bekövetkező spontán aszalódás után korlátlanul eltartható.
Szép vidék. Lendváról gondolva, nagyon közel lehettek a szlovén határhoz. Jut eszembe, te már sok fajta fügét megkóstoltál, ízre melyek a legfinomabbak, illetve van-e olyan fajta, amely picit tárolhatóbb a többinél ?
