Most írok először ide, mert nem rég akadtam rá a fórumra, igaz eddig nem is kerestem. Nagy füge rajongó vagyok, már egy pár éve. Bármerre járok is, ha fügét látok azonnal megnézem és fotózok. A nagy füge szakértőket kérdezném, hogy képen látható füge milyen fajta lehet. Az Oázis kertészetben vettem 3 éve, eddig dézsás volt elég gyéren termett, tavasszal lett kiültetve és most rengeteg van rajta. Nem hiába a szabad föld!
Továbbá van egy 3 éves kisfám szintén dézsás, de nem akar teremni. Szardínia szigetéről hoztam az ágat egy hatalmas (lila füge) fáról.
Az a gyanúm, hogy ez az a fajta, amihez fügedarázs szükséges, hogy teremjen, mert a levelek tövén megjelenik a kis fügekezdemény, de nem nő tovább leszárad. Már a hajtások végét is levágtam, hátha amiatt nem fejlődik ki mert a koronára hajt (idém már 1,5m-t nőtt), de a fügék helyett az oldalhajtások indultak meg.
Van még Babits fügém is, most vettem a Vaterán, még nem terem. Tényleg olyan kiváló, mint ahogy leírják? Kinek mi a véleménye róla? Sajnos még nem ettem ilyet, mert itt északon nem nagyon vannak fügefák, csak a piacon lehet néha kapni dél-amerikai vagy török fügét 200Ft/db áron. (Nino és Floo: Ennyiért nektek is megérné a nagyüzemi termesztése!!)
Nemrég az Auchanban lehetett kapni 30-40cm-es fügefákat, vettem is egyet és már van rajta 6 db cseresznye nagyságú! Van valakinek infója róla, hogy honnan szerzik be és milyen fajta lehet. Bár ez még az idén kiderül, ha beérik!
Igen,természetesen a füge beszerzésekor utánanéztem neten az infóknak.De úgy vagyok vele a személyes tapasztalat itt a fórumon számomra többet jelent.Esetleg ha felmerülnek kérdések lehet kérdezni.Arról nem beszélve láttam itt sokfajta fügét.Ezeket megtaláltam a neten,de meg nem tudnám mondani melyik lehet az a fajta,amelyiket itt képben láttam,mint a lila nagyfügét.Olyat még nagyon szeretnék. Ha esetleg tudja valaki annak a pontos nevét,megtalálnám a beszerzési forrást,nagyon megköszönné:-)
Érdekes,mert ez a kis bokor is alul hozta a terméseket földközelben kb. a vesszők közepéig.Tegnap néztem meg,hoz újjabb hajtásokat,de tőnél.És mint írtam,csak egy olyan vessző van amin nincs füge.
Erről a földrehúzós teleltetésről én is olvastam,legtöbb esetben csak így láttam teleltetést.Arra kíváncsi lennék tavasszal mikor kibontják mennyire "fekszik" a füge.Bár ha jobban belegondolok ha nem törik az ága biztosan kibontás után "kirúgja" magát. Én délkeleten lakom,kisvárosban.De város szélén,itt mindig hidegebb van mint a városban pár fokkal télen.Ráadásul sarki ház,mellettünk nincs kiépítve semmi,márcsak szántóterület van.Északról erős széllel.Így nekem mindig teleltetnem kell a fügét,nagykorában is.
Szép eredményei vannak Bussay doktor úrnak. Tényleg minőségi borokat állíthat elő. Az eredményei méltán emelhették fel a térséget a legjobb bortermő vidékeink közé. Egy Bussay traminit szívesen megkóstolnék, de a 2980 Ft palackonkénti árért már akár aszú is kapható.
A füge egyébként egy elég szívós kis növény. pl. ha tavasszal ledugsz egy ágat, és azt megfelelően locsolgatod, megfakad. A tápanyag nélkül is terem, de, ha kap, azt meghálálja. Általában vegyes NPK javasolnak, ahol elsősorban a P és a K a domináns, hiszen a linkelt cikkben 10:20:20, vagy 10:30:10 .-es NPK arányt javasolnak, de semmiképp sem nagy dózisban. Szerintem a nem nagyarányú szerves trágya sem rossz neki, én a komposztot alkalmaztam, de ki mit lát jónak. Egyébként vannak itt profi fügések, Ninovarga, vagy Floo, de sorolhatnám a többieket is, ők sokat segíthetnek Neked, ha kérdezel tőlük. Csodálom az eredményeiket és a szakmai tudásukat. Nagyon sok egzotikus növényről vannak gyakorlati tapasztalataik. A belinkelt cikk a metszéssel is foglalkozik, és azt javasolja, hogy a 2 éves vesszőt, amely már nyári termést is hozott, érdemes visszavágni, hogy ezáltal alsó elágazásra kényszerítsük a bokrokat, ezzel a termőalapok földközelben tarthatóak. A teleltetés sarkalatos pont, ha körbe kupacolod a tövét, azzal csak azt éred el, hogy biztosan ki fog hajtani jövőre is, de, ha -15 C foknál hidegebb van, akkor a felső ágak elfagynak, és ugrott a nyári termésed, és csupán a friss sarjak másodtermései jöhetnek be. Teleltetéshez célszerű összehúzni a bokor ágait, közé vagy faleveleket, vagy szalmát helyezne és körbevonni egy takaróval, esetleg kóróval körbeállogatni. Van aki összekötözött állapotban lehúzza a bokrot a földhöz, és úgy takargatja be, vagy földet tesz rá. Állítólag nem törnek el a vesszők. Ez egy nagy "ki mit tud", ha enyhe a tél, akkor mindegy, ha erős, akkor nagyon fontos része a fagyzugos, illetve a síkvidéki fügetartásnak. Azért kell a vesszőket védened, mert azon vannak a kora tavaszi termőalapok, amelyek a nyári termést hozzák.
Hát, itt a szőlővel is az történt, mint minden mással. A háború előtt nagyon kiváló minőségeket produkáltak az uradalmi borászatok. A paraszti borászkodás előnyben részesítette a direkttermőket és miután önellátó módon történt, nagyon igénytelen maradt. Ugyanakkor a Trianon után Jugoszláviához csatolt lendvai borvidéken nagyon jól szervezett és nagyon magas minőségű borokat előállító szőlész-borász tevékenység alakult ki. Ott az uralkodó fajta a furmint lett. A háború utáni magyar szakma (a fagyzugállomásokkal operáló meteorológiával-klimatológiával karöltve) leírta ezt a vidéket, benyomásokra alapozott (elő)ítéletekkel, csak rossz minőségű borok előállítására alkalmas területként jellemezve. Aztán a nyolcvanas évek végén idekerült egy Bussay László nevű körzeti orvos, aki borászkodásra adta a fejét és, anélkül, hogy itt részletezném, megmutatta a világnak(!), hogy milyen kiaknázatlan (helyesebben csak általa kiaknázott) minőségi bortermelési potenciált képviselnek ezek a dombok. Ha a keresőbe beírod "Bussay" több cikket és leírást találsz róla. Elképesztő nemzetközi és országos sikereket ért el.
Én nagyon meglepődtem azon,hogy egy kis ágból 1 év alatt tud lenni ilyen kis bokor.Pedig mikor rendeltem még nyáron vagy 3x átültettem,sehol nem volt jó helye.Mire végre megtaláltam a mostanit.Nem is tudom egyáltalán hogyan bírta ki a forróságban az állandó ültetgetést.Mondjuk napi szinten sokat locsolom.Adtam neki káliumot,nem tudom jól tettem-e?Egyébként kell őket valamivel tápozni? Télen földdel kupacoltam és kész,az az egy ág igaz vissza is fagyott. Ezek szerint az ágakat is takarni kell?Most ez egy hülye kérdés volt,de nem gondoltam,azt hittem elég ha csak a szárát,az ágaira nem gondoltam.És azt hogyan mivel szokták védeni a fagytól?
Köszönöm a képeket, tényleg meggyőzőek. Milyen fajtával érdemes próbálkozni, és hány tővel ? A múltkor néztem az újságcikket, amit írtatok. Grat hozzá, tényleg nagyon alapos volt, sok munkátok lehet benne. Szerintem, ez egy nagyon jó alap, amit az évenkénti új adatokkal könnyen lehet frissíteni, és ismét publikálni.
Képes bizonyíték és példa a kivi magyarországi termeszthetőségére. Ezek a képek ma készültek egy muraszemenyei baromfiudvarban, ahol a Mura völgyének köszönhetően alföldi típusú téli hőmérsékletek vannak.
Most picit nosztalgiáztam, hiszen az én kis bokrocskám is hasonló lehet a tiédhez.:-)) Tavaly kaptam a nagynénémtől, és azt hittem, hogy kis sem fog hajtani. Aztán nálam is vannak már kis fügék rajta. Reménykedjünk benne, hogy szép őszünk lesz, és egy részük beérik. Persze, olyan finom már vélhetően nem lesz, mint a nyári érés. A nyári érés a teleltetésen múlik. Nem szabad, hogy a bokrocska ágai -15 C fok alá kerüljenek, mert akkor elfagy a nyári termés. Igaz, a tövéről kihajt, de akkor már csak másodlagos termést hoz. A metszést azért nem javasolják, mert épp a nyári termést vágod le róla, ami a másodéves, szerencsésen áttelelt ágak felső felén van. Az idősebb, több éves, közel karvastagságú ágakat kivágva szokták ritkítani, hogy a bokor kellően megfiatalodjon. A déli fekvés kedvező a számára, bár a jobb teleltetés miatt, szerencsésebb lenne, ha közelebb lenne fűtött épülethez. Szépen be kell téliesíteni, és akkor nem lesz gond. Nekem tavaly ez nem sikerült, mert csak leveles kóróval állogattam kicsit körbe, és ez az idei télen nem volt elegendő.
Tavaly rendeltem Sieberztől,akkor egy kis 30cm-es ágacska volt,idén kicsi bokor vált belőle.Legnagyobb meglepetésemre gyümölcsöt kezdett el nevelni,egy ág kivételével mindegyiken van:-)Nagyon örülök neki,gyönyörű a fügebokor.Viszont aggódom,beérnek ezek még ősszel?Vagy ha nem akkor elfog fagyni?Lehet úgy metszeni vagy bármit csinálni vele,hogy nyáron hozzon ez is termést?
Egyébként háztól 6-7m-re van,déli oldalon,teljesen körbesüti a nap.Anygos-feketeföld van,de úgy látom ebben kimondottan jól érzi magát.
Ezeket a fügéket mindenesetre nem sikerült elkeseríteni az elmúlt 15-20 évben (amik között voltak nagyon hideg telek, amikor a síkon és a völgyekben -20-25 fokok voltak) annyira, hogy elfagyjanak, és mindegyik kivétel nélkül dombon van, mind hőszennyezésmentes területen. Az éjszakai inverzió okozta bődületes különbség pl. ezen a télen is kijött: a völgyben -21,4 fok volt, mellette a dombon -12 fok volt a leghidegebb.
A fagylefolyás miatt kishazánkban vannak olyan dombos részek, ahol az utóbbi 25 évben talán egyszer sem fagytak el a fügefák, ami azt jelenti, hogy a dombokon még éjszaka sem voltak -15 C foknál alacsonyabb hőmérsékletek. Erről Ninovarga nagyon sokat tud neked mesélni. Bár, ha visszaolvasol, láthatod magad is.
"Milyen jó lenne egy kis dombos rész, ahol sosem fagyna le a füge..."
El kell, hogy keserítselek a dombos részen is elfagynak a fügék, ugyanis az éjszakák a hidegek igazán. Nekünk van egy nagy dombunk, majdnem a gerincen vannak a bokrok. Nagyon jól érzik magukat, már az ültetés évében teremtek, de ez a tél nekik is megártott.
A kivi Magyarországon abszolút termeszthető gyümölcsfaj. Még az Alföldön is! Azt, hogy miért "ment ki" a kis növény, nem tudnám a körülmények ismerete nélkül megmondani, de annyit tudok így is, hogy nem a fügeelfagyáshoz hasonlítható, elkerülhetetlen ok miatt. Lehet, hogy nyári szárazságban egyszerűen elfelejtetted egy bizonyos ideig megöntözni. A vízigénye ugyanis nagy.
A kákifajták nagy része utóérlelést igényel, mert amíg kemény állagú, nagyon magas csersavtartalma miatt fanyar, fogyaszthatatlan. Az ilyen gyümölcs bizonyos utóérlelési idő után teljesen meglágyul (lekvárállagúra) és mézédessé válik. Ha ilyen érett állapotban akarnák forgalmazni, annyira sérülékeny lenne, hogy kezelhetetlenné válna a dolog. Rájöttek arra, hogy ha a gyümölcsöket bizonyos időre széndioxiddal telített térbe zárják, a csersav átalakulása végbemegy anélkül, hogy az állaguk megváltozna, azaz a keményen is édes, azonnal fogyasztható fajtákhoz lesznek hasonlók az egyébként utóérlelést igénylő fajták is. A probléma ezzel az, hogy ízélmény szempontjából az ilyen gyümölcs meg sem közelíti a természetes utóérési folyamaton átesett, lágy gyümölcsét. Azt szoktam mondani, hogy aki csak ilyet fogyasztott, úgy van, mint aki hal helyett csak tavi pontyot evett.
"Milyen jó lenne egy kis dombos rész, ahol sosem fagyna le a füge..." Ebben az alföldi óhajban az az érdekesség, hogy a síkon azonos mértékű légköri hideg esetén a dombvidék völgyeéinél kedvezőbb minimumok alakulnak ki. A baj az csupán, hogy ezek ott abszolút korlátot jelentenek, tehát nincs olyan szint, ahol ezeknél még kedvezőbbek lehetnének, mondjuk, egészen a füge el-nem-fagyásának küszöbéig. Ugyanakkor a dombvidéken a rendkívül hideg völgyből fölfelé indulva egyre enyhébb minimumok vannak, normál esetben a füge elfagyási küszöbén jócskán kívül lehet kerülni a megfelelő magasságban. Persze ha a térség meteorológiai állomását belelökik egy völgybe, akkor úgy fest, mintha az illető dombvidéken (általában) alacsonyabb minimumok lettek volna, mint a síkságon. Így lehetséges, hogy például az utolsó télen az Alföldön -17- -19 fok mellett általános a fügeelfagyás, Dél-Zalában -21 fok mellett pedig csak a legalacsonyabb fekvésekben károsodott a füge. Ahol jellemzően jelen van, azaz a dombokon, a haja szála sem görbült. Más kérdés, hogy a meteorológia évszakértékelő archív anyagaiban az idei tél (is) itt lesz "hidegebbként" elkönyvelve. Csak a valóságot a hülyeség cseppet sem érdekli.
Annó, próbálkoztam kivivel, nálam meg sem erősödött, simán kiment mindkét tő.:-(( Azóta nem költöttem rá ezreseket, nem láttam értelmét. Ebben az évben a nővérkém meglepett egy szibériai mézbogyóval, és egy goji-val. Úgy tűnik, megfakadtak. Gondolom, te ismered őket. A neten próbálgattam utána olvasgatni...
Akkor, ha megveszem a bolti aszaltat, nyugodt lehetek, hogy semmi mű nincs benne.:-)) Vélhetően így lehet ez a datolyával is, gondolom. Jut eszembe, vettem egy szem khákit, (h-val volt a pénztárgépben), kóstolónak. (Sosem ettem még ilyen gyümölcsöt) Narancssárga és elég keménynek tűnik. Már vagy 3 napja azon rágódok, hogy utóéréssel megpuhul kissé, vagy így keményen kell elfogyasztani ?
Amikor először ettem bokorról fügét, elég furcsa volt az aszaltak ismeretében. Aztán később már szinte nem is tudtam betelni vele, illetve, sajnos nem volt annyi, hogy betelhettem volna vele. Milyen jó lenne egy kis dombos rész, ahol sosem fagyna le a füge...
