" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én nem vagyok ellene annak, hogy szélesítsük a témakört. Hasznosak lehetnek az egyéb gyümölcstermőkre vonatkozó tapasztalatok is, hiszen nem csak "nálunk is termő ÚJ gyümölcseink" vannak, hanem régiek is.
Mezőhír cikkében olvasható védekezést próbáltam és hatásos a körtelevélbolhák ellen.
Mospilan 20sp,Dimilin 25wp, Agrol plusz szerkombinációt alkalmaztam néhány alkalommal és a siker nem maradt el,pedig nagyon súlyos volt a levélbolha fertőzés mértéke.
"A természetes környezetben élő vadkörtén gyakran fordul elő a körte- levélbolha, de mindig csak kis egyedszámban. Azonban mintegy fél évszázaddal ezelőtt meglepetés szerűen a körteültetvények legveszedelmesebb kártevőjévé vált, és azóta is rendszeresen védekezünk ellene, változó eredménnyel. Tömeges elszaporodásának ma már több oka is ismert, és ha az ültetvényben egyedszámát hatékonyan korlátozni akarjuk ezeket egyaránt figyelembe kell vennünk, az ismeretük alapján lehetséges az okszerű védekezést a körte integrált termesztésének lehetőségein belül kialakítani."
Tapasztalatból ismertek olyan körtefát, amit a levélbolha nem szeret, nem bánt? A levélbolha ellen való permetezéses védelmet ugyanis szélmalomharcnak tartom (hasonló a selyemakác levélbolhához, a fa alatt minden ragdós), ha csupán egy-két körtefa ültetését tervezném a kertbe.
Azt olvasom, ha egy körtefát a levélbolha megtámad, nagyon nehéz az ellene való védekezés. illetve teljesen elpusztítani sem könnyű a levélbolhákat, a ragacsról nem is beszélve, ami a fa alatt lesz utánuk :(
Az említett cikkben is van olyan gondolat, ami elgondolkodtat, természetesen nem a metszésre vonatkozó infók.
Például: "Magyarországon bárhol termeszthető és legfeljebb csak olyan alapon kell jó mikroklímára ajánlani, ahogy bármely más gyümölcsfajt. " Persze valószínűen erre az a válasz, hogy nálunk a helyi adottság kedvezőtlenebb, viszont a cikkben a szőlőkkel való összehasonlítást alapul véve, azoknak kutya bajuk, vagy japán és kínai kenderpálmák selyemmirtuszok stb. telelnek át sikeresen mellettük évről-évre.
Nálunk a kivi sikeres kinevelése az eddigi tapasztalataim szerint szinte lehetetlen, mert az éves hajtások gyakorlatilag nem bírják ki a telet. A takarás sem oldotta meg sajnos a problémát, többféle módszerrel próbálkoztam, azonban a sorozatos kéregrepedés után mindig nullárólról indulnak a tövek, kinevelnek 4-5 méteres- esetenként akár 2,5 cm vastag- indákat, majd kezdődik minden újra. Valószínű jobb eséllyel indulnának, ha már több éves, edzettebb tövek lehetnének.
Kíváncsian várom, hogy az eddigi moderált hideget hogyan fogják venni. Szívesen veszem, ha van ötletetek, hogyan lehet az említett gondokat áthidalni.
Próbálkozom itt is hátha szerencsém lesz.Dunakeszin lakom és van egy kb 6 éves kivim amit áruházban vettem,néha megmetszettem és vártam a csodát.Nem tudom milyen fajta,nemű. Eddig nem csinált semmit csak nőtt mint a csuda.Ezért keresek olyan hozzáértőt aki megnézné-mit lehetne kezdeni vele-lehet,hogy csak mindig a virágzókat metszettem, vagy beoltani de lehet,hogy csak egy pár kéne neki. Imádom a növényeket másokkal kijövök-banán stb- ezt is megtanulom de sajnálnám kivágni mert hatalmas.Szóval ha tudtok olyan szakembert aki segíteni tudna örülnék neki mert itt a környéken nem ismerek olyan kertészt akinek lenne kivije.
Magad is meggyőződhettél róla itt a fórumok tapasztalatai alapján, hogy az embereknek mennyire gyermeteg klímafogalmaik vannak az iskolai tanulmányaik és sztereotípiás képzeteik miatt.
"de akkor...érted...akkor nekünk se kellene olyan dolgokról beszélni ..."
Meggyőződésem, hogy mindig olyan dolgokról beszélünk, amihez értünk. Nem intézményesen, csak úgy "intézménytelenül". A dolgokat pedig a puding próbájával teszteljük.
Nem szubjektív szempontok miatt nem tetszik ez nekem, hanem azért, mert a sztereotípiák minden esetben a dolgok reális értékelésének gátjai. Ezért nagyon kártékonyak.
Igen, ha hóhelyzet, akkor Zalaegerszeg (még ha netalán éppen Pécsen nagyobb hóhelyzet van is), ha hóvirág, akkor Pécs, (még ha netalán Zalaegerszegen nagyobb hóvirághelyzet van is). :))
ja hogy azért mondod mert ornitologus? ( persze lehet máshoz is ért, nem ismerem) de akkor...érted...akkor nekünk se kellene olyan dolgokról beszélni ...
Nade amúgy nem akarom ezzel terhelni a forumot , vitával, annyi minden hasznos dolgot lehetne megosztani eközben.
pl. mindjárt meg is kérdem hogy a szarvasok szeretik legelni a fügét?( tavaszi zsenge leveleire gondolok)
nino?talán neked lehet tapasztalatod ezügyben mivel neked kint annak szőlőhegyen a fügéid és gondolom nincs minden keritve.
Te is nagyon jól tudod, hogy amikor korán kinyílik a hóvirág, vagy valamelyik téli-kora tavaszi virág, a média kötelezően Pécsről tudósít. Így volt és van ősidők óta, akkor is így volt, amikor gyerekkoromban már meguntuk a hóvirágszedést itthon. (Tudod, hogy hol.)
Ha nem merült el benne, akkor ne nyilatkozzon vele kapcsolatban. A sztereotípiákkal tele van a padlás meg a szagmák hülyeségeivel is. Többek között ezért nem áll a magyar gyümölcskertészeti szakma sem sehol. Hol vannak azok a gyakorlatba helyezhető kutatási eredmények, új, piacra vihető fajták, stb., amivel gazdasági tényezővé válhatna a gyümölcstermesztés?
Szerintem ezt nem. Senki sem érdemel gúnyolódást, kijavitást / helyesbitést esetleg. Te tanár voltál , szerintem ha az órán valaki valótlant mondott te sem gúnyolódtál rajta. Ok hogy egy gyerek meg egy felnőtt közt van különbség. Amúgy árnyalja képet az idézeted folytatása. :
" Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor – de csak Pécsen vagy Pécstől délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül. Az, hogy például Pest környékén is ennyi növény virágzik januárban, nem megszokott. "
És ő egy ornitológus ( tehát nem biztos hogy elmerült a klimakutatásban)
Kaposvár -16-tal, egy héttel a +16-os rekord után. Csekély 32 a különbség. De megszokhattuk már, sőt borítékolható volt, hogy egyik végletből a másikba....
