Az ajtók küszöbjeit ígyis-úgyis el kell távolítanod/ki kell marnod, hogy a szobába fújt levegő el is tudjon valahol távozni...
Próbálj meg spirálkorcolt csövet, vagy műanyagot beledugni (jóval kisebb az ellenállása mint a flexinek), ha nem lesz túl hosszú, akkor ok.
1. Inkább azt kellett volna írnom, hogy akár 125-ös is lehet, ha vastagabból nem marad.
A rajzodból úgy tűnik, hogy a kidobás a rekupec mellett lesz. Annak a kis nyomott szakasznak az ellenállása nem sokat számít. A hosszú, frisslevegő cső a legritikusabb, mert az a venti szívóágán van. (jobban rontja a szállítóképességet a szívásoldali fojtás, mint a nyomóoldali).
2. Nem. Ha jól emlékszem PVC elszívócsöveket emlegettél. Azoknak az áramlási ellenállása jóval kisebb mint az ugyanakkora flexié. Valamint, mivel ebben a hosszú közös csőszakaszban a mozgatott légmennyiség kb. ugyanakkora mint a frisslevegő ágon, ezért hasonló vastagságban kellene gondolkozni. Ráadásul ez is szívott...
3. Mész végig a "vastag" csővel, az anemosztát felett lefordulsz egy 90°-os idommal, az beleugrik egy vastag->100 szűkítőbe, majd abba csusszan be az anemosztát.4. A csatlakozóknál (anemosztátoknál) lévő szűkületek nem okoznak nagy veszteséget a hosszú csőszakaszhoz képest. Teljesen jó, ha a csatlakozó után felbővülsz a csőátmérőre.
5. Akkor sima vízszintes válaszfal elég lesz, nem kell a csudaválaszfal installációd... :-)
koszi a reszletes infot. a 3. elszivasi pontot akkor torlom. a 2. befuvasi pontot viszont meg at kell gondoljam. a fenti ajtok alatt nemigazan van res, kuszobbel zarodnak, igy minimalis az atereszto kepesseguk. az eletunk nagy reszet pedig lenn eljuk, egyelore a tetoteret nem hasznaljuk.
kozben kitalaltam, hogy a lenti halot is be tudom kotni _elvileg_ egy hasznalaton kivuli kemenyen keresztul, ha bele tudok huzni egy 100as alu csovet - nagyobb biztosan nem fog elferni benne.
par dolgot nem ertek:
1) azt irod, 200as bejovot rakjak, de az elmeno csak 125-os. Ennek mi a logikaja? ugy gondolnam ezeknek (kozel) egy meretunek kellene lenni? ha esetleg tulnyomasos rendszert csinalnek, akkor esetleg picit nagyobb lehet a bejovo.
2) az elszivo csonkok ossz keresztmetszete egy 160as csonek felel meg. Mar csak ezmiatt indokolt lenne a 160as cso, nem?
3) mint irtam, a fenti szobakban max 100as csovekben gondolkodhatok, miert rakjak 120-as csovet rajuk? vagy ameddig tudok alljak oda 120-szal es a vegen szukitsem csak vissza 100ig?
4) megfelelo-e az, ha a rekuperatorbol 160-as csonkokkal allok ki es kozvetlenul utana bovitem fel 200ra? 41 cm magas a hocserelo, igy a 2x20 cm atmero nem fog beferni, mert van egy elvalaszto lemez is kozepen, ami 2-3cm.
a ventinek a szaja amugy is max 12cmx12cm lehet
egyebkent valoszinuleg fekvon fogom berakni a motorokat megis, igy tobb helyem lesz.
Először a 2. befúvási pont kérdése. Szerintem azért felesleges a 2. befúvási pont, mert éjszaka a nappalinak teljesen elegendő a hálószobákból az ajtók alatt kijövő levegő, úgysincs ott senki. Napközben viszont a hálókban nincs senki, így nem romlik a levegő, ha keresztül megy rajtuk. A 2. befúvási pont használata rontja a szellőzésed hatékonyságát, mert az ott befújt levegő éjszaka kihagyja a hálókat és hasznavétlenül elszívásra kerül az alsó szintről. Mivel közel lesz a gerinchez, építsd be, legfeljebb lezárod. Az, hogy fűtöd, vagy sem a hálókat, nem oszt, nem szoroz. Szintúgy a helyiségek mérete. A helyiség nem kér szellőzést, csak a bent tartózkodó emberek. A 3. elszívási pont teljesen felesleges, csak rövidzárt csinálsz vele. A nappali szellőztetése valóban problémásnak tűnik, azt meg kell oldanon valahogy.
Én a következő csőátmérőket alkalmaznám (flexi hangszigetelt cső alkalmazásával):
200mm: friss levegő beszívás, friss levegő gerinc a 3. befúvási pont leágazásáig, Elszívó ág a közösítéstől a rekupecig.
160mm: 3. bef. leágtól a leendő 5.-ig.
125mm: A rövid leágazások elkészítéséhez. és a használt levegő kidobás (ha nem maradna a vastagabból)
A 100-as flexicső felejtős.
Van nekem egy csillagpontom, ahonnét kiindul 3 ugyanolyan hosszú (~4m) csőszakasz befúvási pontokhoz. 2db 120-as és egy 160-as. Azon okoskodtam, hogy a 120 elég lesz a gyerekszobákba, míg a mi hálónkba a nagyobb levegőigény miatt menjen csak vastagabb. A gyerekszobákban lévő anemosztátok tökig ki vannak tekerve, míg a szobánkban lévő, kevesebb mint egy cm-es résen keresztül nyomja be a szükséges légmennyiséget. Meglepő, mennyivel nagyobb a fojtása a 120-as csőnek!
csinaltam egy rajzot, kicsit zsufolt lett, de megprobalom reszletesen leirni, mire gondolt a kolto :)
a haz alapvetoleg L alaku 10x10 es alapon, az also szinthez van meg egy hozzaepitett eloszoba. A helyisegek beosztasa nagyjabol megegyezik a ket szinten: sarga szinu helyisegek a foldszinten, a feketevel jelolt az emeleten talalhatok. a kettot koti ossze a lepcsohaz/kozlekedo. (Az egyeduli kulonbseg, hogy az emeleten a nappali feletti haloszoba egy valaszfallal van elvalasztva, a nappaliban nincs valaszfal, ez don't care). berajzoltam az ajtokat is.
ertelemszeruen lila ellipszis lett a hocserelo, ide tudom legkonnyebben elhelyezni, mert a tobbi padlas fal mar foglalt.
vilagos kek a bejovo friss levego, ez kb 6m. Azert ide, mert megfigyeleseim szerint itt altalaban nincs fust tuzelesi idoszakban sem. Nem a legjobb, mert ez az utcafront :S de legalabb nyaron arnyekos. A narancssarga kimeno csak atmegy a falon ahogy kijon a hocserelobol, kb 1m.
a lehetseges elszivasi pontok piros csillag, 1 - 120mm, 2 - 110mm a ket furdoszoba. Berajzoltam egy 3. lehetseges pontot, ez a haz legterenek legmagasabb pontja, az emeleti furdo ajtaja felett kb 30-40 centivel, ez tetszoleges meretu lehet.
a befuvasi pontok: 1,3,4 - emeleti haloszoba, max 100mm a falfutes miatt.
a 2-es lenne az a bizonyos lepcsohazi befuvasi pont. En ezt nem hagynam el, megmondom miert: az emeleti halokat nem mindig futjuk, raadasul szerintem a haz also legtere kelloen nagy ahhoz, hogy kapjon egy kulon szelloztetot. Igy is gondban vagyok, hogy a nappalin keresztul elvileg nem lesz kereszt huzat, de remelem ennyit keveredik a levego.
az eddigiek alapjan a bal oldali also haloszoba maradt ki, ide berajzoltam egy 5. opcionalis befuvasi pontot. Ezt jelenleg csak a kulso szigetelesben tudnam elvinni, kb 4 meter csohosszal. Ha lesz szigeteles bovitesi projekt, akkor meg tudom oldani, ha szukseget erzem, egyebkent nem fogok belebonyolodni. Ugyanezzel a modszerrel egyebkent tudnam a nappaliba is lehozni a befuvasi pontot valahova.
az egyes szakaszokra kisbetuvel rairtam a kb csohosszt. vastag vonallal jelolve a gerincet, vekonyabbal a leagazasokat.
en ugy terveztem, hogy a gerinc 160-as lenne, a leagazasok 120 vagy 100. a 160as cso az 2x120 keresztmetszetben.
a dobozbol csak 160as csonkkal tudok kijonni, de rogton utana fel tudom boviteni, ha van ertelme.
Ha jól értem kb. egy légtér az alsó-felső szint, csak a háló ajtókkal szeparálsz.
Ha így van, én lentre nem is raknék befúvást, sem a lépcső fölé, csak az emeleti szobákba. A befúvott levegő egy része elszívásra kerülne a fenti fürdőből, a többi levegő lemenne az alsó szintre. Arra kell figyelni, hogy az ajtók alatt legyen kb. 1cm rés.
Az elszívó-befúvó pontok átmérője kompromisszumos, de elfogadható. A befúvó-elszívó csövezésről csinálj egy halszálka ábrát hosszok megadásával, akkor okosabbak tudunk lenni.Előzetesen annyit, hogy szinte biztosan 160-as és 200-as csöveket fogok javasolni. :-)
Sajnos egy zsírréteg akár megfelelhet egy vastag pulóvernek is - ami nyáron igen hátrányos viselet és extra hűtést követel meg. Egyébként arányosan nagyobb hőleadó felület = arányosan nagyobb hőleadás ;) Fontos, hogy a folyadék (+só?) bevitel is kövesse a megemelkedett hűtési igényeket. És sok folyadéknál valószínűleg fokozottabban kell figyelni a folyadék nem-elpárolgó tartalmára, mivel ami nem a bőrön át távozik, az mind a vesét terheli. De ilyen intenzív izzadásos dolgokban inkább megkérdeznék valódi szakembert is (dietetetikust vagy micsodát).
Másik probléma azon bőrfelületek, amelyeket nem érint a légáramlat. Ezek az ágy-bőr vagy szék/bőr érintkező felület, ez szerintem vagy nagyon jó nedvszívó és cserélhető legyen (én hatalmas+vastag frottír törölközőket használok fekve és ülve is) de pl léteznek olyan székek, ahol az ülő/támla felület csak egy vékony vászon/háló, amelyeken keresztül is érvényesülhet a léghűtés.
Nagyon túlsúlyos embereknél további probléma, ahol a hűtendő bőrfelület másik (szintén saját) bőrfelülettel érintkezik. Feltételezem/remélem, hogy ilyen helyeken csak addig dolgoznak az izzadságmirigyek, amíg a többi (jól lég-hűtött) bőrfelület nem jelez be a "központnak", hogy "köszi, a hőérzet nem kíván további izzadást". Ha ez nem így van, akkor ezen területekre most nincs ötletem.
Ki kell próbálni a dolgot, akár egy (több méterről + magasról fújó) pár ezer forintos occó kínai ventilátorral és ha bejön, akkor lehet költeni pézt az igazi mennyezetire (vagy marad a kínai a szekrény tetején :)
Ha felületfűtés van és nyáron lehet benne hideg vizet keringetni, akkor talán ennél gyengébb szigetelésnél is kiváltható a légkondi a szellőzőrendszer mellett.
mivel hivő ember vagyok, ezert elhiszem, amit irsz, az elso reszevel pedig kulonosen egyetertve en ezt fal (mennyezet) hutessel oldottam meg.
a kanikulat, foleg az idei 40 fokokat nalunk a novenyek nagyon megsinylettek VOLNA, ha nem csopogtetek nekik folyamatosan napkozben is. A felszivott vizzel pedig a hazat hutottem.
nalunk egyedul a magas paratartalom okozott gondot, ezt eddig minimalis klima jaratassal oldottuk meg paratlanito funkcioban (napi 1-2 ora), iden remelem mar a szelloztetes fogja ezt megtenni.
mivel en mar sajnos faztam fel klima mellett es ebredtem derekfajasra ventillator melletti alvas utan (pedig nem ram fujta!), ezert en a legmozgast igyekszem kerulni hazon belul.
"szerintem a kollega a 70% RH -t akarta kihangsulyozni, ez ugyanis engem jobban bosszantana, mint a 25 fok,"
Mivel az emberi test automatikus hűtőrendszere szárazabb levegőben hatékonyabban hűt, ezért a hőérzet sohasem a hőmérséklet függvénye önmagában,
MINDIG hozzá kell számolni az aktuális relatív páratartalmat is (és én még hozzácsapnám a környező felületet hőmérsékletét is a hősugárzás miatt) tehát amikor magas a páratartalom, akkor ugyanolyan hőérzethez alacsonyabb hőmérséklet (vagy egy kis extra légmozgás) szükséges.
"a ventillatort pedig szerintem tenyleg ne eroltessuk:)"
Az emberi test gyári hűtőrendszere (bőrfelszíni párologtatás) brutálisan jól működik. Én már dolgoztam órákig 60 fok körüli környezetben panasz nélkül és nem azért, mert én egy szuperember vagyok, hanem azért, mert tudtam, hogy kb mire lehet számítani egy augusztusi (fémtetős) padláson és vittem magammal egy 40 centis ventilátort.
A gyarmatosítók nagy része is csak tudta elviselni a forró égövi évtizedeit (ráadásul olykor 90% feletti páratartalom mellett), hogy egész ottani életükben gyakorlatilag ventilátortól ventilátorig közlekedtek.
Nálam minden nagyobb helyiségben van egy-egy mennyezeti ventilátor, ezért a klíma szükségessége csak mint érdekes lehetőség merül fel.
Az a baj a mennyezeti ventilátorokkal, hogy sajnos csak a viszonylag szarok beszerezhetők Magyarországon,
de ha valaki hozzájut egy olyanhoz, amelynek a leglassabb fordulatszáma nem több 50/percnél (nehéz lesz ilyet találni), és keskenyek a lapátjai (a túl széles lapát szép, de nem igazán jó) az szerintem nyugodtan tegye fel pl a hálószobában az ágya fölé és soha többé nem lesznek alvási problémái még a legnagyobb kánikulában sem.
Bízzunk a bőrünk hűtőrendszerében - marhajól működik! (és persze lehetőleg soha ne akadályozzuk a működését felesleges ruházattal / takaróval /stb) Nem kell hozzá más, mint elegendő folyadék utánpótlás belülről és egy iciri-piciri (tényleg minimális!) légmozgás kívülről és csak röhögni fogunk a kánikulán napi 24 órán át.
Nekem kb minden huszadik ragasztás néhány hónap múlva elengedte magát (mondjuk ha újra összenyomom, akkor újra összetapad :).
Persze az is lehet, hogy nem volt eléggé tiszta a felület, meg az is lehet, hogy ha egy centi széles helyett szélesebb a ragasztószalag... stb stb
az a lényeg, hogy szerintem úgy alakítsuk ki a házibarkács hőcserélő "fészkét" a rekuperátorban, hogy a keret/doboz is vegyen részt az egyben-tartásában.
szerintem a kollega a 70% RH -t akarta kihangsulyozni, ez ugyanis engem jobban bosszantana, mint a 25 fok, az ugyanis mar hatareset nyaron is (nalam). figyelembe veve a 10 fokos hokulonbseget a kintihez kepest.
a ventillatort pedig szerintem tenyleg ne eroltessuk:)
Akinek nyáron a 25 fok már az "elviselhetetlen" kategóriába tartozik,
az a szellőző rendszerébe beleszámolhat egy talaj hőcserélőt is.
(nem merem előhozni a ventilátort, amivel a levegőt mozgatva még 40-50 fok is elviselhető, mert a végén valaki rám fogja, hogy az csalás, mert nem része a szellőztetésnek)
Ha nem kell sokat mozogni, akkor én még 27 fokot is elviselek szerencsére,
ennyire meleg átlaghőmérsékletű nap évente meg talán három van.
"A bűzgyárosok éjjel is dolgoznak? Felénk legalább éjjelre abbahagyják,"
Vannak olyan tüzelőanyagok, amelyeket tetvesbunkóéknál csak sötétedés után szokás rátenni a kazánra, mert napközben a füstöt meglátva a környéken lakók meglincselnék miatta. Nem szeretnék nekik újabb tippeket adni az internet nyilvánossága előtt, ezért ezeket a tüzelőanyagokat egyszerűen "gumicsizma" gyűjtőnévvel illetem.
Éjszaka meg ugye érvénybe lép az ősi magyar közmondás: "szarnak/bajnak nincs gazdája" és másnap a kocsmában az fogja legjobban felháborodva csóválni a fejét az éjszakai bűz miatt, aki sötétedés után ipari hulladékkal fűti a házát.
Ebben az esetben sem váltja ki, hacsak a "kiváltja" definiciójába beletartozik a 25 fok és 70% feletti reletív páratartalmú beltérben való tartósan létezés fogalma is.
De m int mindíg, én csak a gyakorlatot tudom az elméletel szemben felhozni ;)
Szerintem a kartonplaszthoz szinte semmi sem ragad erősen/tartósan, ezért azt a ragasztást csak ideiglenes rögzítésnek (inkább csak tömítésnek) tekinteném és valamilyen más módon is gondoskodnék arról, hogy az a hőcserélő a végleges helyén rázkódva is egyben maradjon.
lenne nekem is par kerdesem a csovek meretezeserol:
a parameterek:
-haz alapterulete: 95 nm fsz + 80nm padlaster.
-elrendezzes:
- fsz 60nm egy legter (konyha, nappali, eloszoba, kozlekedo es padlasfeljaro lepcsohaz (nyitott)), belmagassag 250, + furdoszoba + haloszoba
- padlaster: 3 szoba + furdo
-elszivasi pontok:
-fsz furdoszoba 110PVC (ezen lehet, hogy osztozni fog a konyha is, de nem a szagelszivo, csak egy tuzhelytol tavoli pont). nem bovitheto
-padlas furdo: 125 (eppenseggel bovitheto, ha szukseges)
-az also legter legmagasabb pontja a padlasfeljaro mennyezete (gyakorlatilag ez padlas födém), innen nyilik a fenti furdo is. Ide befuvasi pontot terveztem, de ha szukseges, tudok vagni ide is egy elszivast.
befuvasi pontok:
-padlas feljaro lepcsohaz: kerdeses meret
-3 padlas szoba: 100as, nem bovitheto, mert a falfutes csovek kozott ennyi a tavolsag, igy is jatszanom kell, hogy hol is tudom athozni a csoveket.
-a lenti haloszoba egyelore kimarad, mert ide nem tudom most jelentos rombolas nelkul lehozni a csovet.
roviden tehat:
-2 furdoszoba elszivasi pont 110+125 atmerovel
-befuvasi pontok 3x100 + 1x ??? a lenti legternek.
a hocserelonek 160as csonkokat csinaltattam, mert a 200as csonkok mar nagyok lennenek a hazba, a bbvillesen 150es van.
Sonoflex csovekkel fogom szerelni a rendszert, mert ez tunik a legegyszerubbnek nekem, igy nem kell kulon hangtompitokat szerelnem.
keresztmetszetek:
100 (98) 7539
127 (125) 12265
152 (150) 17662
160 (158) 19596
a kerdesek:
-elegendoek-e szerintetek ezek az atmerok egy ekkora haz normal szelloztetesehez? (egyelore 3an lakjuk, max 5 fore tervezek)
-mekkora befuvasi pontot tegyek a kozponti befuvohoz (120-as eleg vagy inkabb 150) ami nem okoz kulonosebb diszkomfortot?
-valami, amire esetleg nem gondoltam?
olvastam egy korabbi hsz-ben, hogy valaki, aki szinten a padlason vitte a csoveket azt tapasztalta, hogy 12m-en mar eleg sokat hult a levego, igy +5cm uveggyapottal korbetekerte a csoveket, igy szamottevoen javult a hatekonysaga. sajnos nekunk sem fagymentes a padlaster, nyaron akar 50C is szokott lenni (nem szelloztetett a retegrend)
ugy gondolom, nekem is le kell majd szigeteljem extran a csoveket. Van errol valakinek tapasztalata, merese, hogy mennyit erdemes rarakni?
szurok: fikesz plusz-tol rendeltem paplant, szurokeretet majd kezzel XPS-bol vagy alubol kell legyartani, ez in progress.
Mivel a hosszitott hocserelo miatt nem tul sok hely maradt, igy - fikeszekkel konzultalva - egy szurohazba lesz beepitve a G4 es az F5 filter egymas utan (gyk: ket paplan lesz egymasra hajtogatva)
kondenz es zsalumozgatas: van hozza reszletes adatlap, rakeresel erre: "google://recair Re400 factsheet", itt leirjak, milyen felteteleknek kell teljesulnie, hogy utat valtson a hocserelo es mikor mennyi ideig tartson egy-egy ciklus.
tegnap osszeraktam a vezerlest is - egyelore csak a digitalis labakkal, az RS485 illeszto uton van ebayrol kemeny 310 Ftert -.
megtrefalt par dolog, az elso es legfontosabb, hogy le volt huzva az egyik motorrol a csati. valszeg valahol valamikor valaki a vezeteket osszefogta a hordozo fullel es raemelt.
par lenyeges buktato: a logikai magas szint +15V, nem +5 volt, illetve a szelepek beallitasa nem ugy tortenik, hogy 1. digitalis lab 1. szelep, 2. digitalis lab 2. szelep, hanem 16 poziciot definial a gyarto (4^2 lehetoseg a 4 szelepre), es ezeket kell kihozni 4 biten. pl (0000 -> 0, 1000 -> 1, 0100 -> 2, 1100 -> 3, 0010 -> 4, stb)
kiprobaltam a ventik fordulatszam szabalyzasat (arduino PWM), illetve a paratartalom merot is. Probakeppen azt mondtam neki, hgy ha 60% folotti a paratartalom, akkor kapcsoljon erosebb fokozatra. ha raleheltem, felporgott a venti:) az asszony picit hulyenek nezett, ahogy pettingeltem a szenzorral, de most mar vegre kezdi erteni, min porgok hetek ota :) es az elso technikai projektem, amire mar o is ra van izgulva!
utban vannak a cső csonkok, ha azok is megjonnek, akkor veglegesitem a hazat
Ha váltogatod a hőcserélőn az áramlási irányokat akkor azt is figyelembe kell venni, hogy 0°C-nál kisebb hőmérsékletet nem lehet egy irányváltás után ráengedni a vizet tartalmazó oldalra. Erre gondoltál? Nálam kb 8°C alatti beszívott levegő esetén folyik ki a kondenzvíz a gépből, és kb -5 °C alatti beszívott levegő esetén kell fordulatszám eltolást alkalmazni, hogy ne menjen a kifújt vizes oldal 0°C alá. Ezt csak úgy leírtam, hogy tudj viszonytani. De Te nem engedheted rá már a 0°C-t sem, mert lefagy egy fordítás után a lecsapódott párád. Ezért lehet a prospektus 15. oldalán fent a gépben a hőcserélő, hogy a levegőt előmelegítse.
Tudod, megrakjuk este, bezárjuk a rácsokat a kazánon, aztán akkor jól parázslik reggelig. :) Vagy ha nem, akkor reggel gyújt be és arra ébred az ember..
Szóval inkább kikapcsolom, addigra jól átszellőzik a lakás, majd nyáron mehet éjjel is.
A bűzgyárosok éjjel is dolgoznak? Felénk legalább éjjelre abbahagyják, persze ha olyan idő van, megül a környéken, de hát olyankor nappal is ki kellene kapcsolni.
Amíg nincs 100%ig megbízható megoldás a környező házak fűtőrendszeréből adódó égéstermék bűz megszűrésére, addig szeretném elkerülni, hogy éjjel orrfacsaró füstre ébredjünk. Nappal, mivel az egyik befújótól 2 méterre ülök, ha érzem, lekapcsolom, mielőtt telenyomná a lakást, de éjjel inkább szeretek aludni, mint emiatt futkosni.
Ha valakit érdekel.. Távtartómegoldást kerestem az egyes hőcserélő lapok közé. Mivel felénk nincs öntapadós XPS, de van padlóalátét XPS 3 és 5mm-es, ezért vágtam abból egy csíkot, kétoldalas öntapadós ragasztót neki, AERO márka, gondolom nem egy Henkel minőség, két kartonplaszt közé beragasztottam. Tegnap este óta ázik vízben, néha kiveszem megnézni, megkavargatni, de vizet nem szívott fel, ragasztó nem engedte el eddig.. Talán jó lesz oda.
Gondoltam kartonplaszt csíkokra is, de mivel abban benne marad a víz, pangó vizet meg nem szeretnék oda, valószínűleg marad ez.
(általában éjszakára le van állítva, tehát majd 8-10 órát állna benne a víz mindenféle légmozgás nélkül)
Tiszteletem az URAKNAK! Valóban "kiváltható" egy légkondi szellőző rendszerrel? Az igazi nyári hőségre gondolok. Napokban szeretnék vásárolni klímát. Talán van kedve valakinek válaszolni. Köszönöm.
