" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Több helyen olvastam, hogy a kivi itt is megterem, bírja a telet. Szeretnék itthon a kertben kivit ültetni. Nem tudom, hogy kezdjek hozzá. Milyen talaj kell neki, illetve hol lehet beszerezni ? És tényleg hoz termést itt magyarhonban? (Solton lakom-Bácsmegye)
A látvány ugyan elég lehangoló, de a tapasztalat az, hogy amikor ez a jégréteg leolvad, a növény ott folytatja, ahol abbahagyta. Persze extrém esetben összetörheti az ágakat a ránehezedő jég, ezt nem vitatom.
Nnno....ehhez képest tavaly márciusban, amikor tényleg kivételes fagyok jöttek a már virágrügyeket bontogató kajszibarack és egyéb fákra, éppenhogy azt olvastam, hogy van ahol "esőztetéssel" védekeznek a fagykárok ellen. Még logikusnak is találom.
Mégiscsak jobb a stabil -1, mint a -15. Azt hiszem.
http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/december/mikor-veszelyes-a-fagy-a-kertben.html Elképzelem az ültetvényeseket, amint a többtíz többszáz hektáros terület gyümölcsfáit rázogatják, ütögetik :)))) Olyan év, hogy nincs valamilyen formában jégbevonat a fákon, szinte nem fordul elő, így amennyiben valós veszélyforrás lenne az ónos (bocsánat, ólmos) eső és valóban kárt okozna, akkor nem nagyon lenne termés, nem nagyon lenne olyan cseresznye, körte, barack vagy akármilyen gyümölcs, hogy a fa nem látszik a sok virágtól Az ország kertésze....hm-hm!
szanCSI2 itt van a közelemben, mégis rendszerint hidegebb van náluk. Mindig rácsodálkozok. Esküszöm mérni fogok magam is. Már csak a pontosság kedvéért. Kíváncsi vagyok, mit jelent ez a pár tíz kilométer?
A szomszéd mindig furán néz ilyenkor rám. A fene se fog azért felöltözni, hogy kiadja a kutyáknak a kaját, vagy kivigye a a szemetet.
A csúcsjelenet gondolom pár decemberi éjszaka lehetett. Bolondasszony boxeralsóban, tangapapucsban, atlétában éjjel egykor macskát sétáltat az udvaron. Pórázon! Tisztességes magyar faluban, az ilyet pár évszázada megégették máglyán.
Nem ment el az eszem, macska frissen műtve, némi fémpálcákkal a lábában szobafogságra ítéltetett néhány hónapra.
SÜTANAAAAP!!!! Juhhhééééééé!!!!!!
Ha nálatok Szibériában is ilyen csúcs idő van, akkor dupla juhééééé!!!
A Kárpát-medence jelenlegi időjárási megosztottsága juttatta eszembe, hogy 2010. december 26-án mit írtam erre vonatkozóan:
"A Kárpát-medencében fekvő Magyarország éghajlatát jelentős mértékben meghatározza a medencére jellemző domborzati jelleg. Az egyes országrészek közt kimutatható, szinte elhanyagolható éghajlati különbségek a medencén belül elfoglalt helyre jellemző áramlásmódosító domborzati tényezők hatásából fakad. A különböző légáramlási helyzetek kedvezhetnek, vagy hátrányosan érinthetnek adott térségeket, de nincs olyan térség, amelyiknek ne lenne a többit kevésbé favorizáló, számára előnyös időjárási helyzet, vagy fordítva. A hőmérsékletben előforduló mezoklímakülönbségek elsősorban az időszakot jellemző, adott térségnek előnyös, egy másiknak esetleg hátrányosabb helyzetek előfordulási gyakoriságából adódnak, amelyek rövidebb vagy hosszabb időintervallumokon belül eltérő előjellel változhatnak is."
Ma reggel 1 szál gatyában és trikóban zokni nélkül strandpapucsban sétáltam le a kert aljába leolvasni a hőmérőt. Nem vett elő a reszketegség, csak a nagylábujjaimnak nem tetszett a hó, de azokba sem ütött bele a kő. Kellemes volt a séta.
Sz.Besenyő Sajógát alatti talajmenti minimum és 2,0méteren mért pillanatnyi hőmérs. Sorszám Dátum Hőfok 2m-en mért/időpont Megjegyzés 149. 02.02. -3,5°C 1,1°C/09h28' hó:6cm 148. 02.01. ------- +2,8/13h49' Hó :7cm , csepeg a csatornába a vít folyik bele a .... és a kivágott lék nem fagy rajta vissza 147. 2014.02.01. -6,0°C -2,6°C/09h13' hó: 7cm 146. 01.31. -6,0°C -4,6°C/07h06' hó:8,0cm 145. 01.30. -4,0°C -3,6°C/07h06' 144. 01.29. -5,0°C -3,4°C/08h06' hó: 10cm 143. 01.28. -7,5°C -3,0°C/07h47' gyér havazás 142. 01.27. -13,0°C -7,8°C/08h56'
:)) Reggel négykor kelek. 5 körül rákukkantok a telelő külső falán lévő hőmérőre. Aggódok a növényeim miatt. Eddig minden rendben. Az a hőmérő eddig mínusz 3 alá nem ment, tehát kint sem lehet nagyságrendekkel hidegebb. Munkába menet a városban kihelyezett digitális hőmérőkre ránézek, de azok nem mérvadóak. A városban mindig melegebb van. Érezhetően.
A kutyák miatt figyelnem kell a kinti vizekre is. Nem vészes a hideg, nappal csöpög az eresz rendszerint, kiolvad valamennyire az itatójuk.
Venni fogok egy minimum hőmérőt, amit bentről le tudok olvasni. Érdemes jegyzetelni belátom. Most csak abból tudok következtetni, hogy időnként megbontom az üvegházat, szétnézek, kb. látom mi az, ami jól van, mit kell SOS behozni. A szellempaprikát múlt héten behoztam, mert nem sok életjelet mutatott már. Visszavágtam. Most mintha... persze lehet, csak nagyon akarom hogy éljen. :)
Az utak most szárazak, a hó lassan kopik. Szél szerencsére nincs, kifejezetten élvezettel biciklizek reggelente.
A biztató jel az , hogy az ősz óta bent tárol néhány batáta gumót tegnap el kellett ültetnem, mert csírázásnak indult. Halleluja!!
Tulajdonképpen a magasban hatalmas enyhülés zajlik, csak ez a levegő rászalad az alsó rétegek hideg, kontinentális levegőjére. Alul meg alig változik a helyzet. Ezért a lefagyó cseppfolyós csapadék.
Ha nem mérnénk, itt is azt gondolnánk, hogy -5--6 foknál nem volt hidegebb, de mivel mérünk, tudjuk, hogy -10 is volt. (Ez általában olyankor van, amikor az emberek alszanak és nem mérnek ) :)))
Bizony, nagyon érdekes jelenségek vannak. Miközben az ország másik végéből arról számolnak be, hogy fagyott talajra hullott 8-10 centi hó +5 fok feletti hőmérsékleten alig olvadt valamit, itt a bő 15 centis folyamatosan negatív hőmérsékleten, de meleg talajon gyakorlatilag foltos lepellé redukálódott.
Ezek után talán el kéne fogadni a már többször leírt jelenséget is. (eddig erről hallani sem akartatok) Arról van szó, hogy a tavaszi fagyoknál sokszor csak a fák felső fele, esetleg a nagyobb palántok felső része fagy el. Én annak idején egy kivit fényképeztem le, aminek az alsó levelei épek voltak a felsők meg teljesen elfagytak.
Erről volt szó akkor is. A földkéreg hője, kisugárzása nem engedte lehűlni a legalsóbb rétegeket, míg a felső rétegek már fagypont alá kerültek. Természetesen ez az állapot max. egy-két éjszaka tartható.
Nagyon érdekes, hogy a talaj alulról olvasztotta a havat, ami hómentes foltokat eredményezett. Ezekben a foltokban kiállt szabadon a talaj, mégsem volt megfagyva, pedig 1 hete fagy éjjel-nappal
Amióta kiolvadhattak ezek a foltok, az is pár napja lehet már, és azóta nem volt itt melegebb -2 foknál, tehát simán megfagyhatott volna a talaj.
Sőt, az olvadt hólé és az eső tócsái sem voltak befagyva.
Pedig fagy az volt bőven. Az ok egyszerű: a borult eges -3 fok nem ugyanolyan, nem ugyanúgy "fagyaszt", mint a derült eges -3 fok. Márpedig amióta kiolvadt, végig borult az ég, de hiába voltak például tegnapra virradó éjjel -5-7 fok is itt, nem fagyott be a víz és nem fagyott meg a talaj.
A műtrágyázás kizárható, mert nem kaptak. Trágyát sem. Az első két évben nyár végén adtam K-ot nekik, mint a többi érzékeny növénynek, hogy erősödjenek a szöveteik, de utána már azt sem. Most még megvárom, hogy ezt a telet hogy veszik, mert ha ilyen lenne a hátralévő ideje a hidegnek, azt bírniuk kellene. Ha nem, akkor lemondok róluk es olyan növényeknek adják át a helyet, amik sikeresen nevelhetők.
Arról van szó ugyanis, hogy az értékes talajhő léghőmérséklet enyhítő hatása hótakaró esetén kiesik a számításból és a talajlakó kártevők melengetését szolgálja. Ha valaki elgondolkodik rajta, hamar rájöhet. De ha nem, akkor nem. :)))
A hófelszín meglétekor az általa generált hidegtöbblet jóval nagyobb károkat tesz a növényzetben, mint a kártevőkben. A hó a legnagyobb potenciális ellenség!
15 cm masszív hóból egy hét alatt ez lett anélkül, hogy érdemben olvadt volna a léghőmérsékletnek köszönhetően. A hőmérséklet egyetlen alkalommal ért el néhány tized foknyi pozitív értéket. A talaj viszont rendkívül meleg volt a havazást megelőző időszakban. Ezek a jelenségek jól mutatják, mennyire hibás elmélet a nagy hidegek kártevőgyilkos hatásának feltételezése. Ha a hó eredeti vastagsága meglétekor -30 fok lett volna, akkor is pozitív hőmérsékleten pihentek volna a talajban telelő képletek. Ugyanakkor egy néhány napig tartó, hó nélküli száraz, akár mérsékelt, fagypont alatti hideg képes elég mélyen átfagyasztani a földet. Más kérdés, hogy a talajlakók még attól sem pusztulnak el. Hát még a hó alatti melegtől....
Ez a beton meg sem lett tisztítva a hótól Magától eltűnt.
Erre nehéz mit mondani olyan tapasztalatok alapján, amelyek azt mutatják, hogy adott körzetben ez a probléma nem jelentkezik ilyen határozottan. Különösen nem kizárólagos jelleggel. Találgatni lehet, hogy esetleg ennek a hátterében nem nyári időszakban történt műtrágyázás, vagy egyéb tápozás van-e. Mivel ezek elkerülendők, amint arról már többször írtunk.
