III/III Reloaded...
Civil rendőrök követik a tüntetőket.
Lebuktak, mert felvette őket a célszemély.
Nem ugyenezt csinálta a kádárista rendőrség 89-ig, hogy poltikai okoból vegzáltak embereket?
Na ez az idő újra eljött.
Az Országgyűlés csütörtöki döntése értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) kerülhetnek a rendszerváltás előtt működött állambiztonsági szolgálatoknál keletkezett titkosszolgálati mágnesszalagok, valamint a rendszerváltás utáni nemzetbiztonsági szolgálatoknál keletkezett, minősített adattartalmat rögzítő, maradandó értékű iratok.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) őrzött iratokban ügynökként feltüntetett, több mint 70 véletlenszerűen kiválasztott ember történetét írta meg Kónyáné Kutrucz Katalin és Petrikné Vámos Ida Ügynöksorsok - Ügynök? Sorsok? A hálózati lét sokfélesége és a megismerés korlátai címmel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága gondozásában.
Egy igaz történet
A feldolgozott sorsok alanyainak csak a fedőneve szerepel a könyvben, vannak azonban olyanok, akikkel kivételt tettek a kutatók, és történetükben – éppen a bizonyíthatóság magas foka miatt – mindenki a valódi nevén szerepel. Az egyik ilyen a „Lakatos Péter” névre hallgató ügynök, akit azért akartak „leleplezni”, mert kulcsszerepet játszott Renner Péter és társai letartóztatásában.
A most megjelent Ügynöksorsok azt állítja, hogy az’56-os forradalmárt a közhiedelemmel ellentétben
nem Szabó Mikós kisgazdapárti politikus dobta fel a hatóságoknak, hanem Lukács Imre (később Sz. Lukács Imre).
A független képviselő javaslatának az a célja, hogy megerősítse a nemzetbiztonsági szolgálatok politikai ellenőrzését és megteremtse a ma – szerinte – hiányzó független szakmai kontrollját.
Szorgalmazta például, hogy a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságtól kerüljön át a Nemzetbiztonsági Bizottsághoz a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos feladatkör, így valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrzését egy parlamenti testület látná el.
A javaslat – nemzetközi példák alapján – bevezetné továbbá, hogy a bizottsági tagok a nemzetbiztonsági szolgálatok által szervezett, hathónapos képzésben vennének részt, amelynek során tájékoztatást kapnak a nemzetbiztonsági szolgálatok felépítésről, működéséről és tevékenységük alapvető szabályairól.
Demeter Márta szerint nemzetbiztonsági szolgálatok szakmai tevékenységének belső (vezetői) ellenőrzése nem elegendő ahhoz, hogy objektív módon megítélhető legyen a rendelkezésre álló eszközök alkalmazásának okszerűsége és hatékonysága.
Az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesség miatt megsemmisítette a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó egyes rendelkezéseket kedden kihirdetett nyilvános határozatával.
Így lett Pákh Tibor ("Diétás"), Bába Iván („Kurír”), Solt Ottilia („Okoskodó”), Havas Gábor („Szöllős”), Miszlivetz Ferenc („Nyüzsgő”), Krassó György („Lidi”), Demszky Gábor („Székes”), Nagy Bálint, („Remete”), Vígh Károly („Történész”), Kenedi János („Elnök”), Kőszeg Ferenc („Szeges”), Csoóri Sándor („Csókás”), Galántai György („Festő”), Kis János („Molnár”), Bence György („Kormos”), Szelényi Iván („Professzor”).
Arcfelismerő szoftverrel tartóztattak le egy embert
Automatikus arcfelismerő technológia segítségével szúrtak ki és kaptak el egy körözött gyanúsítottat a dél-walesi rendőrök – írja az Ars Technica. A lap szerint az technológiát már több rendőrség is teszteli az Egyesült Királyságban, de ez volt az első eset, hogy a bevetése letartóztatáshoz vezetett.
A dél-walesi rendőrség áprilisban kezdett arcfelismeréssel kísérletezni, a városközpontban és stratégiai helyszíneken szkennelték az arra járók arcát, hogy összevessék az ismert körözött személyek adatbázisával, készülve a Cardiffban rendezett június 3-i Bajnokok Ligája-döntő biztosítására. A letartóztatás függetlenül a focimeccstől, még május 31-én történt, de részleteket nem tudni a konkrét esetről, mert még folyamatban lévő ügyről van szó.
A brit rendőri egységek a NEC cég hardverét és szoftverét használják, a japán cég már évek óta fejleszti a valós idejű arcfelismerő technológiáját. A tervek szerint a tesztidőszak után a rendőrség fokozatosan egyre szélesebb körben akarja majd bevetni a módszert, ahogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnének a prediktív bűnmegelőzésre.
A tartotisztek utaltak videkre utazni, egyebkent a kertvarosi s reszeo alkalmalanok a feladatra. A mi hazunk ia az volt, mert a hazmesterno nyitott folyosoablaknal reggeltol estig ozz uldogeltva konyhaban.
A 12. keruletben csak negy lakas volt zugloban meg huszonegy, ezek szerint az elvtarsak magukat nem szerettek megfigyelni. Egyebkentva legbiztonsagosabb hely a titkos lakas szomszedjaban volt, mert nyilvan tilos volt a szomszedos lakasokat abajgatni.
Azert az disznosag, hogy majd egy kilomezert kellett volna gyalogolnom a legkozelrbbi Tudakozò kos lakasig, a fenenek se volt igy kedve titkos ugynoknek lenni, amihezvegyebkent a titkos lakasoknak nem sok koze volt.
Engem a mostani titkos lakasok jobban erdekelnenek.
Farkas jelenlegi helyzetének megértéséhez fontos tudni azt is, hogy honnan jött, és milyen homályos részletek vannak az életútjában. Nagyon sokat kutattam az után, ki is ez az ember, a saját szűk környezetéből is szereztem be információkat, és akkori barátai közül is sokan mondták, hogy Farkas Flórián az előző rendszerben együttműködött a hatóságokkal. (…) Azt tudjuk, hogy MSZMP-tag volt, majd a rendszerváltás után az MDF-hez közeledett, de miután nem jutott jelentősebb pozíciókhoz, a szocialistákhoz állt át, 1998-ban aláírt Horn Gyulával egy együttműködési megállapodást már a Lungo Drom első embereként. Parlamenti helyet akart, de nem kapott, így aztán jött a Fidesz. A kormánypártnál is jól jött egy díszcigány, így is mutathatták, hogy nekik fontos a romák ügye, miközben kaptak egy számukra politikailag megbízható és kézben tartható embert.
Hogy mennyire fontos szereplő, azt akkor is láthattam, amikor éppen az egyik ügyében oknyomoztam, és megkért a Nemzetbiztonsági Hivatal, hogy fejezzem be a kutakodást. (…)
"Ezzel az AH beismerte, hogy részt vesz a kormány politikai tevékenységében, bizonyítva, hogy sokszor politikai megrendelésre dolgozik" - így kommentálta kérdésünkre Demeter Márta, hogy Kiss Zoltán, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója a független képviselő kérdésére megküldött válaszában azt írta: az AH-nak feladata, hogy "közreműködjön a Kormány döntéselőkészítő - ezen belül jogszabály-előkészítő - munkájában."