A világűr nem üres kutatási adatok szerint 1 köbcm, világűr átlag öt részecskét tartalmaz, ezt 1köbmm-es cső formájú tér gyanánt vizsgálva 1m. hosszú térrészben öt részecskét találunk. Vizsgáljunk most részecske átmérőjű világűr teret fényévnyi hosszban, tegyük fel, ha ebbe egy részecske esik, (most nem akarok nagy számokkal bíbelődni) akkor 12 milliárd fényévnyi hosszú térrészbe a valószínűség szabályai szerint 12 részecskét találunk. Ennyi részecskén küzdi át magát az a foton amelyik ilyen messziről érkezik hozzánk. A felkelő és a lenyugvó napból szemünkbe érkező fény valószínűleg ugyan ennyi részecskén verekedte át magát, mivel a sűrű légrétegen ferdén jutott el hozzánk.
Ha valaminek 95%-at nem ismerjuk (fingunk sincs), akkor eleg meredek a "semmirol" bolcselkedni, ez ervenyes Einstein apankra is...
Nem értem világosan mi a gondod. A semmiről itt bölcselkedik néhány megvilágosodott, a fizikusokat meg a használható elméletek, modellek érdeklik. Nincs itt semmi olyasmi, amitől megállna a világ. Az értetlenkedők legfeljebb tovább mantrázzák a hülyeséget. A kutya ugathat, de ettől függetlenül a karaván halad...
Nem, a plazma (valami Isten-i kotyvasz) haladt fenysebesseggel a "semmihez" kepest . Ha valaminek 95%-at nem ismerjuk (fingunk sincs), akkor eleg meredek a "semmirol" bolcselkedni, ez ervenyes Einstein apankra is...:-)
"az alltalunk ismert 4,5% anyag (atom) 400 millio evet keset, ha fenysebeseggel haladtak a Bumm-kor,"
Kétlem, hogy ezt a szöveget valaki érti. Mihez képest halad fénysebességgel az atom? Tudom: mindenhez képest, hiszen fénysebességű. De akkor most is fénysebességű, nem?
"Az Univerzum nagybummok és nagyrottyok végtelen sora."
Ezt akarták belém is sulykolni hittanórán, ám én dacosan beszóltam: - Ez miből jött ki Önnek prédikátor bácsi? Netán kártyavetésből, vagy csillagjóslásból?
Kiátkozás és szemmel verés lett a vége. Ki ne próbáld!
Ok, az alltalunk ismert 4,5% anyag (atom) 400 millio evet keset, ha fenysebeseggel haladtak a Bumm-kor, akkor a sotet anyag messze elore tolja a teret, s ha kedve van zuhanni akkor teheti, s az anyagnak(atom) eselyt se ad Reccseni ?
"azaz hőenergia mechanikai energiává, jelen esetben hullámzássá alakuljon át"
Nem. A kérdés az, hogy a mikroszkopikus (rendezetlen) mozgás (amit hőként észlelünk), átalakulhat-e makroszkopikus mozgássá?
Elvileg az össz energiája nem változik.
Nem kis valószínűséggel, mert akkor az esetleg pillanatnyi hatás, azonnal vissza is alakulna egy nagyobb valószínűségi állapotba, hanem törvényszerű bekövetkezéssel.
(az adott gondolat kísérletben a medencén kívüli fizikai hatásokat (Föld forgás, stb.) hagyjuk figyelmen kívül)
Analóg kérdés: vegyünk egy könyvtárat. Keletkezik-e "zaj" magától? (A tapasztalat által adott válasz triviálisan rossz, hiszen ha létezik is alapzaj, az agyunk úgyis kiszűri.)
Természetesen kialakulhat. A termodinamika második főtétele - bár nagyon kis valószínűséggel - megengedi, hogy a zárt rendszer entrópiája csökkenjen, azaz hőenergia mechanikai energiává, jelen esetben hullámzássá alakuljon át egy kis lehűlés árán. Hasonló természetű ritka jelenségek a medencében: a benne fürdők fagyása vagy égése, dobhártyájuk beszakadása, ütésnyomok szerzése, stb. pusztán a statisztikus fluktuációk miatt, ha valaki 101000000 alkalommal úszni megy, akkor pár alkalommal előfordulhat ilyen.
A "semmit" csak te csócsálod itt unásig, hogy legyen miről írnod. Százegyedszer ugyanazt.
A visszapattanásra tudtommal nem utal egyetlen észlelés se, és ez az egész ciklikus modell csak egy kinematikai elképzelés, de nem áll mögötte semmiféle gravitációs illetve részecskefizikai dinamikai modell se. De itt az alkalom, add elő a mechanizmust, ami szerinted a visszapattanást működteti, és ami megalapozottabb lenne az inflációs elméletnél, ahogy az a gerjesztetlen részecskemezőkből (a kvantumvákuumból) létrehozza az Univerzum anyagait! De könyörgöm, végre már ne a "semmiről", meg mindenféle "misztikus keletkezésekről", s a többi képzelt ellenségedről kántáljál itt nekünk. Az én lekezelő hozzáállásom az ilyen üres ömlengésnek szól.
Mert a loop quantum gravitynak aztán vannak kísérleti bizonyítékai, mi? Vadabb dolgok szükségesek hozzá, mint az a sötét energia, amire epét szoktál hányni.
Persze ezt nem kell tudnod, neked elég, ha Smolin barátod mesekönyveit olvasod, aztán azt hiszed, érted, miről van szó :D
És azok a nagy okosságok sem tartoznak a fizikához, amiket ebből levezetsz, például, hogy a Nagy Bumm csak visszapattanás lehet. Ez egy képzelődés, amit jó pár ismeretterjesztő könyvben előadtak, de semmilyen ismert fizikai tudás nem támasztja alá.
Itt megint azzal az olcsó trükköddel próbálod félrevezetni az olvasókat, hogy a Visszapattanó Világegyetem az én amatőr képzelgésem, s ha esetleg mások is írtak ilyenekről, azt csak komolyan nem veendő ismeretterjesztő könyvekben tették. Ahogy már írtam, a Visszapattanó Világegyetem modelljét nem én találtam ki, hanem hozzáértő fizikusok. Néhány fizikust említek, akik emellett a kozmológiai forgatókönyv mellett teszik le a voksot: Abhay Ashtekar, Lee Smolin, Martin Bojowald. Az ezzel kapcsolatos nézeteiket, kutatásaikat nem csupán ismeretterjesztő szinten, hanem szakcikkekben is közölték. Természetesen nem muszáj ezzel mindenkinek azonosulni, de az a lekezelő hozzáállás, amit te felmutatsz mindazzal szemben, ami nem egyezik a te álláspontoddal, az semmiképpen sem fogadható el.
Az Ősrobbanásnál (vagy az előtt) nem volt ott senki, így sem megfigyelni, sem kísérletileg rekonstruálni nem lehetséges, csupán a mai állapotokból és a maradványokból tudunk bizonyos dolgokra következtetni. Túl sok "tudás" ezért nem állrendelkezésre erről a dologról, ezért ne tégy úgy, mintha a semmiből keletkezés kísérletileg, s tapasztalatilag egyértelműen igazolva lenne. Szerintem a ciklikus modell, ill. a Visszapattanó Világegyetem mellett inkább szólnak érvek, mint a semmiből keletkező mellett. Egyáltalán nem mellékes, hogy a visszapattanó esetben nem kell misztikus keletkezést feltételezni, hiszen az Univerzum új ciklusa nem a semmiből lép elő, hanem a korábbi ciklusú világegyetem anyagából száramazik.
Miközben ebben a ringlispílben forogva értetlenkedsz a semmi mivoltát illetően, egy értékelhető mondatot se írtál a fizikáról.
Éppen azt mutattam meg, hogy a Semmiről nem lehet a fizikában, a fizikailag létező világban beszélni, ugyanis nincs köze a fizikához, mert ez egy matematikai konstrukció, tehát ez esetben nem több mint képzelgés. Neked kellene a Semmiről fizikai bizonyítékokat felmutatni, de amit említettél, a vákuumot, Higgs-mezőt, inflaton mezőt, az nem mondható semminek.
