Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Nem túl acélos a genetikai tudásom, de a mutáció nem ritka szerintem. Inkább csak a látható eredménnyel járó mutáció fordul elő kevés alkalommal. Valószínűleg a rügymutáció is hasonló elvek mentén működik. Biztos ki lehet célzottan is váltani, de nekem úgy rémlik, valamelyik fajta leírásánál találkoztam vele, hogy spontán rügymutáció eredményeként találták meg.
Nagyon ritkák, számot ne kérdezz. Klónszelekciónál ültetvényi méretben válogatnak ki pár tökét bizonyos tulajdonságok alapján, aztán ezeket is tovább szelektálják, ez egy évtizedes munka, nem pár napos
"A szőlőfajták klónok, egyetlen eredeti példány tökéletes genetikai másolatai,"
Ha ténylegesen tökéletes másolatok volnának, akkor nem lenne értelme a klónszelekciónak. Pont ellenkezöleg: a rügymutáció miatt minden egyes vesszö icipicit eltér a kiinduló fajtától. Ez az eltérés nem minden esetben jelentkezik, mert lehet, hogy az a gén, ami megváltozott, inaktív, de lehet, hogy olyan feltünö különbségek lehetnek, mint amilyen a szürkebarát, a pinot blanc és a pinot noir között van, ugyanis ezek a fajták mind rügymutációval jöttek létre egy közös ösböl.
Úgy érzem, itt van némi keveredés és talán értelmezési eltérés is. Én az ember lisztharmattal szenbeni ellenállását nem tartanám rezisztenciának, hiszen genetikailag olyan nagy a távolság a szőlő és az ember között, hogy a fertőzés fel sem merül. Rezisztenciáról én inkább akkor beszélnék, ha egy, a fertőzéssel szemben potenciálisan fogékony taxonba tartozó egyed rendelkezik olyan génkészlettel, ami az adott kórokozó hatását teljesen, vagy részlegesen ki tudja iktatni. Ez az ellenállóképesség alapulhat anatómiai sajátságokon, vagy valamilyen ellenanyag termelésén. Ez utóbbinak lehet olyan esete szerintem, amikor a fertőzés megjelenése kell stimulusként az ellenanyag termelésének megindításához. Nem tudom, hogy a szőlő esetében a betegségekkel szembeni ellenállás min alapul, de ha a felépítése korlátozza a fertőzést, akkor nem gyengülhet az ellenállás a vegyszeres védekezéssel. Ha ellenanyag termelésével korlátozza a szőlő az adott fertőzést, ott elképzelhető, hogy a vegyszeres védekezés hatására az ellenanyag termelés későbbre tolódik, de kétlem, hogy ennek jelentős hatása lenne a szőlő tényleges rezisztenciáját illetően. Szerintem a vitaindító elképzelésben egy kicsit az állati immunrendszer tulajdonságai keverednek a növények élettanával.
Rosszul tudod. A génekben van a rezisztencia, nem kell hozzá semmi más hatás. Mondjuk az ember nem kapja el a szőlőtől a lisztharmatot, függetlenül attól, hogy hányszor találkozott vele.
A szerrezisztencia annyiban más, hogy az állomány egy része rendelkezik azokkal a génekkel, ami ellenállóvá teszi őket. De ez csak akkor szelekciós előnyt, ha valóban használják a szert. A szőlőfajták klónok, egyetlen eredeti példány tökéletes genetikai másolatai, ennek megfelelően az állomány száz százaléka tartalmazza az ellenálló géneket.
Amit írsz igaz, de a génekben a maximális ellenállóképesség van kódolva. Ami a körülmények hatására csökkenhet. Ember, állat, növény. Rengeteg példa van rá, gondold végig.
De nem keverendő össze a szer rezisztenciával, mert ott a védő hatás szűnik meg.
Itt mindig tanulhatunk valamit. Nem mindig jót és hasznosat, de legalább meglepőt. Mulatságosat csak azért nem, mert ha azután mennénk, akkor egy idő után garantált lenne a sírás-r8vás.
Elolvastam a hsz-t. Én arra próbáltam rávezetni az olvasókat, hogy felénk volt olyan gazda, hogy az ellenálló fajtát sűrűn permetezte. Az lett az eredmény, hogy a végén ugyanannyit kellett szórni mint a többi szőlőt. (hozzászokott a szőlő és az ellenállás lecsökkent)
Ezt a "rezisztens" megnevezés tagadását egy szak irományban olvastam. Igazat adtam neki . Ennyi az egész. A vita kedvéért nem fogok utánajárni, hogy hol láttam. Nem az én szüleményem csak plagizáltam, Tőlem lehet kisegér is. De, a stílust, amivel helyreigazítottak nem díjazom. A "nagytudású" olvtársnak nem az orrából pottyantam ki. Ne játsza meg az agyát, ahogy szokták mondani.
Azon fajtákat nevezik rezisztensnek, amik valamilyen betegségre, valamilyen szinten ellenállóak, genetikájukból fakadóan. Sehol nem (más növényeknél sem) beszélnek mindennel szembeni rezisztenciáról, mert ilyen nem létezik. Komolyabb leírásokban (leginkább kutatók által készítetteknél) szőlőnél külön szokták venni, hogy a levél, illetve fürt mire ellenálló, mert előfordul, hogy a fürt érzékeny botritiszre/peronoszra/lisztharmatra, de a levél/hajtás nem. Az egyszerűbb keresztezések általában kevés rezisztens gént hordoznak, komolyabb fertőzési nyomás esetén a rezisztencia áttörhető (és még néha nem is kell komoly környezeti nyomás, elég csak egy rossz helyen telepített, rosszul zöldmunkázott szőlő). A komolyabb, 2-3-4 különböző rezi. gént tartalmazó egyedek nagyon komoly ellenállással rendelkeznek (borszőlő: Solaris, tényleg nem kell permetezni). De ez az egész rezisztencia nemesítés a lisztharmat és peronoszpóra miatt indult, így amikor rezisztenciáról beszélünk, leginkább ezekkel szembenit értünk alatta. De találtak már gyökérgolyva rezisztencia gént is (v. amurensisben) amit talán egyszer minden rezisztens szőlőbe átvisznek (mármint az új fajtákba persze). Ugyanígy keresik a fekete rothadás génjét is. De még egy rakat betegség van, amire kereshetik/kereshetnék, hátha valami nem vagy nem annyira érzékeny... Visszatérve az eredeti felvetésedre: a rezinek kikiáltott szőlők nagy többsége sokkal jobban elvan permetezés nélkül, mint a vitis viniferák. Nálam most virágzás után kaptak egy kontaktszeres (réz, kén) kezelést, csak hogy nyugodt legyek, mert nem láttam rajtuk bajt, pedig a rengeteg eső után akár minden bajuk is lehetett volna. Majd az időjárás függvényében eldől, kapnak-e még valamit idén (a Solaris nem kapott semmit). És nem 20-30 tőkéről van szó, hanem úgy 1000-ről (nagy része rezi borszőlő, kb 10%-as rezi csemege csak). Egy olajos kénes lemosót kapnak minden évben rügypattanáskor, hogy az áttelelő képleteket gyérítsem.
A rezisztens az általános ellenállást jelent, ami azért nem igaz, mert van olyan pl. ami peronoszra igen, de lisztharmatra nem ellenálló. Az ellenállónál meg felsorolják, hogy milyen betegséggel szemben ellenálló. Így értettem.
Már elegem van a "nagytudású" hozzászólásaidból. A rezisztens az azt jelenti, hogy teljesen érzéketlen ellenálló. Az ellenálló az nem jelenti a 100%-os dolgot. Hagy toleranciát.
De, nem akarok oktatónak tűnni, úgyhogy nem vitáznék veled. Jobban tennéd, ha te is ezt tennéd.
A zagyvaság miatt nézz körül a házad táján inkább.
A kitördelt hajtás helye sokkal könnyebben gyógyul, mint a sok metszési lap, utóbbiak mind potenciális fertözés bejutási helyek, az elöbboek pedig természetes dolgok, mert maguktól is kitörhetnek a hajtások, a szölö ehhez hozzászokot az évszázezrek-évmilliók alatt.
Szerinted, én is ugy tanultam, ahogy te mondod, de a gyakorlat rácáfolt--- sok sok éve
A gyökérnek kell erősödnie, a minél több a hajtás a levél annál jobban erősödik... viszont télen drasztikusan visszavágom, s még erősebb hajtásokat hoz
Sok képet osztanak meg-főleg afacen- amin igen nyeszelett vesszőket hagynak (nem metszették vissza s évközben agyonra tördelték) s "szép hosszú vesszőket hagynak...
üdv PJ
ui. egyszer trollnak neveztél, mert akkor sem értettem veled egyet... bocs
A rezisztenciának/ellenállóképességnek vannak fokozatai. Nem mindegyik fajta, nem minden betegségre egyformán ellenálló. Az én szőlőim lemosón kívül semmit sem kapnak, bírják. De egy sok fajtából álló gyűjteményben vagy egy eladásra termelő ültetvényben szükség lehet permetezésre, különösen bizonyos időjárási körülmények között, megelőzési céllal.
Üdv.! Egy "rezisztens" fajta szőlőt olvasom, hogy 1-2 lemosó és évi 3x permetezni kell. Én ezt nem tartom megalapozottnak. Rezisztens nincs, csak ellenálló fajta. Én tapasztalatból azt mondom, hogy
meg kell figyelni a szőlőt, hogy mire érzékeny. Időjárás függvénye és nem a napok száma a mérvadó.
Ha nyakló nélkül van permetezve, akkor egyre jobban elveszti az ellenálló képességét. (hozzászokik)
Minnél kevesebb permetezéssel próbáljuk megoldani a termesztést.
Hadd nőjön, de tördeld... télen, vagy kora tavasszal vágd vissza és uyganaz, 3-4 éves korában alkaitsd ahogy szeretnéd, kordonra akár.... Persze fajta függő, hogy mennyire metszed vissza
