Az egyik nap, amikor "igazi kirándulóidő" volt és nem mentünk a strandra, beiktattunk egy rövid túrát a programba. Celldömölkről indultunk, ahol régen bencés apátság működött, most jelentős romjai állnak a város Dömölk nevű településrészén. Első hiteles említése 1252-ből való. Az épület maradványai a XII-XIV. századi építészet stílusjegyeit őrzik. Vaskos, négyszögletű tornyának nyugati oldalán nyílik a félköríves bejárat, az első emeletig álló falon román stílusú párkánydísz látható. A hajó felől magas karzat és boltozás nyomai figyelhetők meg, a legszebb látvány azonban a keletnek tájolt szentély belseje, amelyben enyhén csúcsíves, árkádos, franciás ízlésű, kora gótikus ülőfülkék sorakoznak. [Ludwig Emil cikke alapján] - Kerítés veszi körül, de csak két oldalról, így elszánt műemlék-vadászok közelebbről is megszemlélhetik...
Innen a Ság-hegyet megmászva jutottunk át Mesteribe, ahol a topikban korábban említett Szent Mihály-templomot néztük meg - sajnos csak kívülről.
A templom valamikor a XIII. században épült a közeli Ság-hegy bazalttufa köveiből. Tornya a nyugati oldalhoz épült, de ma már csak alapfalai kerültek elő az ásatások során. A legkorábbi részletek: a déli oldal két román stílusú ablaka és a szentély kőből rakott dongaboltozata. A harangláb eredetileg a templomtól nyugatra állt, 1851 körül helyezték át a déli oldalra. [Ludwig Emil cikke alapján]
Visszajöttünk a nyaralásból. Végül is hat, románkorral valamilyen kapcsolatba hozható épületet, műemléket sikerült felkeresnem, ami ahhoz képest, hogy milyen sok volt viszonylag közel, nem nagy eredmény. Jó hír, hogy a családnak (is) tetszett a hely, így jövőre várhatóan visszatérünk és akkor lehet folytatni.
Először a 3 kevésbé látványos templomról 1-1 mondat.
Rábasömjén (Sárvár 3. kerülete), rk. templom: az 1973-as feltáráskor tárták fel középkori részleteit, melyekből a torony XIII. századi, félköríves ikerablakai és a román stílusú, lépcsős oszlopbélletű, vimpergás oromzatú kapuzat látható (utóbbi jelenleg a sekrestye bejárata, másodlagos helyén látható) [Ludwig Emil cikke alapján].
Meggyeskovácsi, rk. templom: ez a két románkori ablak (és még egy) utal korai eredetére, állítólag 1307-ben épült a legkorábbi templom.
Ikervár, rk. templom: itt is alig van nyoma a románkori építészetnek, én mindössze ezt találtam a déli oldalon.
Nagyon örülök, hogy ez utóbbi három templomról is tettél fel képeket, információkat. Tavaly volt szerencsém a két nagyobb gyermekemmel felkeresni ezeket a helyeket, épületeket (mellékhatásként néha "románkori templomokat" építenek a kockákból). Annak is örülök, hogy Ócsán sikerült benti képeket készítened (bennünket anno annyira lekötött az idegenvezető előadása, hogy nem jutott eszünkbe a gépeket használni). A gercsei templomban egyszer szívesen körülnéznék, nem jó időpontban jártunk ott.
Most egy időre "eltűnök", remélhetőleg a fórumhoz kapcsolódó élményekkel (képekkel) térek majd vissza családi nyaralásunkról (melyhez hasonlókat minden olvtársnak kívánok).
A templom nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte páratlan építmény. A XI. század első felében alapították. Eredetileg sírtemplomnak épült.
Viták folytak arról, hogy a keleti vagy a nyugati kereszténységhez tartozott-e az eredeti felső templom, amelynek alaprajzát régészeti ásatások során tárták fel.
Az altemplom, amely teljes épségben megmaradt, az Aba nemzetség temetkezőhelye volt. A húsz méter hosszú hajót szokatlan tagolású, zömök, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Kelet felé félköríves szentéllyel bővült, nyugat felé egy sírkamra nyílik belőle. A sír két végénél egy-egy oltár maradványait tárták fel. A felső templommal kis ablakokkal van kapcsolatban.
A hívők ezeken keresztül láthattak le az altemplomban lévő oltárra, és hallhatták az ott folyó szertartásokat. A felső templomot az eltelt ezer év alatt többször átalakították.
Bejelentkezéssel látogatható.
A magyar késő román, valamint kora gótikus építészet egyik legfontosabb alkotása a XIII. század első felében épült templom.
A bazilikális elrendezésű háromhajós, keresztházas templom bejárat nélküli nyugati homlokzatán toronypár látható, melyet az 1920-as években magasítottak. A rusztikus kőburkolatú homlokzatok plasztikai díszítését a bejáratok faragványai, illetve a különböző párkányok ívsoros díszítése adja. A félköríves záródású, oszlopokkal gazdagított, lépcsőzetes déli kapu homlokfala, kiforduló oszlopfejezetei különösen figyelemreméltók.
A főszentélyben látható, XIII. század végén készült összefüggő falképegyüttest 1900-ban tárták fel.
A 13. században felépült, a 18. században kétszer is átalakított templom idővel elpusztult. A romos szentélyt 1997-ben építették újjá, és benne tavasztól őszig vasárnap délutánonként szentmisét tartanak.
A Budapest területén fekvő középkori falvak templomai közül a gercsei maradt fenn a legjobb állapotban. A torony és feltehetően karzat nélküli, déli és északi bejáratú, patkóívelésű szentéllyel épített templomhoz kisméretű, téglalap alakú hajó csatlakozott. Sekrestyét a 18. században építettek hozzá, bejáratait ekkor helyezték át, és karzattal látták el.
A templom végleges pusztulásának idejére az ásatások eredményeiből következtetni nem lehetett. A templomrom körüli ásatás során a szántásban előkerült leletek a középkori Gercse falu helyét mutatták.
Lébény, Szent Jakab Plébániatemplom
A román stílusú templomot 1199-1212 között építették, és máig őrzi XIII. század elején nyert formáját. Díszeinek, berendezéseinek többsége viszont a XIX. századi helyreállítás eredménye.
A templom háromhajós, bazilikális elrendezésű. A szépen metszett kváderkövekből álló fal nagy, sima felületeit kisméretű, félköríves záródású ablakok és karcsú falpillérek tagolják. Csupán a tornyokon és az apszisokon láthatunk ívsoros párkányokat, amelyek hullámzása némileg oldja a szigorú formarendet. A díszítőkedv a kapukra koncentrálódik, amelyek lépcsőzetes bélletet alkotva törik át a vastag falat.
A templomot a jezsuiták 1638-ban megújították, 1862-1865 és 1872-1879 között August Essenwein nürnbergi építész állította helyre.
A templom napközben nyitva van, a látogatók az oldalajtón léphetnek be. Bejelentkezéssel látogatható!
A rábaszentmiklósi Árpád-kori templomot, mely kb. 1060-1070-ben épült, a magyar művészettörténet az ősrégi építészeti hagyományt követő körtemplomok között mutatja be. A templom köralaprajzú belsejét három patkó alakú karéj egészíti ki, világos nappal is sejtelmes félhomály fogadja boltozataik alatt a látogatót. Minden vasárnap 11.30-kor szentmise van.
Nagyon örülök, hogy írtál. Nekem a fotók alapján úgy tűnik, hogy az árpási templom kívülről szebb, mint belülről - de valószínűleg ezt "élőben" is meg kell nézni.
Árpás, Plébániatemplom
Az egykori premontreti apátsági templom a XIII. század első felében román, illetve gótikus stílusban épült, majd 1750 körül a barokk ízlés szerint átalakították. A prépostság temploma 1251 előtt már minden valószínűség szerint állhatott. Nyugati homlokzatát két torony őrzi, a sima falsíkból a dísztelen oszlopok alkotta bélletes kapubejárat előreugrik. A déli és az északi sima homlokzatot támpillérek tagolják, és íves ablakok törik át. Az egyenes záródású szentélyt középkori, hosszú, keskeny ablakok tagolják.
A román stílusú templom a XVIII. században a klarisszák tulajdonába került, akik barokk stílusban átépítették. Az 1992-es helyreállítás során kiemelték a középkori elemeket, és megszabadították a századok során rárakott vakolattól is. Ma éppen ez a dísztelen téglafelület lett a dísze. A templombelsőben a legértékesebb rész a szentély, ahol azonnal felismerhető a gótikus stílus. Az áldozó kezet mintázó zárókőben összefutó bordás ívek, a csúcsívben találkozó diadalív jellegzetes gótikus elem.
A téma iránt feltámadó érdeklődésemmel egyidőben elkezdtem gyűjteni a témába vágó szakirodalmat. A gyűjtemény gyarapszik, de van egy nagy hiányzó: Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon c., 2003-ban megjelent könyve.
Ha tudtok ennek a dokumentumnak a beszerezhetőségéről valami biztatót, akkor írjatok. Köszönöm, előre is!
"A Ságtól pár kilométert autózunk pillantást vetve a Benedek István Aranyketrecére (intaházi pszichiátriai intézet, korában Batthyány-kastély), és egyszerre Mesteriben vagyunk, ahol a legnagyobb meglepetésünkre a falu szélén egy Árpád-kori templom fogad miket. Mire körbejárjuk az épületet a szemközti téesz-udvar egyik házából egy kedves hölgy is odaér egy kulccsal. (Ide kell bekopogni, ha be akarunk jutni).
Kalauzunk röviden és nagyon készségesen szól a templom történetéről, amely a 13. században épült vaskori halomsírokra. Nemrégiben tárták fel, hozták rendbe, ásták ki a torony alapját, amely leomlott, helyette egy évszázados, fából ácsolt torony ad fészket a harangoknak. A templombelsőt egy aprócska barokk oltár szent Mihály képpel, és egy, a 17. századból származó falazott szószék ékíti, melyen sajnos már csak nagyon töredékesen látszik egy festmény, szűz Máriát ábrázolhatta. Felette viszont egy igen szép régi fekete Madonna ikon lóg a falon. A falunak volt annyi belátása, hogy miután a műemlékvédelem kivitette az összes gipsz szentet, nem hozták suttyomban vissza, így teljes pompájában, illetve puritánságában gyönyörködtet a kicsit már átépített késő román belső tér." Forrás: cikk
Mánfánál készülj gyaloglásra, mert a falutól jócskán kiesik. Talán beszéld meg a távolsági buszsofőrrel, esetleg megáll egy pillanatra. A komlói templomot meg látod elfeledtem, igaz azt sem tudom, hogy merre van.
Ha az ember kissé "fanatikusan" kezd el foglalkozni a románkori templomokkal, akkor ilyen kis gyöngyszemekre bukkanhat. Mi egy borongós őszi napon jártunk ott.
Ha valakinek ilyen jellegű emlékei vannak, szívesen veszem, ha ezeket is megosztja a topik olvasóival - mindannyiunk örömére.
