A Kr. e. XIII. században rejtélyes új nép tűnt fel a Volga és a Duna közötti térségben. Kevéssé látszik hihetőnek, hogy az említett szkíta közösség légüres térben, ősnemződés útján keletkezett volna, mégis, némely modern szerző – a régészeti leleteknek, a történeti, nyelvi adatoknak fittyet hányva – szinte ezt sugallja. Kik voltak ők, akiknek nevét az ókori görögök nyomán aztán még seregnyi hasonló életmódot folytató, lovas harcmodort űző etnikumra alkalmazták? Csak úgy hipp-hopp ott termettek a semmiből a mai ukrán és dél-orosz sztyeppéken és a történelem színpadán? Szerencsére nem mindenki hisz a hús-vér szereplőkre ráerőszakolt fantasztikus mendemondákban. A lakatlan pusztákon való gondviselésszerű megjelenés tézisét a mélyrehatóbb történeti elemzések halomra döntötték. Kiderült, hogy a szkíták emlékanyaga a Hettita Birodalom etnikumainak hagyatékával mutat szinte a végletekig menő hasonlóságot. Csakhogy a hettiták állítólag „kihaltak”, köddé váltak. Előbb az ún. tengeri népek Kr. e. XIII. századi támadásai züllesztik szét a birodalom államgépezetét, majd Kr. e. 717-re utolsó támaszpontjukat, Karkemiš városát is beveszi II. Šarru-Kenu asszír király. Valóban így történt? És mi következett azután? A topic erre és a hasonló kérdésekre keresi a választ. A már létező Kik voltak a szkíták? rovat tágabban értelmezett szkítaságával szemben azonban – elkerülve számos félreértést – ezúttal csak a „valódi” szkítákra koncentrálunk, azokra, akik előbb Anatóliában, majd a Kr. e. XIII. századtól Kelet-Európa pusztaságain éltek. Elképzelhető, hogy közülük is csupán a „basziléioi”, azaz „királyi” csoport volt azonos a korábbi kis-ázsiai birodalomszervező hatti néppel. A többi sztyeppei szkíta közösséget talán a hajdani birodalom behódolt vagy csatlakozó népei és a helyben talált őslakosság adták.
Pl. az Anabasziszban olvashatsz taokhoszokról Transzkaukáziában Xenophónnál. Az örmény források elég részletesen beszámolnak a kaukázusi dákokról (lásd Lukácsy forrásgyűjteményét). Aztán keleten az Ókhosz folyó mellékén Sztrabónék említik a daha népet.
Ezt a kisalakú változatban vettem meg anno, de sokkal-sokkal alaposabban (gyakorlatilag kimerítően) foglalkozott a téma írott forrásaival 1834-ben a Tudományos Gyűjteményben Horvát István.
Az utóbbi felirat azt jelentené, hogy a géták (hattik) Boirebisztasz korában a thrákokat – feltehetően a későbbi balkáni törököket, az ékiratok turukku népének utódait – is meghódították.
Bakker!!!!
Szétröhögöm magam! :))))
Holnap irok részletesebben, de ez... hát nem tudom kihagyni!!
Soknevű!
Kár erőlködnöd, m ert a Balkánra csak az oszmán hóditás UTÁN települtek muzulmán törökök. (A bolgároktól most eltekintünk, mert ők magukat nem nevezték töröknek :) )
Tehát semmi közük semmiféle turukku néphez.
Ja.
és a trák nyelv a Balkánon egészen a 10-11. századig létezett, miként az illir is. Tehát jól dokumentáltak, mert az egyház megtűrte őket a térités miatt.
A germánok nem nevezték magukat közös néven csak mint piuda (people / nép) hivatkoztak magukra. Viszont megkülönböztettek mindenkit aki nem tartozik közéjük nem "germán" azokat közös walha névvel illették. Ebből ered a Wales, Welsh, Cornwall, vallon, Vlach stb szavak.
Szóval lehet tudni amikor a sagák észak germán vagy nem észak germán népre hivatkoznak
A Wiki szerint két géta nép van amelyeknek egymáshoz semmi köze. Gondolom erre utal LS 606. hsz-e. Amit mintha arra hozott volna fel bizonyítéknak hogy Jordanes tévedett.
Az egyik a "Getae" nép, mely egy a mai Bugária, Románia Ukrajna területén lakó trák törzs. Dákoknak is nevezték őket, először Herodotos írt róluk. http://en.wikipedia.org/wiki/Getae
A másik pedig az észak germán a "Geata" nép. Őket először Ptolemaiosz említi mint Goutai -ok. A Norse sagák Gautar-nak , a Beowulf és a Widsith pedig Geata-nak nevezi őket. A sagák megkülönböztetik a geat-ákat a gótoktól de csak mint egy külön törzset. Dániától keletre laktak valószínűleg Észak-Lengyelországban Ők vagy gótok, vagy nem de mindenképpen északi germánok. Valószínűleg a Göt (svéd), Gaut (Ó Norsk) és a Geat (óangol és jütt ) ugyanannak a szónak a változata. részletesen: http://en.wikipedia.org/wiki/Geats
Balkáni géta férfifej (rekonstrukció)
Dák harci sisak
Géta harci sisak lóábrázolással
Balkáni géta (hatti) ivókupa szarvasábrázolással
Decebal dák/hatti király (öngyilkos lett 106-ban) arcképe a Trajanus-oszlopról
Dák férfiportré Trajanus római fórumáról
Dák fogoly Trajanus oszlopán (jobbról a harmadik)
Dák fogoly attikai szobra egy nápolyi múzeumból
Az erdélyi magyar Déva és a szintén magyar, Békés megyei Dévaványa helynevekre emlékeztető dák -dava végződésű helynevek előfordulása
Dák "rohamsisak"
Dák hadifogoly szobra a firenzei Boboli-kertből
Dák harcos szobra Rómából