Ez igaz. Erről viszont talán az ogy. mindenféle népszavazás nélkül tudhatna dönteni és kész. 4-5 millió kinti magyar közül sem tudná mind igazolni villámgyorsan ezeket, ha meg lassan haladna a dolog, nem baj, jó munkához idő kell... De lehessen csinálni!
ezzel nyilvan egyetertunk es lehetne kompromisszumot talalni. en azt mondanam hogy magyar allampolgarok ajanlasa legyen ilyen esetekben donto. azt hiszem hogy ez svajcban is mukodik.
raadasul mar sok kettos allampolgar van, igy ez meeg jobban felpuhitana a helyzetet.
tehat aki ennek a kozossegnek a reszenek erzi/tekinti magat az sokkal konnyebben tehesse.
Láttam én itt már olyan ügyet is, ahol a '43-ban Zentán magyar áp.-nak született magyar nemzetiségű személy vagy 1 évig járta a hivatalokat + beszedtek tőle jónéhány 10 ezer forintot erre-arra a dologra. (fordítás, eü.,stb...) Egy kínainál még csak-csak elfogadom, ha végigjárja a sorozás minden stációját, de aki hozza az eredeti magyar igazolásait? Mit tett ő 2 évesen, hogy manapság meg kell érte szívatni? Hozza az eredeti paxusokat, beadja, aláírás, pöcsét-illetékbélyeg 5000Ft, ügyintéző Kis Gizike, üi. ideje:max.30 nap. Oszt jónapot...
az egesz hsz nem a normalis egyuttgondolkodasra valo serkentesre iranyult.
mikor es ki vetette fel hogy a spanyolorszagi vonatterorizmus aldozatai irant az arab orszagok es prominenseik surun kerjenek bocsanatot? vagy a londoni metrorobbantasok ugyeben.
az altalad emlitett emberekre igencsak 'humanus' szabalyozas vonatkozik es nem tudom hogy miert kellene PELDAUL egy eszeki volt magyar allampolgarsagra MOST kiterjeszteni az allampolgarsag 'jogaat', amikor elszakadtak magyarorszagtol. godnolom hogy ez a jog minden volt allampolgar leszarmazojat megilleti/megilletne...
tehat a jelenlegi szabalyozas is jelentos kedvezmenyeket tartalmaz, azokra akik magyarsagukat bizonyitani tudjak.
Halas vagyok neked a felvetett kerdesedert, amivel az ostsoba modon, a szoval magukat elkotelezo desperadok szamara nyilvanvalova tetted, hogy micsoda buta indulatokat lehet azaltal kivaltani, ha valakiket egy szovevenyes, tavoli es tragikus konfliktussal kapcsolatban kerdore, vagy - ha szavaidat megfeleloen ertelmezem -felelossegre vonnak, elfedve azt a nyilvanvalo igazsagot, hogy a megcelzott kerdore vonandokkal szemben, a kerdesfeletevonek tulajdonithato politikai kultura es nezetrendszer -amely dominans volt egy korabbi Europaban - marakansan jarault hoza azonakak a tortenelmi veletleneknek az oly modon valo alakulasahoz, amik a tolunk -szerencsere - tavoli es megoldhatalannak tuno konfliktusok kialakulasahoz es fennnmaradasahoz elvezettek, es amiknek kolcsonos tragediaba suppedo artatlan szereploit csak iszonyodva sajnalni tudjuk, orvendezve azon, hogy szerencsebb korba es helyre szuletve a mi magyar - es tarosan szelarneykben leveoek tetszo tarsadalmunk - az ilyen jellegu konfliktusok elviselesetol, remeljuk orokre megszabadult.
Számomra tök mind1 ki tette fel azt a kérdést, jókor-e vagy nem-én csak egyféle választ adnék mindig, az igent a kápra. Én abból indultam ki, hogy nemzetközi jog ide vagy oda, az engem nem hatalmazhat fel arra, hogy egy brassói, eszéki, zentai, kassai,beregszászi magyar felett "ítélkezzem" arról, hogy ő micsoda? Lehet éntőlem gánai állampolgár is, ha a biz. megkövetelt igazolásokat tudja hitelesen produkálni, akkor ő magyar, nem több, nem kevesebb, mint én-pont ezért megilleti az állampolgárság is. Aztán, hogy ez mivel jár, szavazhat-e vagy más eféle, arra volt a kérdés, hogy lehessen erről az ogy.-ben tárgyalni. Nem volt ebben semmi olyasmi, amit ennyire le kellett dorongoljon a kormányfő. De nem baj, ami nem öl meg, lehet, hogy erősít!
Mi, magyarországi zsidó értelmiségiek és barátaink, tudjuk, mit jelent a családtagok elvesztése, ártatlan fiatalok értelmetlen halála. E nehéz napokban, hetekben szolidárisak vagyunk a libanoni állammal. Együttérzésünket fejezzük ki Libanon népével, osztozunk az áldozatok családjainak gyászában. Támogatjuk a zsidó terror elleni küzdelmükben mindazokat, akik meg akarják teremteni a közel-kelet békéjét és biztonságát, zsidók és arabok erôszakmentes egymás mellett élését.
Bajor Mária, közgazdász Bálint András, vállalkozó (Melbourne) Bányai László, újságíró Bárd Viktória, egyetemi hallgató Berkovits György, író Bruck Gábor, politológus Bullain Nilda, jogász Csuhai István, kritikus Demszky Gábor, szociológus Dérczy Péter, kritikus Dési János, újságíró Engländer Tibor, pszichológus Erõs Ferenc, szociálpszichológus Földvári Katalin, újságíró Farkas Éva, pszichológus Feldmájer Péter, ügyvéd Fenyõ Ágnes, szerkesztõségvezetõ Fritz Zsuzsa, tanár Frühauf Tamás, jogász Gábor György, vallástörténész Gadó János, szociológus Gere Ádám, vállalkozó Gerõ András, történész Glaser Tamás, fordító Gordon István, újságíró Hack Márta, teológus Hack Péter, jogász Halász Tamás, kritikus Haraszti György, történész Heller Ágnes, filozófus Hernádi Miklós, író Kelemen Katalin, rabbi Kirschner Péter, újságíró Komoróczy Géza, történész Konrád György, író Korányi László, mérnök Kovács András, szociológus Kovács György, mérnök Kõbányai János, író, szerkesztõ Kõrösy Péter, magánzó Lugosi Viktória író, újságíró Mészáros István László, ügyvéd Mezei András, író Molnár Dóra, egyetemi hallgató Németh Sándor, lelkész Noszkai Gábor, jogász Novák Attila, történész Nyitrai Zoltán, vállalkozó Pajor Tamás, elõadómûvész Papp László Tamás, újságíró Pelle János, újságíró, történész Peresztegi Ágnes, jogász Pessl Gábor, személyzeti tanácsadó Petõ Andrea, történész Petõcz András, író Petõcz György, újságíró Port Ferenc, tanár Prieger Zsolt, zenész Röhrig Géza, költõ Salát Anna, drámapedagógus Sándor Pál, filmrendezõ Schweitzer József, fõrabbi Seres László, újságíró Somogyi Zoltán, szociológus Szalai Miklós, történész Szántó T. Gábor, író Szegõ Péter, kutató Székely Magda, költõ Szita Szabolcs, történész Tábor Ádám, író Talyigás Katalin, szociológus Tatár György, filozófus Trischler Gábor, politológus (Frankfurt) Thury Levente, keramikus Ungváry Krisztián, történész Ungváry Rudolf, író Vajda Károly, filozófiatörténész Várhegyi Éva, közgazdász
egy magyarul beszelo emberrel akaar hataron beluli, akaar hataron tuli van valami kozossegerzesunk.
siman es barmikor elbeszselgetunk vele, nyitottak vagyunk egymasra. ha hataronkivuli es vannak sztorijai akkor sajnalkozunk.
de sajat testverunket nem fogadjuk be a sajat hazunkba, mert az a mienk. es pont esetleg sajat testverunktol szereztuk meg magunknak.
mindennek megvannak a korlatai, hataarai.
egy cseh emberrel meeg szot sem tudunk erteni. el sem jutunk oda, mert mit is keresnenk csehorszagba? mi a kozossegunk? praktikusan semmi. azert mert en gyerekkoromban olvastam svejket?
egy lengyel urgevel ertekeztem itt a net-en, mondom hogy sienkiewicz es hogy keresztesek. nezett ram mint borju az ujkapura.
'Aki nem ismeri a zsidó kulturát, ideértve a jiddist is; akinél a költészet Arany, Petőfi, Tompa és Vörösmarty és nem Jehuda Halévi, Ibn Gabirol, Alkabec és társaik – az jobban teszi, ha nem nyilvánit véleményt ebben a témában amihet szemmelláthatóan nem ért. '
Tel-Avivból nézve és hallva, a haifai katjusák zenéjétől kisérve, olyan nevetségesen hangzik a pesti vita a nemzetiségről, pro vagy kontra, hogy a zsidó ember nem tudja, sirjon-e vajon, vagy nevessen.
Magyarországon ma, Tel-Avivból nézve, az un "zsidókérdés" önálló életet él. Semmi köze az antiszemitákhoz, de a zsidók számához, zsidóságuk mibenlétéhez, tartalmához sem. Azok akik a nemzetiség halvaszületett ötletét felvetették – és azok akik nem-aláirásukkal elvetették – nem kevésbé vallásosak mint a "hivatásos" zsidók, akik a vallás szine alatt futnak. Itt is, ott is vegyesházasságok, nemzsidó házastársak, suba alatti instant betéritések; nem-zsidó nevelés a gyerekeknek; karácsonyfa a Hanukia mellett, vagy helyett – minden "megy".
Ha ez igy van, miért nem "megy" a nemzetiség?
Azért drága hittestvéreim, mert ennek a fogalomnak hiányoznak a magyar zsidóság vonatkozásában a legalapvetőbb elemei. Attól mert attól, ha valaki nem jár zsidó templomba és nem tart szombatot, vagy esetleg deklarált ateista is – még nem lesz "zsidó kisebbség".
Miért?
Azért mert az Istent be lehet csapni, mivel többnyire hagyja hogy becsapják. Az emberek nem hagyják magukat átverni. Akinek fogalma sincs a zsidó kulturáról; a jiddis nyelv olcsó viccelődés tárgyát képzeli nála; a zsidó történelmet nem ismeri és amit tud róla az nem haladja meg a sólet és a flódni szinvonalát; aki a zsidó származástanból csak a Sóá fejőstehénné degradálását ismeri és müveli – az nem várhatja el, hogy bárki is komolyan vegye és mint kisebbséghez viszonyuljon hozzá.
Lehet hogy a magyar hatóságok is hagynák magukat becsapni néhány akarnok által. Ezek a pénzt akarják és amazok talán szivesen fizetnének a "divide et impera" alapján. A népet azonban nem lehet becsapni és az aláirók távolmaradása önmagáért beszél. Ezért ellenezte ezen sorok irója a külön "hitközségek" alakulgatását is, lett légyen az szuper-vallásos mint a Chabad vagy szuper-reformista mint a volt Kisz-titkárnő fémjelezte gittegylet. A zsidó egység megőrzése létérdek – nem tartozunk azok közé akik osztódással szaporodnak ! – és ha a Mazsihisz generáljavitásra szorul, azt belülről kell megtenni.
***
A "nemzetiség" két bukott ügynökét van szerencsém ismerni. Ungvári Tamást nem ismerem, nem tudom mi a kapcsolata a zsidósághoz, ha egyáltalán, azonkivül hogy feltehetően zsidónak született. Aki nem ismeri a zsidó kulturát, ideértve a jiddist is; akinél a költészet Arany, Petőfi, Tompa és Vörösmarty és nem Jehuda Halévi, Ibn Gabirol, Alkabec és társaik – az jobban teszi, ha nem nyilvánit véleményt ebben a témában amihet szemmelláthatóan nem ért. Még kontra sem – hát még pró. Hiszen a nemzetiség avatott ágensei sem tudnak többet erről mint U.T.
Ungvári Tamás nyilvánosan blamálja magát, amikor azt irja, hogy az "á nechtiker Tog" jiddisül annyit jelent hogy "éjszakai nap", miközben az idióma jelentése "a tegnapi nap", vagyis semmi, üres beszéd. U.T. jól tudja hogy "aki nem arabusul..." az ne beszéljen és irjon arabusul, de a jiddis az más, abba mindenki nyugodtan beletörülheti a bocskorát.
Ha U.T. attól fél, hogy esetleg őt is – származása révén – azonositani fogják a nemlétezó "nemzetiséggel" – megnyugtathatom. Nincs mitől tartania.
*** Mivel azonban a magyar zsidóság rehabilitálását, illetve tetszhalálából való felélesztését valahol, valamikor csak el kell kezdeni – javasolnám hogy a legközelebbi népszámláláson mind a százezernyi magyarországi zsidó vallja magát zsidónak, ne csak 13 ezer.
Hogy mit jelent zsidónak lenni, az majd kiderül a továbbiakban. Ámól nem eltagadni, letagadni, hanem tördelmesen bevallani. Ez lesz a keret, amit utána megtöltünk tartalommal.
Nem is kéne a csehekig elmenni. Elég csak egy bizonyos dec.5-i népszavazásra gondolni, ahol elég kevesen akarták azt az örömet e testvéreiknek megadni, hogy legyen joguk az eddigi állampolgársági paksus mellé egy másikat is kapniuk. Ha ők nem, akkor bárkiféle mások miért igen?
az hogy valaki testver az meglehetosen objektiv. megvannak a testversegnek a kriteriumai, attributumai.
ha ezt a zsidosag vonatkozasaban is fel tudjuk allitani, meg tudjuk teremteni, akkor semmilyen kifogas nem lehetseges.
de azert monarchiai vasutallomasok hasonlosagaval ervelni? azoknak az embereknek akik eletukben nem lattak mondjuk egy francia allomast igy mint messzirol jott emberkent mondhatom
a., hasonloak a monarchia allomasaihoz
b., teljesen maasok mint a monarchia allomasai...
tehat mondhatom ezt es mondhatom az ellenkezojet. igy aztan egesz szepen felfuzhetem mondandomat...
es fecseghetek egy volt ambator mostanra nemleteze avagy egy soha nem volt ambator mostanra megfoghatoan letezo kulturarol es kozossegrol...
aztan megnezem hogy az eszakcseh allampolgar milyen kozosseget is eerez velem, foleg amikor odavandlizok es mondjuk penzt keerek tole. es mutogatom hogy mi testverek vagyunk meeg a monarchiabol, most meg eehes vagyok!
csakis arra tudok gondolni hogy mar a bibliaban ismerteek a gyurcsanyi mondast es nem fejtettek ki az igazsag minden elemet a tortenetben...
nekem peldaul az ordog megteremtese deficites. legalabb egy napot ra kellett volna erre a kurva (vetettem egy keresztet es es bukfencet...) ordogre is szaanni.!
Káin és Ábel is testvérek voltak. Mégis az egyik agyoncsapta a másikat. Ennek ellenére az emberi faj elég szépen elszaporodott a Földön. Hogy is volt ez?
